Hatalmas sikkasztás az ukrán lőszerbeszerzés körül

Tovább dagad a korrupciós botrány Ukrajnában a lőszerbeszerzési ügyben. Pénteken elbocsátották a védelmi minisztérium egy magas rangú beosztottját, aki ellen büntetőeljárás indult. A botrány amiatt robbant ki, mert a tárca megrendelt százezer aknavetőgránátot egy ismeretlen cégtől, ki is fizetett érte 14 milliárd forintnyi hrivnyát, de a gránátokat soha nem szállították le.

Felfüggesztették tisztségéből Tomas Nakhkurt, az Ukrán Védelmi Minisztérium Fegyver- és Katonai Felszerelésfejlesztési Főosztályának megbízott igazgatóját – jelentette be pénteken közösségi oldalán az ukrán védelmi minisztérium. A bejegyzésben azt írták: a felmentés oka az, hogy a főosztályvezetőt egy büntetőeljárásban meggyanúsították. A rövid, alig pár soros közleményben arra azonban nem tértek ki, hogy – az említett eljárásban – a védelmi minisztérium több vezetőjét is, átszámítva 14 milliárd forint elsikkasztásával vádolják.

Az ukrán védelmi tárca tisztviselői 2022-ben ugyanis százezer aknavetőgránát megvételéről állapodtak meg egy eddig ismeretlen céggel, összesen több mint 14 milliárd forint értékben. A Lviv Arsenal nevű vállalat azonban a tavalyi februári végső határidőig egyetlen gránátot sem szállított. Az előlegként átutalt teljes vételárat viszont ukrajnai és balkáni bankszámlákra továbbították.

„Visszautasítom a vádakat. A törvényeknek megfelelően jártam el” – így védekezett a keddi tárgyaláson újságíróknak nyilatkozva az ukrán védelmi minisztérium egy korábbi osztályvezetője. Olekszandr Lijevet ezután az ügyészség megdöbbenésére a kijevi bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba, dacára annak, hogy példátlan korrupciós bűncselekménnyel vádolják. Eddig összesen öt ember ellen emeltek vádat az ügyben, akik mind az ukrán védelmi minisztérium, vagy a fegyvergyártó cég emberei.

Szakértők szerint azonban nem csak a korrupció az egyetlen aggasztó tényező az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek körül. Rengeteg eszköz ugyanis a feketepiacon köt ki, vagy éppen a Közel-Keleten. A fegyvercsempészet miatt az EU és a NATO is riasztást adott ki. Mindeközben a kijevi kormány folyamatosan azért lobbizik, hogy a nyugat újabb és újabb fegyverszállítmányokat küldjön.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt még a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Az ukrán elnök arra tett ígéretet, hogy megtisztítja Ukrajna oligarchák uralta gazdasági-társadalmi rendszerét. Ezzel szemben folyamatosak a korrupciós botrányok. Sőt, egy tavaly ősszel végzett közvélemény-kutatás szerint, az ukrán lakosság 78 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatja az országban elharapódzó korrupció miatt, sokak szerint az általánossá vált állami korrupció jobban hátráltatja az ország gazdasági fejlődését, mint az Oroszországgal folytatott háború.

A korrupciós ügyek az ukrán elnököt sem kerülték el. A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkijnek csaknem négymillió eurós, 15 szobás, medencés villája van Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe 2022 nyarán.

De az ukrán kormány tagjai sem élnek sokkal szerényebb körülmények között. A napokban nyilvánosságra kerültek a 2021 és 2022-re vonatkozó vagyonnyilatkozatok – amit a Magyar Nemzet szemlézett. Kiderül, hogy az ukrán politikusok hatalmas fizetéseket vesznek fel. Az agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter, Mykola Solskij például két év alatt átszámítva több mint 480 millió forintot keresett. 2021-ben a havi fizetése majdnem 30 millió forint volt.

De a közösségfejlesztésért, területekért és infrastruktúráért felelős miniszter, Olekszandr Kubrakov sem járt rosszul. Ő a bevallása szerint két év alatt csaknem 220 millió forintnyi fizetést kapott az államtól. A Magyar Nemzet cikkében hozzáteszi, mindezt abban az országban, ahol a minimálbér idén január 1-jétől 7100 hrivnya, azaz 63 900 forint.

Volodimir Zelenszkij elnök lemondásra szólította fel az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, Valerij Zaluzsnij és erről már Washingtont is tájékoztatta – állítja a The Washington Post amerikai napilap.

