Így kerüli el a szankciókat Oroszország

Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el nyers kőolajat Indiának 2023-ban, amiből finomított formában az Egyesült Államok is vásárolt – derül ki egy hétfőn, az amerikai médiában nyilvánosságra hozott jelentésből.

A finnországi hátterű kutatóközpont, a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) összegzése a CNN hírtelevízió internetes oldalán jelent meg. A jelentés szerint a 37 milliárd dollár rekordértéknek számít az indiai-orosz kőolaj-kereskedelemben.

Az elemzés alapján az orosz kőolaj egy részét Indiában finomították, és abból 1,3 milliárd dollár értékben az Egyesült Államokba is szállítottak. Az orosz kőolajból finomított indiai kőolaj-termékek legnagyobb vásárlója az Egyesült Államok volt 2022 decembere és 2023 vége között.

A CREA számításai szerint az Oroszország ellen szankciókat bevezetett nyugati országok 2023-ban összesen 9,1 milliárd dollár értékű olyan kőolajterméket szereztek be Indiától, amely orosz származású nyers kőolajból készült. Ez 44 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget

– mutat rá az elemzés.

India kőolaj-vásárlásai Oroszországtól 13-szorosára növekedtek az ukrajnai háború előtti időkhöz képest, ami azt jelenti, hogy az orosz eladók képesek voltak pótolni a nyugati kereslet szankciók miatti kiesését – áll az amerikai médiában megjelent CREA-elemzésben.

A szakértői szervezet elemzése a nyilvánosan is elérhető adatbázisok alapján készült.

India a növekvő oroszországi beszerzéseket azzal indokolja, hogy azzal a globális olajárakat is alacsonyabban lehet tartani, mert így nem alakul ki verseny közel-keleti kőolajért a nyugati vásárlókkal, ami feljebb tolná az árakat. India kőolaj- és földgázügyi minisztere, Hardeep Szingh Puri a múlt héten a CNBC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy, ha országa is a közel-keleti kőolaj vásárlójaként lépne fel, akkor a hordónkénti ár nem 75-76 dollár, hanem 150 dollár lenne.

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2024. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel – indoklása szerint – Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet – közölte az uniós tanács közleményében hétfőn.

A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.

A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Hétfői közleményében az uniós tanács kiemelte: mindaddig, amíg Oroszország jogellenes tevékenységeket folytat, amelyek az erőszak alkalmazásának tilalmát is sértik, helyénvaló hatályban tartani az EU által bevezetett valamennyi korlátozó intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni.

Egyre nagyobb bajba sodorják Európát a szankciók, miközben Oroszország növekedése várhatóan még gyorsulni is fog a következő hónapokban – így látják az elemzők, akik szerint érdemes lenne változtatni a szankciós politikán, és nem újabb és újabb csomagokat tervezni. Orbán Viktor a szombati évértékelőjén úgy fogalmazott: Brüsszel Ukrajna-stratégiája látványosan megbukott, és ideje szembenézni a valóssággal, hogy a háború és a szankciók miatt megroggyant az európai versenyképesség is.

2022 februárja óta sorra jelenti be Ursula von der Leyen az újabb és újabb szankciós csomagokat. Brüsszel ezektől azt várja, hogy megtörjék az orosz gazdaságot.

Az első néhány szankciós csomag politikusok, bankok és vállalatok ellen irányult, de később Brüsszel már orosz nyersanyagok és energiahordozók, mint például az olaj importját is megtiltotta.

Elemzők szerint lassan nem marad mit korlátozni, viszont a bürokraták nem hajlandók beismerni, hogy a szankciók elbuktak, visszafelé sültek el és több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak.

Pedig a szankciós politika negatív következményei tisztán látszanak az unió gazdasági előrejelzéseiből. Amíg január végén a Nemzetközi Valutaalap 1,1 százalékról több mint a duplájára, 2,6 százalékra növelte Oroszország gazdasági kilátásait, addig az Európai Bizottság az EU kilátásait immár rendre lefelé módosítja, ezúttal 1,3-ről 0,9 százalékra mérsékelte.

Brüsszel kitart a szankciók mellett és újabb büntetőintézkedéseken dolgoznak, pedig itt lenne az ideje, hogy belássák: a szankciós politika teljesen kudarcot vallott – ezt még február elején mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A büntetőintézkedések egyre kevésbé érintik az orosz gazdaságot, Európára viszont még a korábbiaknál is nagyobb veszélyt jelentenek

– erről pedig már a Századvég üzletágvezetője beszélt a Magyar Nemzetnek.

Hortay Olivér kiemelte: Brüsszel most párhuzamosan dolgozik egy 13. és egy 14. szankciós csomagon, amelyek fókuszában már nem is Oroszország, hanem mások mellett például Kína áll.

Az elemző hangsúlyozta: Kína szankcionálásának ötlete óriási kockázatot jelent, és a kereskedelmi kapcsolatok visszaesését hozhatja, ami nagyon súlyos károkat okozhat a már most is gyenge lábakon álló európai gazdaságnak.

