Három év fegyházra ítélték a magyar Antifa-ügy vádlottját

Három év fegyházbüntetésre ítélte a három, külföldi állampolgárságú vádlott egyikét, egy német férfit a tavaly februári budapesti antifasiszta támadások ügyében hétfőn, előkészítő ülésen a Fővárosi Törvényszék.

A szervezet sajtóosztálya az MTI-vel azt közölte: az előkészítő ülésen csak a másodrendű vádlott ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét és a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, így a bíróság az esetében ítéletet hirdetett.

A férfit bűnszervezetben való részvétel miatt a szabadságvesztés kiszabása mellett 5 évre kiutasították Magyarország területéről. A döntés nem jogerős – írta a bíróság.

A rendőrség által Antifa-támadásoknak nevezett ügyben még két nőt vádoltak meg

– az egyikük olasz, a másik német – bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, illetve bűnszervezetben való részvétel bűntettével; esetükben az eljárás a későbbiekben tárgyaláson folytatódik.

A törvényszék felidézte: a vád szerint a külföldi állampolgárságú terheltek egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló, fiatal felnőttekből álló szervezet tagjai voltak, akik demonstrációkon és tüntetéseken való részvétel mellett erőszakos támadásokkal tervezték felvenni az ideológiai harcot a militáns nemzetszocialista, fasiszta eszméket is hirdető szélsőséges jobboldal szimpatizánsaival.

A bíróság megállapította, a támadók célja az volt, hogy a kiválasztott áldozatoknak a bántalmazás, a súlyos, életveszélyes sérülések miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek. A szervezet tagjai számára erőnléti edzéseket tartottak, amelyeken a támadások pontos menetét is gyakorolták – ismertették.

A vádiratban megállapították, hogy az ügy három terheltje a szervezet ideológiai céljával azonosulva Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra.

Az elsőrendű vádlott több támadásban is részt vett, míg a másik két terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről menekülés közben fogták el a rendőrök.

Az ügyészség a váddal egyező beismerés és tárgyalásról lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik kettőre pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérte. Ezen felül azt indítványozta, hogy a bíróság utasítsa ki őket Magyarországról 10 évre, illetve 5-5 évre.

A bűnösségét beismerő másodrendű vádlott büntetését végül – középmértékben – 3 év fegyházban állapították meg. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a férfi beismerését és a büntetlen előéletét, de a terhére rótta, hogy ellene Németországban büntetőeljárás van folyamatban.

További súlyosító körülménynek számítottak a bűncselekmény elkövetésének körülményei, annak nemzetközi, határokon átnyúló szervezett jellege, valamint az is, hogy a terhelt a bűnszervezetben vezető szerepet töltött be, így a támadásokban tevőleges szerepe volt.

A szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú jogerős döntés kihirdetéséig fenntartotta.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A kényszerintézkedés fenntartásáról szóló végzés sem jogerős, mivel a terhelt és védője azt sem fogadta el. Az első- és a harmadrendű terhelt esetében az eljárás tárgyaláson folytatódik, amelyet 2024. május 24-ére tűzött ki a bíróság.

Az előkészítő ülésen a harmadrendű terhelt és védője kérte a nő bűnügyi felügyeletének megszüntetését, de az indítványt a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, az eljárási cselekményeken való vádlotti jelenlét biztosítása céljából elutasította – áll a közleményben.

A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint tavaly február 9-11-én Budapesten öt, egymással összefüggő támadás történt: az első a Nyugati pályaudvaron egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában, míg az ötödik február 11-én az I. kerületi Mikó utcában. A támadásokban kilencen – négyen súlyosan, öten könnyebben – sérültek meg.

Nyilvánosságra hozta a tavalyi, antifasiszta támadássorozat egyik áldozatáról készült fotókat Gulyás Gergely a Kormányinfón. A miniszter azzal indokolta ezt, hogy a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint az ügy egyik kulcsszereplőjét, a Magyarországon elfogott olasz nőt embertelen körülmények között tartják fogva. Gulyás Gergely cáfolta a vádakat. Az M1 Híradójában bemutatott képsorok a nyugalom megzavarására alkalmasak.