Az ukrán katonai forrásokra hivatkozó lap azt is tudni véli, hogy a Fehér Ház nem kíván beleszólni az ukrán elnök döntésébe. Zelenszkij még nem adott ki hivatalos rendeletet Zaluzsnij elmozdításáról, és bizonytalan, hogy ez mikor történhet meg.

Maga Zaluzsnij hosszú távra tervez a posztján: csütörtökön a CNN amerikai hírtelevízió weboldalán jelent meg elemzése, amiben az ukrán haderőre váró feladatokat és a háború várható eseményeit elemezte.

A szombat hajnali orosz dróntámadás energetikai létesítményekben okozott kárt, több ezer ember maradt áram nélkül – közölte Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih polgármestere.

Hozzátette, hogy áram hiányában a város egyes körzeteiben leállt a vízellátás és a fűtés, miközben fagypont alatti a külső hőmérséklet. Több kórházban generátorok biztosítják az áramot.

Oroszország második napja támadta drónokkal Krivij Rih városát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosát; az ukrán légvédelem a 14 orosz drónból kilencet megsemmisített – közölték ukrán katonai illetékesek.

Meghaladták a 23 ezer főt az ukrán hadsereg januári veszteségei – közölte Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz fegyveres erők parancsnokaival pénteken tartott telefonos konferencián.

„A komplex tűzhatás következtében az ukrán fegyveres erők veszteségei az elmúlt hónapban meghaladták a 23 ezer főt halottakban és sebesültekben” – mondta a hadseregtábornok.

A tárcavezető szerint Kijev maradék tartalékait is harcba veti, és sietve hajtja végre a kényszermobilizációkat, hogy megakadályozza a védelem összeomlását. Állítása szerint az orosz erők előrenyomulnak, kiterjesztik az ellenőrzésük alatt álló zónákat, a kupjanszki, limani és donyecki frontszakaszon folytatott hadműveletek során pedig felszabadították Veszele, Krohmalne és Tabajivka településeket.

Az ukrán eszközveszteségekről szólva Sojgu azt mondta, hogy az orosz hadsereg több mint háromezret semmisített meg az ukrán hadsereg fegyverei közül, egyebek mellett német Leopard harckocsikat, amerikai Bradley gyalogsági harcjárműveket, Patriot légvédelmi rendszereket és HIMARS rakétavetőket. Közölte, hogy az elmúlt hónapban az orosz hadsereg 127 precíziós csapást mért az ukrán hadiipari komplexum katonai infrastruktúrájára és létesítményeire.

„Fegyvergyártó, -korszerűsítő és -javító létesítmények, arzenálok, katonai repülőterek, üzemanyagbázisok, az ukrán fegyveres erők alegységei és külföldi zsoldosok telepítési helyei kaptak találatot” – mondta.

Állítása szerint az ukrán ellentámadás kudarca után az orosz fegyveres erők maguknál tartják a stratégiai kezdeményezést az érintkezési vonal teljes hosszában, és továbbra is módszeresen csökkentik az ukrán fegyveres erők harci potenciálját.

Péntekre virradóra is drónokkal támadta Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját, az Ukrenerho állami áramszolgáltató tájékoztatása szerint a csapások miatt a délkelet-ukrajnai Krivij Rih városban több tízezer háztartás és számos ipari létesítmény áram nélkül maradt.

Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy az áramkimaradás két bányaaknát is érintett, miközben mintegy száz bányász tartózkodott a föld alatt. Egy részüket sikerült azóta a felszínre juttatni.

Az Ukrenerho szerint az orosz dróntámadások elsősorban az ország déli és középső részét vették célba.

Az ukrán légierő péntek reggel azt közölte, hogy 24 orosz drónból 11-et sikerült lelőnie.

Kedvezőbb állásokat foglaltak el immár a második egymást követő napon az orosz erők Liman és Donyeck környékén, miközben öt frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi tárca hadijelentésében.

Az minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az érintkezési vonal mentén az ukrán fél vesztesége több mint nyolcszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 290-en a Liman körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két üzemanyagraktárt, egy norvég gyártmányú NASAMS sorozatvető radarállomását, öt harckocsit – közülük hármat a herszoni fontszakaszon, nyolc páncélozott harcjárművet, egy brit AS-90-es, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két brit F-70-es vontatott tarackot, 17 HIMARS sorozatvető-rakétát, valamint 68 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy férfi halált okozta egy távirányítású repülőszerkezetről ledobott gránát, a lunaszki Zimohirja településen pedig egy nyugdíjas nő meghalt, a 22 éves unokája pedig megsebesült, amikor házát drón találta el.