Nagy Márton: Az infláció gyakorlatilag összeomlott

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 januárjában az egy évvel ezelőtti tetőzéséhez képest kevesebb mint hatodára, 3,8 százalékra szorította vissza az infláció mértékét a kormány. Éves alapon a háztartási energia ára 11,3 százalékkal, az üzemanyagok ára 11,9 százalékkal, a tartós fogyasztói cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent 0 emelte ki a legfrissebb adatokat elemezve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 januárjában az egy évvel ezelőtti tetőzéséhez képest kevesebb mint hatodára, 3,8 százalékra szorította vissza az infláció mértékét a kormány. Éves alapon a háztartási energia ára 11,3 százalékkal, az üzemanyagok ára 11,9 százalékkal, a tartós fogyasztói cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat elemezve kifejtette, hogy mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. A magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5,0 százalék), a horvátoknál (4,8 százalék), az osztrákoknál (4,3 százalék) vagy a szlovákoknál (4,3 százalék). Ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.

Emellett kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6 százalékkal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek.

Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP növekedés eléréséhez tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivitást, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, illetve a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. Ezt támogatja az is, hogy a kormány korábbi vállalásuk betartására kérte az üzemanyagforgalmazókat, arra, hogy térségi szinten is versenyképes, a régiós középmezőnybe tartozó árszínvonalú üzemanyagokat biztosítsanak – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Az idei évnek a gazdaság újraindításáról kell szólnia, a GDP 3,6 százalékos növekedésével Magyarország az európai élmezőnybe kerülhet, 2025-től pedig 4 százalékkal bővülhet a kibocsátás – mondta korábban Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.

A magyar gazdaság 2023 harmadik negyedévében túljutott a recesszión, negyedéves viszonylatban 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság, ugyanakkor éves szinten várhatóan 0,4 százalékkal csökken a kibocsátás – fogalmazott. Elmondta, hogy a GDP adatok mellett a kiskereskedelmi adatok is trendfordulót jeleznek.

A 2020 utáni években a koronavírus-világjárvány, az orosz-ukrán háború, a geopolitikai feszültségek és az energiaválság okozott elhúzódó válságot, amelyet a kormány számos intézkedéssel igyekezett mérsékelni – hangsúlyozta.

Ezek között említette a kkv-knak az energiaköltség kompenzációjára, illetve az energiahatékonysági rendszerek fejlesztésére nyújtott támogatásokat, valamint a Széchenyi kártya és a Baross Gábor program elemeit.

Hozzátette, hogy a kormány kiterjesztette a kamatstopot, illetve önkéntes hitelplafont is vállaltak a bankok.

Szőcs Gábor hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek már érezhető a pozitív hatása, a munkaerőpiac feszített, 4,8 millióhoz közelít a foglalkoztatottak létszáma, alacsony munkanélküliség mellett.

A kormány várakozása szerint az éves átlagos infláció 2024-ben 5,2 százalékra csökkenhet. A fogyasztói árindex további mérséklődésével a monetáris politika mozgástere növekedhet, ezzel csökkenhetnek a vállalati hitelkamatok és nőhet a cégek beruházási aktivitása, amely kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedéshez – mondta.

Tavaly az országba rekordnagyságú, 13 milliárd euró értékű külföldi működőtőke (FDI) áramlott. A szektor számára is fontos, hogy beszállítóként, akár Tier-1, akár Tier-2-es szinten bekapcsolódjanak ezekbe az ellátási láncokba – fogalmazott.

A kkv-szektor gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban 2022-es adatokat ismertetve elmondta, a Magyarországon működő cégek 99 százaléka, mintegy 975 ezer vállalkozás mikro, vagy kis- és közepes cég.

A mikrocégek a teljes foglalkoztatottság 40,2 százalékát, a kisvállalkozások 16,4 százalékát, a középvállalkozások pedig 10,8 százalékát adták 2022-ben.

