Nem látni az európai gazdatüntetések végét

A lengyel, a spanyol, a francia és a görög gazdák is kitartanak követeléseik mellett. Varsóban a tüntetők bejelentették, ha a kormány nem orvosolja legégetőbb problémáikat, március 6-án újabb nagyszabású tiltakozást szerveznek.

Már második napja készítik a torlaszokat a katalán gazdák. Céljuk teljesen megbénítani a forgalmat a Spanyolország és Franciaország közötti AP–7-es autópályán. Szerdán este a spanyol farmerek a barikádokhoz várják francia sorstársaikat, hogy közösen tiltakozzanak a harmadik országból származó olcsó zöldség és gyümölcs behozatala ellen. Azt mondják:

a tisztességtelen verseny ellen tiltakoznak.

Európa északibb részén, Lengyelországban is az olcsó importáru miatt dühösek a gazdák. Kedden tízezren tüntettek Varsó központjában.

Vuvuzelával, sípokkal, dobszóval vonultak végig a tüntetők a főváros utcáin. Továbbra is azt akarják elérni, hogy

szüntessék be a versenyhátrányt okozó uniós környezetvédelmi szabályokat és állítsák le az olcsó ukrán gabona behozatalát.

„Vannak, akik azt hiszik, hogy amit csinálunk, az csak vetés és aratás. De ez nagyon kemény munka. Csak jó árat akarunk kapni a gabonánkért, a búzánkért és az összes terményünkért” – mondta egy tüntető.

A szomszédos országokból is érkeztek demonstrálók.

„Itt van egy tüntető Németországból, és a bolgár kollégák is megjelentek. A probléma egész Európában, hogy a gazdálkodók nem kapnak elég pénzt a terményeikért” – mondta egy holland gazda.

A tüntetők este a lengyel miniszterelnöki hivatal elé vonultak, ahol petíciót nyújtottak be, azt remélve, hogy a kormány segíthet a problémák megoldásában. A gazdálkodók képviselői közölték: amennyiben a kabinet nem áll elő konkrét válaszintézkedésekkel,

március 6-án újabb nagyszabású tiltakozást tartanak Varsóban.

Ukrajna hetek óta próbálja csillapítani a kedélyeket. Az illetékesek szerint az ukrán export kontroll alatt áll, nem jelent veszélyt a lengyel piacra.

„Ukrajna készen áll a hosszú távú intézkedésekre, az agrár- és közlekedéspolitikai jogszabályok sürgős kiigazítására. Az erre vonatkozó kérelmet már elküldtem az Európai Bizottságnak” – mondta Olga Stefanishyna az euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.

Görögországban szerdán nem csak a gazdák tüntettek.

Több ezer sztrájkoló görög munkás és diák is felvonult Athénban

az ország legsúlyosabb vonatbalesetének évfordulója alkalmából, és többek közt nagyobb fizetésemelést követeltek. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. A szakszervezetek több sztrájkot is meghirdettek. Leálltak a kompok és a vonatközlekedés is.

Emmanuel Macron francia elnök szombatra olyan széleskörű nemzeti vitát javasol a gazdákkal, amelyet az 2018-2019-ben hétvégénként a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tüntető sárgamellényes mozgalom követeléseiről rendezett a francia elnöki hivatal.

A szakszervezetek egy része azzal az indokkal utasította vissza az államfő meghívását, hogy egy radikális környezetvédelmi csoportot, a Soulevements de la Terre-t is meghívta a kerekasztal-beszélgetésre.

Arnaud Rousseau, a legjelentősebb francia mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a vitában egy olyan környezetvédő csoport „különösen cinikus” meghívása miatt, amelyet a kormány a közelmúltban még fel akart oszlatni a radikalizmusa miatt.

Véleménye szerint a Soulevements de la Terre meghívása azt mutatja, hogy a végrehajtó hatalom „semmit sem ért a gazdák problémáiból”.

A szakszervezetek reakciói és értetlensége láttán az elnöki hivatal meghátrált, és már csütörtök este bejelentette, hogy a környezetvédő kollektívát mégsem látják szívesen „a vitasorozat nyugalmának biztosítása érdekében”.

A gazdák Franciaországban más európai országokhoz hasonlóan az év elején két hétig tiltakoztak útlezárásokkal, de február elején, miután Gabriel Attal miniszterelnök részletes intézkedéssorozatot jelentett be a a szektor terheinek csökkentésére, felfüggesztették a megmozdulást.

A kormány egyebek mellett felfüggesztette a növényvédőszer-használat csökkentését célzó terveit, és jelezte: 150 millió euróval mérsékli a gazdák adó- és járulékterheit. A kormány azt is meg akarja akadályozni, hogy Franciaországba olyan gyümölcsöt és zöldséget importáljanak, amelyet az Európai Unióban betiltott tiakloprid hatóanyagú növényvédőszerrel kezeltek.

A kormányfő emellett „egyértelmű európai szintű jogalkotást sürgetett annak meghatározására, hogy mi a szintetikus hús”, amelyet állati szövetsejtekből állítanak elő, és nem engedélyezett Európában. Gabriel Attal azt is szorgalmazta, hogy az Európai Unióba irányuló ukrán gabonaszállítások korlátozásának kérdéséről is legyenek tárgyalások.

A miniszterelnök azt is megígérte, hogy megerősíti az áruházláncok, a forgalmazók és az agráripari vállalkozások közötti ádáz árháborúban a gazdák jövedelmét védő hatályos törvényt.

