Macron után von der Leyen is háború mellett foglalt állást

Az Európai Bizottság elnöke sürgette az uniós szintű közös hadi beszerzéseket Ukrajna számára.

Az elnök üdvözölte, hogy a nemzeti védelmi költségvetések máris húsz százalékkal emelkedtek a tavalyi évhez képest. A NATO pedig nemrég jelentette be, hogy várakozásai szerint idén 18 tagja fogja túllépni a kétszázalékos védelmi célt, szemben az egy évtizeddel ezelőtti mindössze három taggal.

Az Európai Bizottság elnöke több bejelentést, előrejelzést is tett a jövőre nézve:

• További európai védelmi együttműködések, ismét megerősítetve, hogy újrázása esetén egy védelmi biztosi tisztséget is létrehozna.
• Kijevben védelmi innovációs irodát fog létrehozni az EU. Ezáltal Ukrajna így még közelebb kerül Európához, és minden tagállamnak lehetővé teszi, hogy Ukrajna harctéri tapasztalataiból és az ipari védelmi innováció terén szerzett tapasztalataiból merítsen – vélekedett.
• A befagyasztott orosz eszközök felhasználása katonai eszközök közös EU-s szintű beszerzésére Ukrajnának. – Nem is lehetne nagyobb hasznát venni ennek a pénznek, minthogy Ukrajna és egész Európa biztonságosabbá váljon – fogalmazott.

Ursula von der Leyen felszólalása a konzervatív képviselők tetszését nem kifejezetten nyerte el. 

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke a béke hangját vitte a terembe. – Európának stabilitásra, békére és prosperitásra van szüksége. Ezért támogatjuk a közös védelem politikát, valamint az európai védelmi ipar megerősítését elősegítő kezdeményezéseket, és az uniós elnökségünk alatt, a magyar elnökség alatt is ez prioritásunk lesz – tájékoztatta a plénumot a képviselő.

A vitán ugyanis nemcsak egy témát beszéltek meg, hanem a 2023-ra vonatkozó közös kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló kétéves jelentés áttekintését is elvégezték. A jelentés olyan kifejezéseket is tartalmaz, amelyek szerint a tagállamok aggodalmukat fejezik ki vagy erősen elítélik Magyarország álláspontját bizonyos kérdésekben.