Tavaly februárban rögzítette az M1 Híradójában bemutatott képsorokat egy térfigyelőkamera Budapesten, Gazdagréten. Egy nyolcfős társaság viperával és kalapáccsal támadt hátulról egy munkába tartó dohánybolti eladóra. Az áldozatnak esélye sem volt a védekezésre, a férfit még akkor is ütötték, rúgták, amikor a földre került.

A brutális verés fél percig tartott, a támadók ez idő alatt nem szólaltak meg. Két nap alatt akkor öt hasonló támadás történt Budapesten, kilencen sérültek meg, legtöbbjük súlyosan, az áldozatok között nők is voltak. Három elkövetőt egy Teréz körúti taxiban fogták el a rendőrök.

Utólag derült ki: a német és olasz nemzetiségű támadók az Antifa nevű nemzetközi szélsőbaloldali szervezet szimpatizánsai és azért jöttek Budapestre, hogy általuk szélsőjobboldalinak gondolt emberekre vadásznak. Álnéven foglaltak szállást, telefonjaikon pedig csak egymást hívták. Támadások közben pedig azért nem szólaltak meg, hogy hangjukat ne lehessen beazonosítani.

A gazdagréti támadás áldozatáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fotókat mutatott meg a Kormányinfón. A kórházban készült fotók alapján látszik: a férfi fejét több helyen, több öltéssel kellett összevarrni az azt ért ütések miatt. A kalapáccsal és viperával történő ütések akár az élet kioltására is alkalmasak lehettek volna, csak a szerencsén múlott, hogy az áldozat a támadásba nem halt bele.

Az ügy egyik Magyarországon fogva tartott kulcsszereplője körül azonban a napokban olyan hírek jelentek meg a nemzetközi sajtóban, de magyar baloldali portálokon is, mintha ha csak ő lenne az áldozat.

„Nem lehet semmi másnak tekinteni az ezzel kapcsolatos híreket, mint egy minden alapot nélkülöző, Magyarország elleni lejárató akciónak, amit a belügyi szervek és a magyar igazságügy is visszautasít” – így reagált ezekre a cikkekre a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A BBC a napokban ugyanis azt írta: Salis asszony egy korábbi cellatársa arról számolt be, hogy szándékosan patkányokkal és rovarokkal teli cellában tartották fogva a nőt.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság határozottan visszautasított minden vádat, ami a fogvatartott körülményeire vonatkozik,

és sajtótájékoztató keretén belül a BvOP munkatársa hangsúlyozta: a vádak kitaláltak, rosszhiszeműek.

Gulyás Gergely a Kormányinfón leszögezte: az olasz nő fogvatartási idejét úgy tölti az adott magyar börtönben, ami minden magyar és uniós rendeletnek megfelel. Hozzátette, a szabályok betartása minden magyar börtönről elmondható.

„A fogva tartott hölgy fogdai körülményei megfeleltek az európai uniós előírásoknak és a magyar előírásoknak. Mind az egészségügyi ellátást, mind pedig a higiéniai körülményeket illetően. Magyar börtönökben a fogvatartottak napi háromszori étkezést kapnak. Az természetesen hazugság, hogy a cellában patkányok lettek volna, a magyar börtönökről azt semmiképpen nem mondanám, hogy luxusban élnek azok, akiket szabadságvesztés letöltésére ítélnek, talán ilyen célja nincs is a börtönbüntetésnek, de általánosságban tisztaság van” – mondta Gulyás Gergely.

A Fővárosi Főügyészség az olasz nőt bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. A nő az előkészítő ülésen ártatlannak vallotta magát, és nem fogadta el az ügyészség által felajánlott 11 éves börtönbüntetést, ám ha végül elítélik, ennél hosszabb szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

Három feltételezett elkövetőt még február 11-én elfogtak: egy 38 éves, olasz állampolgárságú nőt, egy 29 éves német férfit és egy 26 éves német nőt. A Fővárosi Főügyészség tavaly februárban azt jelezte, az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen, a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény résztvevőinek vélt sértetteket.