Izraelben köszönetet mondtak a magyar kormány kiállásért

Kétnapos szolidaritási látogatást tett Izraelben Fónagy János (Fidesz), az Országgyűlés Magyar-Izraeli Baráti Csoportjának elnöke és Hiller István (MSZP) alelnök – erről a delegáció két tagja tájékoztatott a programot követően, kedden telefonon.

A magyar delegációt barátsággal fogadták, valamennyi tárgyalópartner köszönetet mondott azért, hogy Magyarország, a magyar kormány és Szijjártó Péter külügyminiszter kiáll Izrael érdekében – mondta el a látogatásról Fónagy János. Hozzátette: a látogatás célja a meglévő kapcsolatok erősítése mellett a szolidaritás és az együttérzés kifejezése volt.

A program részleteit ismertetve elmondta, hogy a magyar delegációt fogadta mások mellett Amir Ohana, a kneszet elnöke, Amichai Chikli, a diaszpóraügyek és az antiszemitizmus elleni küzdelem minisztere, Aliza Bin-Noun nagykövet, az izraeli külügyminisztérium politikai igazgatója, valamint Israel Eichler, az Izrael-Magyarország Parlamenti Baráti Csoport elnöke és tagjai.

Fónagy János beszámolt arról is, hogy a látogatás során felkeresték a Gázai övezet határát, és azt a kibucot, amelyet a terrortámadás során elpusztítottak.

Hiller István elmondta, hogy a magyar nagykövetségen részletes tájékoztatást kaptak arról a „valóban erő feletti munkáról”, amellyel a nagykövet és a nagykövetség munkatársai küzdöttek és küzdenek a magyar állampolgárokért. Mint mondta, jelenleg is mindent megtesznek egy magyar állampolgár kimenekítéséért a Gázai övezetből.

A nagykövetség eddigi tevékenysége példás, mindent, amit a jelenlegi körülmények között meg lehet tenni, azt megtették és megteszik – emelte ki az ellenzéki képviselő, hozzátéve, hogy „ezzel egy korábbi, nem túl szerencsés vita” végére is pont kerül.

A képviselő közölte, hogy látogatást tettek a Jad Vasem emlékmúzeumban is.

A múzeum vezetése arról tájékoztatta a magyar képviselőket, hogy amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, folytatódnak a korábbi oktatási és szakmai programok – mondta el Hiller István.

Emlékeztetett rá, hogy a Jad Vasem múzeumban Magyarországról évente 30 középiskolai történelemtanár vesz részt a programban, amelynek a témája a holokauszt-tanítása, és a holokauszt kutatása. A szakmai program keretében pedig újságíróknak biztosítanak betekintést a holokauszt-kutatással kapcsolatos vitákba.

Az ellenzéki képviselő arról is tájékoztatást adott, hogy Fónagy Jánossal közösen a Magyar Országgyűlés nevében koszorút helyeztek el a Jad Vasem emlékterében.

Az amerikai kormány a Gázai övezetben ideiglenes tűzszünetet szorgalmazó, egyszersmind Izrael rafahi offenzíváját elutasító indítványt terjesztett kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amelynek ettől eltérő, az azonnali és feltétel nélküli humanitárius tűzszünetre felszólító határozatáról a nap folyamán szavaznak a tagállamok képviselői.

Washington korábban jelezte, hogy a keddi szavazáson megvétózza az arab országok által benyújtott javaslatot, mivel aggályai szerint veszélyeztetheti az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael és Katar közötti, a túszok szabadon bocsátására és a háború legalább hathetes szüneteltetésére irányuló tárgyalásokat.

Az amerikai indítvány ezek mellett sürgeti a humanitárius segélyek szállítására vonatkozó valamennyi korlátozás feloldását, és megállapítja, hogy egy nagyobb szárazföldi offenzíva a gázai Rafah városa ellen súlyosan veszélyeztetné a regionális békét, ezért az ott zajló műveletek a jelenlegi körülmények között nem folytatódhatnak.

Mindezen feltételek betartása segítene megteremteni az ellenségeskedés tartós beszüntetésének feltételeit – áll az Associated Press amerikai hírügynökség által megszerzett határozattervezetben.

A Reuters brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint az amerikai indítvány nem foglal állást sem Izrael, sem a palesztinok és az őket támogató országok törekvései mellett. Ezt mutatja, hogy noha Washington hagyományosan Izrael érdekeit védi az ENSZ bírálataival szemben, és a Hamász október 7-i terrortámadása óta kétszer is megvétózta az ENSZ BT-határozatokat, kétszer tartózkodott is.

Richard Gowan, az International Crisis Group nemzetközi agytröszt ENSZ-igazgatója szerint ugyanakkor az arab országok határozattervezetének kedden várható megvétózása nem nyugtathatja meg Izraelt, mivel az amerikai indítvány utalást tesz arra is, hogy a zsidó állam nem számíthat a végtelenségig az amerikai diplomáciai védelemre.

Állásfoglalásban Washington a rafahi offenzíva mellett elutasítja a zsidó telepek gázai terjeszkedésére irányuló felhívásokat, valamint minden, nemzetközi jogba ütköző demográfiai vagy területi változtatási kísérletet, beleértve az ütközőzónák létrehozását, valamint a polgári infrastruktúra széles körű, szisztematikus lerombolását a Gázai övezet jelenlegi határain belül.

Izrael mindenképpen megtartja az átfogó katonai ellenőrzést a palesztin területek felett, még akkor is, ha megállapodás születne a kétállami megoldásról – jelentette ki hétfő esti videóüzenetében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

„Minden esetben, tartós megoldás, vagy annak hiányában, Izrael meg fogja tartani a teljes biztonsági ellenőrzést a Jordán-folyótól nyugatra eső területeken” – húzta alá az izraeli kormányfő. Hangsúlyozta, hogy ez természetesen magába foglalja Ciszjordániát és a Gázai övezetet is.

„Mindenki tudja, hogy én voltam az, aki évtizedek óta akadályozta a palesztin állam megteremtését, amely létünket fenyegetné” – hangsúlyozta Netanjahu.

Izrael legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok egyre inkább szorgalmazza a kétállami megoldást, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon egy palesztin állam. Ez utóbbi elképzelések szerint az 1967 óta megszállt területeken jönne létre Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem területén.

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag elutasította a palesztin állam egyoldalú nemzetközi elismerését. Netanjahu hétfőn arról beszélt, hogy a határozatot most beterjeszti az izraeli parlamentben, a kneszetben. Mint mondta, palesztin állam csakis Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalások révén jöhet létre.

Az Európai Unió tagállamainak legtöbbje azonnali és feltétel nélküli humanitárius tűzszünetre szólít fel a gázai övezetben – közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően hétfőn.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tagállamok közül 26 állapodott meg abban, hogy humanitárius tűzszünetet követelnek, amely fenntartható fegyverszünethez, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátásához és a humanitárius segítségnyújtás folyamatos biztosításához vezet.

Kiemelte, mindent meg kell tenni, hogy elkerülhető legyen a Rafah elleni izraeli támadás, amelynek során lehetetlen lenne megakadályozni a civilek halálát.

„Továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Izraelre, hogy megértse, olyan sok ember van Rafah utcáin, hogy lehetetlen lesz elkerülni a civil áldozatokat”

– fogalmazott Borrell, majd hozzátette: ha bekövetkezik, a rafahi támadás minden bizonnyal ellentétes lesz a humanitárius jog tiszteletben tartásával. Izraelnek joga van megvédeni magát, de annak a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett kell történnie – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy

az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNWRA) támogatása nélkülözhetetlen, mert nincs más szervezet, amely képes lenne elvégezni a munkát a jelenlegi körülmények között.

A szervezet munkájának felfüggesztése humanitárius katasztrófához vezetne nem csak a Gázai övezetben, de a menekülteket befogadó szomszédos országokban is – mondta.

Az uniós diplomácia vezetője végezetül közölte, a tagállamoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk a Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben ellenséges izraeli telepeseket sújtó uniós szankciók bevezetésének részleteiről.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta, országa támogatja, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtsa a Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben ellenséges izraeli telepeseket. Egyúttal bejelentette: Spanyolország saját hatáskörben fog korlátozó intézkedéseket hozni az erőszakért felelős izraeli telepesekkel szemben.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tovább várjunk, a gázai helyzet drámai, ahogy Ciszjordániában is nagyon feszült a helyzet”

– fogalmazott Albares.