Lemondott Balogh Zoltán

Lemondott lelkészi elnöki tisztségéről Balog Zoltán református püspök a mai Zsinat értekezletén. A Magyarországi Református Egyház törvényei szerint a lemondás a következő Zsinat döntésével válik hatályossá. A reformatus.hu információja szerint a soron következő zsinati ülésig Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi alelnöke ügyvezetőként látja el az elnöki teendőket.

Balog Zoltán a pénteki zsinati értekezleten jelentette be lemondását, beszédét a reformatus.hu oldalon tette közzé az egyház.

A református püspök úgy fogalmazott, az egyházért mond le, hogy „ne bánthassák tovább az ártatlanokat, hogy ne fordíthassák szembe még inkább azokat, akik a Magyar Református Egyházban összetartoznak Isten szeretetében.”

Balog Zoltán elismerte, hogy „súlyos politikai hibát” vétett, de kegyelmi ügyben.

„Kegyelmet kértem, kegyelmet akartam valakinek, és ha ezért most el kell mennem, nehogy azt higgyétek, hogy az megoldás lesz”

– jelentette ki.

Balog Zoltán szerint ezt követően is harc lesz, mint ahogy mindig is harc volt.

„Csak az a fontos, hogy ezt a harcot lelki fegyverekkel kell vívni és nem közéleti és nem politikai és nem médiafegyverekkel” – hangsúlyozta, jelezve, hogy ebben sokkal nagyobbat tévedett, mint a kegyelem kérésében, nem gondolva minden körülményre.

Kijelentette: azért lép hátra, mert nem akarja, hogy ez a harc az ő személyén keresztül még többet ártson a református egyháznak.

„Mert az egyház egysége fontosabb nekem, minthogy azt engedjem szétverni” – tette hozzá.

„De ne féljetek! És ne legyenek illúzióitok! Továbbra is harcolni fogok. Ez a dolgom, erre tettem esküt” – hangoztatta.

Hozzátette: amit megtanult az elmúlt időszakból, az az, hogy ezt a harcot „azokkal a fegyverekkel kell vívni, amelyeket az Úristen adott a kezünkbe, nem a világ”.

Balog Zoltán a beszédét imádsággal kezdte, amelyben úgy fogalmazott, „nem kérek bocsánatot azért, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek”.

„Annyiszor kértem lelkipásztorként kegyelmet világi hatóságoktól, emberektől, embereknek. S kértem kegyelmet elsősorban magamnak, tőled, kegyelmes Isten.”

„Bocsáss meg – folytatta –, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!” – kérte a református püspök.

A Magyarországi Református Egyház törvényei szerint a lemondás a következő zsinat döntésével válik hatályossá. A következő zsinati ülésig Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi alelnöke ügyvezetőként látja el az elnöki teendőket.

Balog Zoltán lemondása a lelkészi elnöki tisztségről nem érinti püspöki tisztségét a Dunamelléki Református Egyházkerület élén.

Balog Zoltán 1958. január 7-én született Ózdon. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián református lelkészként végzett.

1983-tól 1987-ig Maglódon és öt szórványközségben szolgált lelkészként. Ezután két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként az NDK-menekültek között szolgált.

Ugyanettől az évtől a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség beosztott lelkésze.

1989 és 1991 között teológiai akadémiai óraadó tanárként dolgozott, valamint vallástanár volt a Baár–Madas Református Gimnáziumban. Az Európai Egyházak Konferenciájának teológiai tanácsadója, 1992-től 1998-ig az Európai Protestáns Szabadegyetem elnökségi tagja volt.

1993 és 1995 között a Bonni Egyetemen tanult; 1993 és 1996 között a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársaként tevékenykedett. 1996-tól a Protestáns Fórum vezetője.

Ugyancsak 1996-tól a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség immáron megválasztott lelkésze.

2000-től a Bethesda Alapítvány kurátora. Teológiai, egyházpolitikai, valamint közéleti konferenciák előadója. Hat – főként hitélettel kapcsolatos – műve jelent meg. 2002-ben a Semmelweis

Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (ma Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem) mentálhigiénés szakember diplomát szerzett.

Lelkészi tevékenységét lelkészi jellege megőrzése mellett, országgyűlési képviselői összeférhetetlenség miatt szüneteltette 2006 és 2018 októbere között.

2006-tól országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. 2012-től 2018-ig az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere, 2003-tól 2021-ig a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke. 2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől.

2021. január 25-től a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, 2021. február 17-től a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnöke.

Balog Zoltán az őt ért vádakkal kapcsolatban az alábbiakat közölte:

„2016-ban, miniszterségem alatt a Bicskei Gyermekotthon korábban a főváros által Bárczi István-díjjal jutalmazott igazgatója a szakterület felterjesztésére kapott kitüntetést, az akkori köztársasági elnök által aláírva. Amikor gyanú merült fel az igazgató ellen, azonnal felfüggesztettem, vizsgálatot rendeltem el, s a büntetőeljárás végén börtönbe került. Vele én személyesen soha nem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be” – ismertette.

„Az igazgató-helyettes K. Endre érdekében – akit nem pedofilként ítéltek el – mások fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. Tehát,a kérvényt nem én nyújtottam be, és nem is terjesztettem fel. Másokkal egyetemben az én véleményemet is kikérték.

Az előzetes vélemények és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon. Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek”

– fogalmazott.

„Döntést nem hoztam, a pedofília bűnének egyértelmű elutasítása számomra soha nem képezte vita tárgyát, és nem is fogja. A református egyházban ebben is egyek vagyunk. Nem azért kell bocsánatot kérnem, mert egy kegyelmet kérő ember mellé álltam (…), hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott.

Ezt mélységesen sajnálom és az enyéimtől – minden reformátustól – bocsánatot kérek. Bocsássanak meg!”

– kérte.

Balog Zoltán azután került a támadások kereszttüzébe, és indult ellene baloldali lejáratókampány, miután nyilvánosságra került, hogy tavaly tavasszal ő javasolta Novák Katalinnak, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettesének.

Szombaton az államfő elismerte, hogy hibázott, bocsánatot kért és vállalva a felelősséget, lemondott.

Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után lemondott Varga Judit is. A politikus igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt a kegyelmi kérvényt, ami az államfő lemondásához vezetett.

Varga Judit kiemelte: visszavonul a közélettől, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Novák Katalin és Varga Judit lemondása után úgy fogalmazott: a két politikus felelősségteljes döntést hozott, amit tiszteletben kell tartani.

Lemondásuk annak bizonyítéka, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs – emelte ki a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.