A szektor hozzájárulása a nemzetgazdasági árbevételhez 35,4 százalék, a hozzáadott értékhez 43,9 százalék volt 2022-ben, amely 19-19 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A szektor az összes beruházás mintegy harmadát (31,4 százalék) adta és az export hozzájárulás értéke 8021 milliárd forint volt, amely 2021-hez képest 15-15 százalékos növekedés. 

Folytatódik az infláció csökkenése, a magyar gazdaság jelentős növekedéssel zárhatja a tavalyi évet, a kormány pedig továbbra is az egyensúly fenntartására törekszik – mondta a Demokrata hetilapban megjelent interjúban a pénzügyminiszter.

Varga Mihály úgy látja, hogy a lakosság az infláció megugrását látva gyorsan alkalmazkodott a helyzethez, hamar visszafogta a fogyasztását, ezzel jelentős mértékben járult hozzá a pénzromlás csökkentéséhez. A kormány közben beszállt a monetáris politika alakításába, hogy segíthesse a rendkívüli helyzet enyhítését, és néhány hónapja a gazdasági élénkülés jelei is látszanak, így 2024-ben a megkezdett munka folytatása a legfontosabb. A miniszter éves szinten 5,2 százalékos árváltozással és a fogyasztás ismételt növekedésével számol, és szerinte ma már az sem kétséges, hogy a magyar gazdaság idén növekedni fog. Legfeljebb annak mértékéről lehet vitatkozni, de akár a 4 százalékot is meghaladhatja az emelkedés. A végeredmény az infláció és a kamatszintek leszorításától függ, ugyanis ezen múlik a beruházások és a fogyasztás alakulása – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, hogy a kormány az egyensúly fenntartására törekszik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésével, a fenntartható növekedés ösztönzésével. Az emelkedés ütemét ugyanakkor fékezi, hogy Magyarország az egyik legnagyobb kamatterhet fizeti az államadóssága után, ki kell tehát szabadulni a csapdahelyzetből. A baloldali kormányok csupán arra törekedtek, hogy ők oszthassák el a pénzeket, és sokkal jobb helyzetben sem voltak képesek csökkenteni a költségvetési hiányt, a 2010 utáni gazdaságpolitika viszont a munkahelyteremtés ösztönzésére összpontosított, és egyensúlyra alapozza a növekedés ösztönzését. Hosszú távon csak ennek van esélye, stabilitás pedig csak akkor várható, ha az embereknek van biztos munkahelyük, kiszámítható jövedelmük. Ez a költségvetést is biztosabbá teszi ahhoz képest, mintha az adók emelésével kellene bevételt szerezni – emelte ki.

Varga Mihály szerint a további fejlődéshez folytatni kell a megkezdett beruházásokat, hosszabb távon pedig attól függnek a növekedési kilátások, hogyan alakul a születésszám. A családpolitikát tehát ezután sem szabad elhanyagolni, és nem csupán gazdasági okokból, hanem azért is, mert a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma a legnagyobb kihívás. A két szempont összefügg, hiszen a családtámogatásokat csak gazdasági növekedéssel lehet fenntartani, a családalapításhoz pedig otthon és munkahely kell. A kormány ezért is tartja különösen fontosnak azokat, akik gyermeket és munkát vállalnak, és továbbra is arra fog törekedni, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az ország előtt álló lehetőségekből. Brüsszel gazdasági zsarolása ellenére nem szabad lemondani az uniós forrásokról sem, hiszen ezek a források járnak Magyarországnak, ahonnan már több mint 600 milliárd forint befizetés érkezett az EU közös költségvetésébe – fogalmazott.

Az interjúban a pénzügyminiszter visszautasította azt is, hogy a fővárosi vezetés nem akar részt venni a szegényebb települések támogatásában, noha abban több mint 800 önkormányzat vesz részt. Budapest Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa, főpolgármestere pedig megsérti a törvényt azzal, hogy fölrúgja a társadalmi együttműködést – jelentette ki Varga Mihály.