Karácsony "dicsőséglistája" avagy egy lúzer története

Karácsony Gergely, Budapest jelenlegi vezetője még a korábbi vezetés által megtervezett beruházások jó részét sem tudta vagy akarta tető alá hozni csaknem öt év alatt.

Elképesztő a leltár, amit a Magyar Nemzet rakott össze.

Lánchíd

Karácsony Gergely az előző városvezetés által előkészített beruházások töredékét is csupán csökkentett műszaki tartalommal valósította meg. Ennek jó példája, hogy Tarlós István korábbi főpolgármesternek a Lánchíd felújítása kapcsán például kész tervei voltak, és megvolt a szükséges fedezete. A híd felújításával együtt valósult volna meg a ­váralagút és a villamos-aluljáró rendbetétele is, azonban Karácsony hosszas bizonytalankodás után úgy döntött, a főváros kizárólag a Lánchidat újítja fel, a korábbi beruházás értékéhez képest ötmilliárd forinttal drágábban.

Amennyiben ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester 2020 februárjában nem állítja le a Tarlós István által előkészített Lánchíd-beruházást, akkor már mind a pesti Széchenyi István tér és a villamos-aluljáró, mind pedig a Clark Ádám tér és a váralagút felújítva állna a budapestiek rendelkezésére.

Clark Ádám tér

A baloldali főpolgármesternek a Clark Ádám térre vonatkozó kampányígéretét bírálta Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is. A közlekedési szakember szerint rosszul időzített presztízsberuházásról van szó, más fővárosi csomópontok megújítására nagyobb szükség lenne.

Blaha Lujza tér

A Lánchíd felújításához hasonló eset történt a Blaha Lujza tér rekonstrukció­jánál is. A forgalmas köztér négymil­liárd forintból újult volna meg, a felújítás pedig magában foglalta volna a Somogyi Béla utca rendezését, továbbá egy illemhely, egy pavilon, egy buszváró és egy lift építését. Emellett a tér felújításának egyik kiemelt eleme volt a Népszínház utcában található villamosmegálló Blaha Lujza térre átvezetése.

A felújításban található műszaki tartalom döntő többségét azonban Karácsony Gergely főpolgármester forráshiányra hivatkozva kivetette a beruházásból. A Blaha Lujza tér felújítását követően pedig később

amely mostanra a prostituáltak, a hajléktalanok és a kábítószer-fogyasztók mindennapi menedéke lett.

Biodóm, hullámvasút

A balliberális városvezetés azonban egyes esetekben már a folyamatban lévő beruházásokat is „kibelezte”, nem félve attól, hogy torzókat hagynak a fővárosban. Gy. Németh Erzsébet szocialista főpolgármester-helyettes személyesen jelentette be, hogy a Liget Budapest-projekt részeként épülő állatkerti biodóm befejezése a korábban becsült összeggel szemben tízmilliárd forinttal kevesebből valósul meg. Mint kiderült, a költségcsökkenés néhány tétel kiemelésével született meg, ilyen például a hullámvasút felújítása.

Örs vezér tere

A Karácsony-féle vezetés azonban egyes területeken a fejlesztésnek még a hírét, a puszta felvetését is elutasította, lesöpörte az asztalról. Így járt az Örs vezér terére tervezett felújítás is, amely csupán a látványtervekig jutott, a beruházás 2021 után elsikkadt.

A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója 2021-ben már aláírta a szerződést, amelynek értelmében összekötötték volna a H9 HÉV-vonalat az M2-es metróval, így összekapcsolva a belvárost az agglomerációval. A korszerű vonal a belváros felől a X., XIV. és XVI. kerület, illetve Csömör, Gödöllő, Kistarcsa, Kerepes, Mogyoród irányában haladt volna.

A baloldali főpolgármester Budapest kiemelt beruházásainak megtorpedózásában is komoly szerepet vállalt.

Határ úti aluljáró

A Határ úti aluljáró esetében a beruházást még 2019-ben indították el. Az első tervek szerint a kivitelezés határideje 2023 augusztus vége lett volna, de nem lett kész. Ez módosult 2023. október 31-re, de addig sem fejeződött be. A jelenlegi tervek szerint 2024. április 30-ra készül el a felújítás, azonban továbbra is tetemes csúszásban van a kivitelező.

