Jelentés a Kremlnek: Elfoglaltuk az ukránok fontos hadállását

Teljes ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg Avdijivka várost a Donyec-medencében - jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombat este a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Sojgu szerint „az ukrán fegyveres erők erős védelmi csomópontját” az Andrej Mordvicsov vezérezredes parancsnoksága alatt álló Központ csapatcsoport foglalta el, az orosz erők 31,75 négyzetkilométeres területet vettek ellenőrzésük alá. A miniszter beszámolója értelmében az ukrán fél veszteségei a városért vívott harcokban az elmúlt 24 órában meghaladták a másfél ezer katonát.

A hadseregtábornok közölte, hogy tart Avdijivka „megtisztítása”, valamint a várost elhagyó és az avdijivkai koksz- és vegyiüzemnél lévő ukrán egységek „blokkolása”. Elmondása szerint a folyamatos orosz tűz alatt csak néhány ukrán alegységnek szórványosan sikerült elhagynia Avdijivkát, fegyvert, hadfelszerelést hátrahagyva.

Sojgu rámutatott, hogy a háború előtt 37 ezer lakosú város elfoglalása lehetővé tette frontvonal eltávolítását a 18 kilométerre délebbre fekvő Donyecktől, amelyet így biztosítottak az ukrán tüzérségi csapásoktól. A miniszter szerint az orosz erők folytatják az offenzívát a Donyec-medencében. Putyin a Telegramon közölt üzenetben mondott köszönetet a város „felszabadításában” részt vett alakulatoknak.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnapra virradóra kiadott közleménye szerint Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy nappal azután adta ki a visszavonulási parancsot, hogy a katonái elkezdtek ellenőrizetlenül menekülni Avdijivkából.

Elérte a négymilliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az orosz hadműveletek kezdete óta Ukrajnának nyújtott finanszírozások értéke.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szombati beszámolójában közölte, hogy 200 millió eurós hitelcsomagról írt alá megállapodást a legnagyobb ukrán vízierőmű-üzemeltető vállalat, az Ukrhidrenergo számára, és ezzel emelkedett négymilliárd euróra az eddigi támogatások értéke.

A hitelből 100 millió eurót az EBRD folyósít, a fennmaradó 100 millió eurós hitelrészt Olaszország adja.

A londoni bank szerint az Ukrhidrenergo létesítményeire a háború két évvel ezelőtti kezdete óta az orosz haderő ötvennél is több csapást mért, és a károk helyreállítása hozzávetőleg 500 millió euró költséggel jár.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter az EBRD szombati bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: Olaszország az orosz invázió kezdete óta „tántoríthatatlanul támogatja” Ukrajnát, és a továbbiakban is Kijev támogatására sarkallja a nemzetközi közösséget.

Az EBRD tájékoztatása szerint az Ukrhidrenergo kilenc vízerőművének kapacitása a háború előtt 6,1 GW volt, az orosz támadások következtében azonban ez 5,8 GW-ra csökkent.

A londoni pénzintézet kiemelte azt is, hogy 2022-ben és 2023-ban összesen 3,8 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, vagyis a most aláírt 200 millió eurós hitelcsomag nyomán elérte a négymilliárd eurót az Ukrajnának folyósított pénzügyi segítség értéke.

Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – a orosz invázió kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, de ezt a finanszírozási célt a pénzintézet már tavaly októberre teljesítette.

Az EBRD kormányzótanácsa tavaly jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést, és ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett december 31-i hatállyal.

Az EBRD tavaly 464 egyedi programra 13,1 milliárd euró finanszírozást juttatott hitelek és befektetések formájában a tevékenységi területéhez tartozó összes gazdaságnak.

A folyósítások tavalyi értéke és a programok száma egyaránt rekord volt a pénzintézet több mint három évtizedes eddigi történetében.

A Joe Biden amerikai elnök által Ukrajna számára ajánlott katonai segélycsomag washingtoni képviselőházi elfogadását sürgette Münchenben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton.

„Számítunk a kongresszus pozitív döntésére. Számunkra létfontosságú ez a csomag” – hangsúlyozta Zelenszkij a Kamala Harris amerikai alelnökkel a biztonságpolitikai fórum keretében lezajlott tárgyalás után közösen tartott sajtótájékoztatón.

Mint mondta, Ukrajna a legfontosabb szövetségesének további támogatásától függ, és hozzátette, hogy nagyon hálásak az eddigi segítségért.

Zelenszkij szerint Ukrajna stratégiai partnereként az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy ne támogassa országát. Hozzátette, hogy az amerikai-ukrán szövetség fennmaradására számít.

Az amerikai szenátus a közelmúltban támogatta az Ukrajnának szánt mintegy 60 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot. A képviselőházi jóváhagyás azonban még várat magára.

Kamala Harris hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Ukrajna mögött áll, és Joe Biden elnök tovább küzd azért, hogy az ország megkapja a szükséges segítséget az orosz agresszió elleni harcához.

A franciák többsége azt szeretné, ha Párizs fenntartaná vagy növelné a támogatását Ukrajnának, amely közel két éve konfliktusban áll Oroszországgal – derült ki a La Tribune Dimanche című hetilap számára készített Ispos közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szombat este tettek közzé.

A Franciaországban megkérdezettek csaknem háromnegyede úgy véli, hogy a Kijevbe irányuló humanitárius szállítmányok (gyógyszerek, élelmiszerek stb.) szállítását fenn kell tartani (a megkérdezettek 44 százaléka) vagy növelni kell (32 százalék) – a közvélemény-kutatás szerint. A felmérést február 13. és 15. között végezték el ezer, Franciaország szárazföldi részén élő, 18 éves és idősebb emberből álló reprezentatív minta megkérdezésével.

A közvélemény-kutatás szerint a francia fegyverek Ukrajnába történő szállítását folytatni kellene (41 százalék) vagy növelni (21 százalék), míg a megkérdezettek 38 százaléka ellenezte. A francia katonai segítségnyújtás támogatottsága azonban 10 százalékponttal csökkent a 2023 júniusához képest.

A lakosság többsége (70 százalék) helyesli az Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően bevezetett gazdasági szankciókat, míg 30 százalék szerint csökkenteni kellene azokat.

Az ukrán menekültek franciaországi befogadását illetőn, a megkérdezettek 46 százaléka szeretné, ha ez folytatódna, 19 százaléka pedig növelné. Mintegy 35 százaléka szeretné, ha csökkentenék a menekültek számát, ami 11 százalékponttal több, mint a felmérés szerint 2023 júniusában.