Folyamatosan érkeznek az uniós pénzek

Gulyás Gergely azt mondta: az uniós források folyamatosan érkeznek, több 10 milliárd euróról van szó, amelyet a már bejelentett operatív programokra költenek.

„A magas infláció különösen visszafogta a költekezést és a fogyasztást, ami miatt az áfa-bevételek is csökkentek. Ez is közrejátszott abban, hogy tavaly a költségvetés hiánya meghaladta a várakozásokat” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely hozzátette: azzal, hogy az infláció a közelmúltban jelentősen csökkent, idén már pozitív fordulat várható. A miniszter úgy véli, hogy 3 százalék alá, tehát az általánosan elfogadható szint alá csak 2025-ben mehet az árindex mértéke. De az már biztos, hogy idén nem okoz olyan problémát, mint amilyet tavaly okozott.

A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt 1-1,5 évben a magas hitelkamatok miatt a hazai vállalkozások nem tudtak, vagy nem érte meg nekik hitelt felvenni. Annak érdekében, hogy a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, fejlődjenek, a kormány több intézkedéssel is igyekszik segíteni.

Ilyen például a GINOP Plusz Program, amire több mint 900 milliárd forintot különítettek el.

„A munkaerőpiaci aktivitás növelésére való tekintettel nagy hangsúlyt fektetünk a munkaerőtartalék és a munkában állók képzésére és a munkakörülmények javítását tartalmazó programokra. Ezen kívül a második negyedévtől kezdve

450 milliárd forint kerül elkülönítésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programba.

Mindezek alapvetően hitelre épülő, valamint ennél lényegesen kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások, elsősorban technológiai és szervezeti megújulásos cégeknek” – mondta Gulyás Gergely.

A miniszter a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatóságát firtató kérdésre megerősítette, hogy a 2030 évek közepéig a fenntarthatósággal közepes gazdasági növekedés mellett sem lesz gond. Gulyás Gergely azt is bejelentette: bár az üzemanyagárak emelkednek, de a kormány nem tervezi, hogy beavatkozzon a folyamatokba.

Ami az uniós forrásokat illeti, a pénzek folyamatosan érkeznek. Több mint 10 milliárd euróról van szó, amit a már ismert operatív programokra költ majd el a kormány.

A kormány célja 2024-ben a gazdaság helyreállítása, ez azt jelenti, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést szeretnének elérni – mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Nagy Márton kiemelte, ennek három kulcseleme van: a fogyasztás, illetve a belső kereslet által vezérelt szektorok termelésének és a beruházásoknak a helyreállítása, valamint a munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésén keresztül a gazdaság élénkítése. „Szeretnénk, hogy ha több magyar dolgozna” – tette hozzá a miniszter.

Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz. A GINOP Plusz programokban 900-910 milliárd forint áll rendelkezésre két prioritáson: az egyik a vállalkozásfejlesztést, a másik a munkaerőpiaci aktivitást jelöli. Előbbire 450 milliárd forint, utóbbira 460 milliárd forint áll rendelkezésre.

A következő időszakban 6-8 programot hirdetnek meg. Már a jövő héten bejelentenek egy vállalkozásfejlesztési és egy aktivitást ösztönző programot. Előbbi nagyságrendileg 130 milliárd forintos, utóbbi 130-150 milliárd forintos program lesz. Az év során pedig újabb programokat indítanak el

– mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásfejlesztésnél nagyrészt hitelprogramok, visszatérítendő források állnak rendelkezésre főleg beruházásokra, és olyan témaköröket érintenek, mint az eszközvásárlás, a zöld energia és a digitalizáció. Ezeknek a forrásoknak nulla százalékos kamattal kell futniuk – tette hozzá.

Egyúttal jelezte, hogy az aktivitás növelésénél nagyrészt vissza nem térítendő források állnak rendelkezésre.

Nagy Márton arra is kitért, hogy az intézményrendszer, amely képes ezeket a pénzeket elosztani, teljes mértékig felkészült. Az MFB Pontokon keresztül juttatják el a főként hitelforrásokat, így ezeket az MFB osztja ki két bankon keresztül: az egyik az MBH Bank, a másik a Gránit Bank. A másik programot pedig az OFA-n, a foglalkoztatási alapon keresztül osztják ki.