Népligeti felüljáró

Néhány hónapja döntött úgy a Főpolgármesteri Hivatal, hogy a népligeti felüljárót mégsem kell elbontani, ami azt jelenti, hogy az arra közlekedő nagyjából 15 ezer autós még mindig csak egy sávon tud közlekedni.

Az eredeti tervek szerint a városközpont felé vezető oldalon a korlátozás tavaly márciustól júliusig lett volna érvényben, azonban még ma is nagyobb körültekintést igényel ott a közlekedés, ugyanis továbbra is le van zárva a felüljáró egy szakasza.

A lezárásról pedig nem tudni, meddig marad érvényben, ugyanis a főváros tervei szerint az állagmegóvó munkálatok tervezése és engedélyeztetése 2024-ben, az élettartam-hosszabbító beruházás pedig 2025-ben valósulhat meg. Ennek eredményeként a felüljárót további tíz évig használhatják majd a budapestiek.

A főpolgármester 2019-ben azzal indított, hogy lehúzta a beruházások egy részét, érvénytelenítette a Blaha Lujza tér felújítását és a Lánchíd-tendert. Miután kiderült, hogy Tarlós István több mint 214 milliárd forintot hagyott hátra Karácsonyéknak, amelynek tetemes része szabad felhasználású volt, könnyen úgy értelmezhető a baloldali főpolgármester elstartolása, hogy a beruházások módosításaival csak leosztotta a kártyákat a baloldalnak, közben pedig csődriogatással takargatta mindezt – írja a Metropol. 

Vegyünk sorra néhány kiadást, amelyet látszólag feleslegesen tapsolt el Karácsony Gergely, miközben csődközelbe kormányozta Budapestet. A baloldal tevékenységének köszönhetően mára több mint 234 milliárd forint adóssága és hiánya keletkezett a fővárosnak.

234,3 milliárdos adósságspirál

A Demszky-érához hasonló éveket tudhat maga mögött a főváros, pedig mindent összevetve – az inflációval és a háború miatti nehéz helyzettel együtt is – dupla annyi pénzzel gazdálkodott Karácsony Gergely mint elődje, Tarlós István 2018-ban, utolsó teljes évében. Mutatjuk a fővárosi baloldal gazdálkodásának jelenlegi eredményét: 

• A főváros számlája négymilliárd forint mínuszban van.
• A fővárosnak 154,1 milliárd forint az adósságállománya.
• A Fővárosi Önkormányzatnak jelenleg nincs állampapír-állománya, két évvel ezelőtt még 110 milliárd forintnyi ilyen megtakarítása volt.
• A szállítói tartozás 26,2 milliárd forintra emelkedett.
• A BKV-t ötvenmilliárd forinttal eladósították a bankok felé (faktorálás).

Karácsony Gergely virtuális világa

Megmosolyogtató, ahogy a baloldali főpolgármester kampányba fogott, ismét ígérgetni kezdett, miközben 234 milliárdos adósságot és hiányt idézett elő pazarló gazdálkodásával, és gyakorlatilag semmi önálló fejlesztés nem fűződik a nevéhez. A Metropol összeszedte, mire is tapsolt el a főpolgármester láthatóan logikátlanul milliárdokat… 

Clark Ádám tér, Nagykörút: mindig csak tervek és ígéretek, nulla kivitelezés

A közelmúltban elővette fiókjából a három éve ott porosodó Clark Ádám tér felújítási terveit. Hiszen 2021-ben már belengette egyszer a felújítást, lakossági véleményezést is tartott, de azt is csak a fióknak, mert egy kapavágás sem történt azóta. Viszont feltételezhetően a monitoringozást és a terveket kifizette. Mondhatjuk, drága fiókja van Karácsonynak, a budapestiek nem is hisznek abban, hogy megvalósul a projekt a Nagykörúttal egyetemben, ennek kifizetett terveit is lobogtatta már Karácsony egyszer, majdnem egy éve, további története azonos a Clark-ügyhöz… 

Lánchíd: silányabb tartalom, plusz ötmilliárdért

Ötmilliárdos pluszköltséggel kivitelezte Karácsony Gergely a Lánchíd felújítását. Ahogy főpolgármester lett, lehúzta az eredeti terveket, és érvénytelenítette azt a tendert, amelyet még a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat írt ki a felújítására, és amelynek nyertese az A-Híd Zrt. lett – ők azok, akik aztán később, Karácsony idején is újra nyertek, csak drágábban. 