Soha nem volt még akkora távolság a brüsszeli politika és az európai emberek érdekei és akaratai között, mint most

– mondta Orbán Viktor az évértékelőn. A kormányfő kiemelte: miközben az Egyesült Államok csökkenő lelkesedéssel finanszírozza Ukrajnát, a terhek arra az Európára hárulnak, amely gazdasága meggyengült. Orbán Viktor figyelmeztetett: nem babra megy a játék, erre rámehet az egész kontinens.

„Ideje szembenézni a valósággal, hogy az európai versenyképesség a háború, a szankciók és a blokkosodás miatt megroggyant. És ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz. És akkor a demokráciának is kicsengettek” – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Európának ki kell kényszerítenie a változást és vissza kell foglalnia Brüsszelt.

Kigyomlálásra került minden, magyar érdekeket sértő elem az Oroszországgal szembeni tizenharmadik európai uniós szankciós csomagból, amely ugyanakkor nem visz közelebb az ukrajnai békéhez, pusztán látszatintézkedés – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az újabb büntetőintézkedések véglegesítés előtt állnak, aminek egyetlen oka, hogy a közösség elmondhassa azt, hogy tett valamit a háború kitörésének második évfordulójához közeledve.

„Ha jól értem, akkor ez a célja ennek a döntésnek, ami önmagában is lesújtó képet fest Brüsszelről. Én azt gondolom, egy ilyen kirakatcsomagnak az égegyadta világon semmi értelme nincsen” – szögezte le.

Majd kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a kormány kigyomlálta a csomagból azokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben sértették volna a nemzeti érdekeket.

„Így tehát alapvető magyar gazdasági érdeket a konkrét lépések nem érintenek a szankciós listában, a probléma viszont ennél sokkal nagyobb: egy teljesen kudarcot vallott stratégiát visz tovább az Európai Unió, ami nem közelebb visz minket a békéhez, hanem távolabb”

– fogalmazott.

Illetve nonszensznek nevezte, hogy a felszólalások egy jó részében már a tizennegyedik csomagról volt szó, és kiemelte, hogy ha lesz ilyen előterjesztés, akkor a magyar érdekeket sértő intézkedéseket abból is ki fogják szedetni.

„Ezek a szankciós csomagok az európai versenyképességet rontották, más világgazdasági szereplőkét pedig javították. Dupla kudarc, dupla hátrány és dupla hiba. Úgyhogy jó lenne, ha a következtetéseket végre le tudnák vonni a kollégák itt, Brüsszelben” – mondta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán sérelmezte, hogy még mindig háborús pszichózis uralkodik az EU-ban, és a nagy többség nem hajlandó változtatni az eddigi kudarcos stratégián, miközben mára teljesen világos, hogy a csatatéren nincs megoldás, s minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás.

„Láthatjuk azt is, hogy Ukrajnában egyre fiatalabb embereket soroznak be, így azt hiszem, hogy jogosan adódik a kérdés, hogy ki fogja túlélni ezt a háborút, ki fog részt venni Ukrajna újjáépítésében”

– közölte, tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetve.

Hangsúlyozta, hogy ismét elutasította, hogy hazánk részt vegyen a fegyverszállításban. Aláhúzta, hogy ötmilliárd euróval egészítenék ki az Európai Békekeretet, hogy újabb hadieszközöket finanszírozzanak.

„Mi világossá tettük, hogy semmilyen olyan közös akcióban nem vagyunk hajlandók részt venni, amely fegyverszállításra irányul, s csakis abban az esetben nem blokkoljuk egy ilyen döntés meghozatalát, ha sikerül elérni, hogy ez ránk semmifajta kötelezettséget nem jelent, pénzügyit sem, egyetlenegy fillért sem” – jelentette ki.

„A tárgyalások jelenleg úgy állnak, hogy a konstruktív tartózkodás szabályain változtatás következik. Ez a változtatás azt fogja jelenteni, hogy ennek az ötmilliárd eurónak a ránk eső részéből sem halált okozó, sem halált nem okozó eszközöket nem kell finanszíroznunk”

– tette hozzá.

Majd közölte, hogy ehelyett Magyarország határozhatja majd meg, hogy milyen célra fordítsák az általa befizetett összeget, például a migráció elleni küzdelemre vagy a nyugat-balkáni stabilitás erősítésére.

A miniszter elmondta, hogy a többieket nem akarják meggátolni abban, hogy olyan döntést hozzanak, amilyet szeretnének, de a kormány továbbra is úgy látja, hogy a fegyverszállítás csak meghosszabbítja a háborút és a szenvedést.

Végül pedig arra is kitért, hogy rövidesen napirendre fog kerülni az ukrán termékek vámmentességével és beengedésével kapcsolatos jogszabály június utáni meghosszabbításának kérdése is.

Emlékeztetett, hogy a kormány importtilalmat rendelt el huszonhárom – alapvetően élelmiszeripari – árura vonatkozóan, és figyelmeztetett, hogy ezt hosszabbítás esetén is fenn fogják tartani egyoldalúan a gazdák védelme érdekében.