Bár a bejelentéseket követően a francia mezőgazdasági termelők többségi szakszervezetei a stratégiai útvonalakon felállított blokádpontok feloldására szólítottak fel, a radiálisabb szervezetek egész hónapban folytattak kisebb tiltakozóakciókat. Pénteken két különböző traktoros felvonulás vonult végig Párizsban mintegy harminc járművel, a szombat reggel nyíló mezőgazdasági szakvásár helyszíne felé.

Az Európai Unió zöld megállapodása, az ukrán áruk behozatala, valamint a prémes állatok tenyésztésének lengyelországi korlátozása ellen tiltakoztak kedden Varsóban a lengyel gazdák ezrei, képviselőiket vezető politikusok fogadták, előrelépés viszont a gazdák szerint nem történt.

A tiltakozáson a szervezők szerint több tízezren, a varsói főpolgármesteri hivatal szerint mintegy tízezren vettek részt. Az egész országból érkező földművesek mellett más szakmák is képviseltették magukat, köztük erdészek és sziléziai bányászok. A német és a bolgár agrárszervezetek képviselői is a helyszínre érkeztek.

Slawomir Izdebski, az OPZZ szakszervezet agrártagozatának elnöke a tiltakozást nyitó felszólalásában megerősítette: a gazdák három fő követelménye a zöld megállapodás elutasítása, az ukrajnai gabonaimport leállítása és a prémes állatok tenyésztésének megőrzése. „A kormány előbb-utóbb meg kell hogy egyezzen velünk” – hangsúlyozta Izdebski.

Tovább tiltakoznak a brüsszeli agrárpolitika ellen a spanyol és a lengyel gazdák. Több marokkói áruszállítót kiürítettek, és felgyújtották a szállítmányt, amivel a külföldről érkező termékek ellen tiltakoztak. Varsóban közben dulakodás is volt a gazdák és a rendőrök között.

Traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel zárták le az A9-es autópályát a spanyol farmerek Katalóniában. Hétfő este óta 200-nál is több traktorral mintegy 500 gazda érkezett. Az uniós tagállamok több mint felében tartanak a demonstrációk hetek óta.

A termelők egyebek mellett az Ukrajnából beáramló olcsó termékek ellen demonstrálnak.

,,Más szabályok vonatkoznak az unión kívüli termékekre, mint az európaiakra. Ez igazságtalan” – panaszkodott egy férfi.

Füstöt lehetett látni az út közepén a francia határ közelében.

Dühös tüntetők egy csoportja több teherautót is kiürített, amelyekben Marokkóból származó gyümölcsöt és zöldséget szállítottak. Ezután a terményt felgyújtották. A történteket nem mindenki nézte jó szemmel.

,,Megértem, hogy tüntetnek. Normális, hogy három-négy napra lezárják az utat, de ez nincs rendben. Teherautókat kifosztani nem helyes” – mondta egy másik kamionsofőr.

Eközben több ezer gazda vonult utcára Varsóban, ahol többen dulakodtak is a rendőrökkel.

A lengyel gazdák február eleje óta tüntetnek a beáramló külföldi termékek és az uniós szabályozások ellen.

„Fokozott határellenőrzésekre, a zöld megállapodás leállítására és konzultációra van szükség a gazdákkal, nem hivatalnokokkal, akiknek fogalmuk sincs az ügyünkről, hanem azokkal, akik nap mint nap ezzel foglalkoznak!” – fogalmazott egyikük.

A több ezres tömeg lengyel zászlókat lengetve végigvonult Varsó utcáin.

Először a parlamenthez, majd a közelben lévő miniszterelnöki irodához vonultak. Állításuk szerint elfogyott a türelmük, ezért konkrét lépéseket várnak az új baloldali kormánytól és Brüsszeltől.

A lengyel zászlókat lobogtató tiltakozók a belvároson át, a központi pályaudvartól a parlament épületéig, majd a kormányhivatal székháza elé vonultak.

A tiltakozók traktorok nélkül érkeztek, miután a fővárosi hivatal nem engedélyezte a mezőgazdasági járművek bevonulását Varsóba. A szervezők viszont jelezték: amennyiben követeléseik nem teljesülnek, március 6-án újabb, ezúttal traktoros varsói tüntetést szerveznek.

A tüntetők küldöttségét Szymon Holownia házelnök fogadta az irodájában. A tévékamerák előtt megértését fejezte ki követeléseik iránt, bár megjegyezte: a parlament „nem mindenre van hatással, mert az nem a kormány”.

Szczepan Wójcik, a gazdaküldöttség egyik résztvevője később a szejm előtt összegyűlt tömeggel tudatta: a találkozó egyetlen konkrét eredménye, hogy a házelnök a kormányzat és a gazdák képviselőiből álló munkacsoportok felállítását ígérte meg.

A lengyelországi tiltakozások viszont addig tartanak, amíg a gazdák követelései nem teljesülnek – jelentette be Wójcik.

A gazdák küldöttsége a kormányfői hivatalban is járt, ahol Jan Grabiec, az intézményt vezető miniszter fogadta a csoportot. „Nem intéztünk el semmit, a tüntetések folytatódnak” – jelentette ki a találkozó után Wójcik.

A rendőrség szerint a tüntetés során komoly incidens nem történt. A gazdák a február 9-én indított, bejelentésük szerint március 10-ig tartó tiltakozás keretében lassítják a forgalmat a lengyelországi közutakon, és az ukrán határátkelőket is blokád alatt tartják. Kedden Varsó környékén több közúti csomópontot torlaszoltak el traktorokkal.