„A miniszterelnök úr utasításának megfelelően ezeket a pénzeket a lehető leggyorsabban kell a gazdaságban áramoltatni, így lényegében a tárca az MKIK-val közösen egyeztette az ezen prioritások alá tartozó programokat”

– jelentette ki Nagy Márton.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta „végre eljutottunk arra a pontra, amikor azt tudjuk mondani, hogy ténylegesen elindulnak az uniós források”.

A nagyjából 900 milliárd forintos GINOP Plusz forrásról megjegyezte, hogy ha ez megjelenik a magyar gazdasági szereplőknél – a kkv szektorban, a kutatás-fejlesztésben, az innovatív területeken –, akkor ez mindenképpen meg fogja lökni a magyar gazdaság működését.

A magyarországi cégek több mint 60 százaléka tervez béremelést ebben az évben. A legtöbben 5 és 10 százalék közöttit, ami jóval magasabb a tervezett inflációnál. A szakértők arra számítanak, hogy emiatt a gazdaság egyik húzóereje, a fogyasztás is erősödik, vagyis többet vásárolnak majd az emberek. Így a hazai GDP idén már 4 százalék körül lehet, ezzel pedig Magyarország az EU élvonalába kerülhet.

A német gazdaság gyengélkedése, a még mindig magas hitelkamatok és a fogyasztás visszaesése játszották a főszerepet abban, hogy a GDP – ha csekély mértékben is – 0,8 százalékkal visszaesett tavaly, éves összehasonlításban.

De már látszik a fény az alagút végén, hiszen a gazdaság teljesítménye az utolsó negyedévben elindult felfelé, 0,4 százalékkal bővült éves alapon.

Mint ahogy a GDP legnagyobb húzóerejének tekinthető fogyasztás is pozitív fordulatot vett.

A tavalyi visszaesés után idén a kiskereskedelmi forgalom, azaz a lakossági fogyasztás megerősödésével számolnak a szakemberek. Ez leginkább az infláció letörésének köszönhető.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy gazdasági fórumon arról beszélt, hogy az árindex tavaly év eleji felfutása legalább 70 százalékban három dologgal magyarázható: a magas energia árakkal, a forint árfolyamának gyengülésével és vállalatok profitéhségével. A kormány több intézkedésének köszönhetően jelentősen sikerült enyhíteni ezek hatását. Az eredmény: tavaly év végén már 5,5, a múlt hónapban pedig 4 százalék alá ment az infláció.

Nem véletlen, hogy ebben az évben már mintegy 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Suppán Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza az M1-en azt mondta: a reálbérek akár 6–7 százalékkal is emelkedhetnek 2024-ben, ami egész évben tartóssá teheti a fogyasztást.

„Ez lehetőséget ad arra, hogy a jelenleg gyenge termelési potenciált elérő belső, belföldre irányuló termelők, illetve szolgáltatók kereslete javulni tudjon, tehát fokozni tudják a termelést. Másrészt, hogy ha azt látják, hogy elindul a fogyasztás, akkor beruházni is hajlandóak lesznek. Ehhez viszont kellenek az olcsó hitelek, és ezt a kormány biztosítani tudja majd” – magyarázta.

Már most több hitelprogram is elindult a beruházások ösztönzése érdekében.

Ilyen például a Baross Gábor Újraiparosítási-, a Széchenyi Kártya- és a Gyármentő Program is. Csak ez a három konstrukció több mint 2 százalékkal javította a gazdaság teljesítményét eddig.

Ha sikerül elérni a kormány idei növekedési célját, a 4 százalékot, akkor ez az adat messze meghaladja majd az Európai Bizottság téli időközi gazdasági előrejelzésében szereplő számokat.

A prognózis szerint ugyanis az EU-ban mindösszesen 0,9, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos emelkedéssel számolnak 2024-ben a szakemberek. Ugyanezek a számok 2025-ben 1,7 és 1,5 százalékra emelkedhetnek. Vagyis a magyar gazdaság idén és jövőre is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet.