Izrael elutasítja a palesztin állam elismerését

Az izraeli kormány egyhangúlag elutasítja a palesztin állam egyoldalú nemzetközi elismerését – döntöttek a kormány vasárnapi ülésén.

„Izrael határozottan elutasítja a palesztin rendezésről szóló nemzetközi diktátumokat. Ilyen megállapodás csak a felek közötti közvetlen, előfeltételek nélküli tárgyalásokkal születhet. Izrael továbbra is ellenzi a palesztin állam egyoldalú elismerését. Ez az elismerés az október 7-i mészárlást követően hatalmas jutalmat adna a terrorizmusnak, olyan példátlan jutalmat, amely megakadályozza a jövőbeni békés rendezést” – állítja az izraeli kormány vasárnapi, egyhangúlag jóváhagyott nyilatkozában.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a kormányülés elején kijelentette:

„ez a nyilatkozat egy palesztin állam Izraelre való egyoldalú rákényszerítése kísérletének fényében született”

– utalva a várhatóan néhány héten belül nyilvánosságra kerülő, az Egyesült Államok és több közel-keleti ország által közösen kidolgozott részletes és átfogó közel-keleti béketervre, amely a palesztin-izraeli viszály lezárását célozza a palesztin állam létrehozásával.

A kabinet ülésén egyhónapos távollét után ismét jelen volt Beni Ganz miniszter, a Nemzeti Tábor nevű centrista párt vezetője is. Ganz vasárnap nyilatkozott a gázai helyzetről, az esetleges rafahi hadműveletről is egy konferencián.

„Ha elraboltjaink nincsenek otthon ramadánra” – utalt az idén március 9-től április 10-ig tartó muzulmán böjti ünnepre – „akkor a harcok tovább folytatódnak, és Rafah felé is kiterjednek. A Hamásznak van választási lehetősége. Megadhatják magukat, szabadon engedhetik a túszokat, és így a gázaiak megülhetik az ünnepet”

– tette hozzá.

Mohamed Stajje, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke vasárnap bejelentette, hogy Oroszország moszkvai találkozóra hívta a palesztin frakciókat február 26-ra, és hozzátette, hogy a Palesztin Hatóság kész tárgyalni a Hamásszal.

„Készek vagyunk a tárgyalásokra. Ha a Hamász nem áll készen, az egy másik történet. Palesztin egységre van szükség”

– mondta a müncheni biztonságpolitikai fórumon résztvevő Stajje, s hozzátette, hogy az egység érdekében a Hamásznak meg kell felelnie bizonyos előfeltételeknek.

Vasárnap a Vörös Félhold mentőszolgálat két palesztin haláláról számolt be Ciszjordániában, Túl-Karmban. A két palesztin fegyveres az izraeli hadseregnek (IDF) az egyikük őrizetbe vételére érkező egységével kitört tűzharcban vesztette életét, melyben egy izraeli biztonsági ember is súlyosan megsebesült.

Az IDF jelentése szerint vasárnap délelőtt izraeli vadászgépek a libanoni síita Hezbollah infrastruktúráját lőtték Libanon déli részén, az izraeli határ közelében, és tüzérségi tűz alá vették több határmenti libanoni falu környékét.

A Hamasz újabb állásait semmisítették meg az izraeli egységek a Gázai-övezetben – közölte pénteken az izraeli hadsereg szóvivője. Tovább kutatnak a terroristák után a Nasszer kórházban is, ahová előző nap hatoltak be a különleges egységek. Közben egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a zsidó államra a készülő rafahi offenzíva miatt. A városban összezsúfolódott palesztin civileknek ugyanis nincs hová menekülniük.

Káosz uralkodik a dél-gázai Hán Júnisz legnagyobb, még működő kórházában. Az épület egy részében nincs áram, az ortopédiai osztály romokban hever, a betegek a folyosókon összezsúfolt hordágyakon várják, hogy ellássák őket.

Az izareli különleges egységek csütörtökön hatoltak be az egészségügyi intézménybe, arra hivatkozva, hogy a Hamasz fegyveresei a civilek közé vegyülve befészkelték magukat az épületbe, és korábban az Izraelből elhurcolt túszok egy részét is itt tarthatták fogva. A művelet pénteken is folytatódott, a hadsereg szóvivője közölte, hogy már több, mint húsz terroristát vettek őrizetbe, akiknek a a gyanú szerint közük volt az október 7-i merényletekhez.

Az izraeli légierő péntek hajnalban újabb csapásokat mért Rafahra is. Palesztin források szerint a támadásokban legalább 10 ember meghalt. Az egyiptomi határ közvetlen közelében fekvő gázai városban és környékén már több, mint másfél millió palesztin zsúfolódott össze. Sokan az övezet északi részéről menekültek ide. Az emberek egyre elkeseredettebbek, Izrael ugyanis nemrég bejelentette, hogy átfogó katonai műveletre készül Rafahban.

Nincs hová mennünk, észak felé nem engednek bennünket, a szomszédos Hán Júnisz megtelt, déli irányban pedig az egyiptomi határ le van zárva. Senki sem tudja, mi vár ránk, panaszolta egy menekült férfi.

Ezt a felvételt egy egyiptomi emberi jogi szervezet munkatárai készítették a határ túloldalán, a síani félszigeten. A Reuters hírügynökség több forrásból is úgy értesült, hogy Egyiptom egy zárt menekülttábort épít a gázai határ közvetlen közelében, ahol szükség esetén elhelyzheti a palesztin menekülteket. Ezt az egyiptomi kormányzat nem erősítette meg.

Joav Gallant izareli védelmi miniszter pénteken kijelentette:

„Izraelnek nem áll szándékában Egyiptomba kitelepíteni a rafahi civileket”.

A dél-gázai helyzet miatt a zsidó államra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik. Sajtóinformációk szerint a pénteken kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferencia több résztvevője kétoldalú találkozókon próbálja győzködni az izraeli vezetőket, hogy ne indítsák el a rafahi offenzívát, míg nem tudják szavatolni a palesztin civilek biztonságát.

Bátor katonáink nagyon nehéz körülmények között harcolnak Gázában, de Izrael így is lehetővé teszi, hogy a palesztinokhoz eljusson a humanitárius segély. Senkit nem akarunk deportálni a Gázai övezetből. A Hamasz az, aki terrorista műveletekre használja az iskolákat, kórházakat, mecseteket. Mi biztonságos zónákba irányítjuk a civileket, azt a Hamasz próbálja akadályozni, mondta az újságíróknak az izraeli külügyminiszter Münchenben.

A rafahi helyzetről is beszélt egymással telefonon Benjamin Netanjahu izralei kormányfő és Joe Biden amerikai elnök. A 40 percig tartó egyeztetés után, péntek reggel Netanjahu közleményben hangsúlyozta, hogy

„Izrael továbbra is ellenzi az önálló palesztin állam létrehozását, és nem fogad el nemzetközi utasításokat a konfliktus rendezésről”.

A Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő.

Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette: a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben.

A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.

London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek.

Cameron ezért felszólította Izraelt, hogy „nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd ebben a térségben.

Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.

A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette: a tartós béke feltétele Izrael biztonságának szavatolása.

A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint a Netanjahuval tartott csütörtök esti telefonbeszélgetésben Rishi Sunak hangsúlyozta a nemzetközi humanitárius törvények betartásának és a polgári infrastruktúra, köztük a kórházak és a menedékhelyek védelmének fontosságát, és megerősítette, hogy London szerint hosszabb távon a kétállami megoldás a stabilitás megteremtésének legmegfelelőbb módja.

Rishi Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is.

A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A brit kormányfő csütörtökön személyesen fogadta a Downing Streeten II. Abdalláh jordániai királyt, akivel szintén azt közölte, hogy London kritikus fontosságú első lépésnek tartja a gázai harcok humanitárius célú azonnali szüneteltetését.

Sunak a jordániai uralkodóval tartott megbeszélésén a fenntartható tűzszünet feltételének nevezte Izrael biztonságának szavatolását, és azt, hogy a jövőben ne a Hamász uralja a Gázai övezetet.