Az eredetileg tervezett határidő pedig éveket csúszott. A hídpénzbotrány idén januárban robbant ki, amikor kiderült, hogy a Lánchíd felújítását megnyerő A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalt át 2020 novembere és 2022 júliusa között, tehát éppen a hídberuházás idején a számlagyárügyben súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Vig Mór cégének, a Sunstrike Kft.-nek. 

Wintermantel Zsolt szerint számos esetben terelt és hazudott Karácsony Gergely 

A fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője szerint a Lánchíd-botrány a sokadik ügy, amelyben súlyos milliárdokról van szó, és károsan érintik Budapestet. „A főpolgármester úr pedig mélyen hallgat.”

– sorolta Wintermantel Zsolt.

Bármelyik pillanatban beomolhat a biodóm?

„A Fővárosi Önkormányzat mostantól nem fizeti a biodóm számláit” – ezt válaszolta tavaly ősszel a Népszava kérdésére Bősz Anett.  „A Fővárosi Állat- és Növénykert tavalyi összesítése szerint csak 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása. „Ebből a személyi kiadások 119 milliót, a dologi 348 milliót, míg az egyéb – felhalmozási – kiadások 18 milliót tettek ki, a járulékok további negyvenmillió forinttal terhelték a fővárosi költségvetést” – részletezte korábban a főpolgármester-helyettes. Azt is megtudhattuk, hogy a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra. De miért is? 

2022-ben viszont előálltak azzal, hogy nincs pénzük fizetni a fűtést és az őriztetést, ezért a – szerintük – nem fővárosi projektet fizesse a kormány. Karácsonynak csak annyit kellett volna tennie, hogy folytatja Persányi Miklós korábbi állatkert-igazgató ötletének finanszírozását a kormány felajánlásából és a Tarlós-féle felcimkézett pénzből. De ez nem történt meg, így mostanra a befejezés költsége már több mint 46 milliárdra nőtt. Emiatt nincs a budapestieknek biodómjuk, pedig már 2021-re kész lehetett volna, ha a balliberális városvezetés egyszerűen csak folytatja az építést.

Karácsony több száz millióval szórta meg a „csókosokat”

Karácsony a legnagyobb titokban csaknem ötven vezetőnek hagyott jóvá egyenként is milliós extra juttatásokat. A Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy tavaly július 20-i döntése nyomán a BKK és a BKV vezetői hatalmas, több esetben csaknem tízmillió forintos prémiumot vehettek fel.

Azonban a fővárosi közműholding első embere sem panaszkodhat, Mártha Imre 7,842 millió forint prémiumra tett szert. A döntés azért is volt érdekes, mert éppen abban az évben történt, amikor napokra leállt a budapesti szemétszállítás. Mint emlékezetes, a Márthához tartozó kukások nem tűrték tovább az alacsony munkabérüket, Budapestet pedig napok alatt elöntötte a szemét.

Hajómutyi, offshore cégek

A felelőtlenségek és a visszásságok miatt összességében milliárd fölötti az az összeg, amit eddig bírságra kellett kifizetnie Budapestnek, emellett pedig ott vannak azok az ügyek, amelyekben büntetőeljárás van folyamatban. Ilyen például a hajótender ügye. 

Emiatt született feljelentés az ügyben, a rendőrség hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, ezt követően a BKV havonta átlagosan négy-ötmillió forintot költött azokra a hajókra, amelyek három évig biztosan nem közlekedtek menetrend szerint a Dunán, spórolásra hivatkozva. A hajók egy budapesti kikötőben álltak, alkalmanként rendezvényekre adták bérbe őket.