Folyamatosan bombáznak a britek és az amerikaiak

Újabb támadásokat intéztek a brit és az amerikai fegyveres erők a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen – jelentette be szombat éjjel a londoni védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a két szövetséges haderő tizenhárom jemeni helyszínen összesen 36 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.

A londoni védelmi tárca közleménye szerint a támadásban

a Brit Királyi Légierő (RAF) Typhoon FGR4 harci repülőgépekkel vett részt, amelyek az RAF ciprusi támaszpontjáról szálltak fel.

A brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

A brit kötelék – amelynek tevékenységét Voyager típusú légi üzemanyag-utántöltő gépek támogatták – Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be három jemeni helyszínen számos katonai célpont ellen.

A brit harci gépek a fővárostól, Szanaától nyugatra, a Vörös-tenger partján két földi irányító központot támadtak. Ezek a tengerparti irányító központok szolgáltatták a húszik által a szárazföld belsejéből indított drónok számára a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokhoz szükséges adatokat – áll a brit védelmi minisztérium tájékoztatásában.

A tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben.

A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt sikeres csapásokat mértek a húszik katonai létesítményeire, de a brit felderítés azóta újabb olyan épületcsoportot azonosított a térségben, amelyet a húszi lázadók drón- és rakétaműveletek végrehajtására használtak.

A szombat éjszakai támadásról London közös közleményt is kiadott a brit és az amerikai kormány mellett Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nevében.

E kommüniké szerint a mostani támadás elsődleges célpontjai között voltak a húszik által mélyen a föld alá rejtett fegyverraktárak, valamint rakétarendszerek, indítóállások, légvédelmi és radarrendszerek is.

A közös közlemény szerint a húszik november közepe óta harmincnál több támadást intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen.

A kommünikét aláíró kormányok hangsúlyozzák azt is, hogy változatlanul elkötelezettek a hajózás, a nemzetközi kereskedelem védelme mellett, és elszámoltatják a húszikat a kereskedelmi és a hadihajók ellen általuk elkövetett illegális és indokolhatatlan támadásokért.

„Célunk a feszültség enyhítése és a vörös-tengeri stabilitás helyreállítása, de megerősítjük a húszi vezetés címére intézett figyelmeztetésünket: a továbbiakban is habozás nélkül az emberéletek és az akadálytalan kereskedelmi forgalom védelmére kelünk a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetettség folytatódása esetén” – fogalmaz a közös közlemény.

A nap folyamán az X közösségi oldalon a húszik szóvivője megerősítette a hírt, leszögezve: a lázadók elleni akció nem marad megtorlatlanul. Jahja Szarí azt közölte, az amerikai-brit erők összesen 48 légicsapást intéztek a többi között Szanaában, el-Bajdában és Hodejdában lévő létesítmények ellen, ám aláhúzta: továbbra is kitartóan támogatják a palesztin népet.

A brit királyi légierő harmadszor vett részt a húszi lázadók jemeni állásai ellen az amerikai légierővel közösen végrehajtott támadásokban; előzőleg január 12-én, illetve január 22-én volt hasonló közös művelet.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász szélsőséges iszlamista szervezet ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.

A jemeni síita húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az Európai Uniónál Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben, valamint arra is javaslatot tett, hogy a közösség nyújtson támogatást a jemeni parti őrségnek a tengeri hajózás biztonságának garantálásához.

A tárcavezető az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a kontinens és a világ is megszenvedi a Jemen jelentős területeit ellenőrző felkelők támadásait a Vörös-tengeren, amelyek veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát, biztonságát és kiszámíthatóságát.

„És ez mostanra már egyre több magyarországi, Magyarországon működő vállalat számára is érezhető problémákat okoz, részben a szállítási idők megnövekedésével, kiszámíthatatlanságával, részben pedig a szállítási költségek növekedésével kapcsolatban” – mutatott rá a tárca közlése szerint.

„A kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányú szállítások az európai gazdaság számára kritikus fontosságúak (…)

Az, hogy Afrikát meg kell kerülni a szállítmányok egy jelentős részének, plusz heteket jelent szállítási időben, és sok-sok tíz- és százezer dollárnyi plusz költséget, s nekünk nincsen szükségünk ma egy újabb olyan globális jelenségre, amely aztán az inflációs folyamatokat megint elkezdi megpörgetni” – emelte ki.

„Az egész nemzetközi közösségnek az érdeke, hogy éles, határozott fellépéssel szabaduljunk meg attól a fenyegetéstől, amely a világkereskedelem szabadságát hozza veszélybe” – szögezte le.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezért javaslatot tett arra, hogy a külügyi tanács a következő ülésén tegyen lépéseket a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, valamint kezdeményezte a jemeni kollégájával folytatott megbeszélése nyomán, hogy az Európai Békekeret rendelkezésre álló forrásaiból a közösség nyújtson támogatást a közel-keleti állam parti őrségének a hajózás biztonságának erősítése céljából.

Aláhúzta:

ezen EU-s pénzügyi alapban jelenleg 2,5 milliárd eurónyi forrás van szabadon.

Végül pedig arra is kitért, hogy a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból Egyiptomnak évente mintegy 9 milliárd eurónyi bevétele van, és ezek az összegek már most 40 százalékkal csökkentek.

„Gondoljunk csak bele, hogyha Egyiptom pénzügyi helyzete újabb kihívásokkal nézne szembe, akkor az az európai biztonságra milyen fenyegetést jelentene, tudva azt, hogy Egyiptom rendkívül fegyelmezett, felelősségteljes politikája a migrációs nyomás csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul” – mondta.

Az Európai Uniónak a jelenlegitől homlokegyenest eltérő migrációs és Afrika-politikát kellene folytatnia ahhoz, hogy megelőzze a még súlyosabb válságok kialakulását – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben.

A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kontinens biztonsága napjainkban kétségtelenül az igen súlyos kihívások előtt álló Afrikában kezdődik, s amennyiben folytatódik a jelenlegi brüsszeli migrációs politika, akkor a szomszédos földrész problémái itt fognak lecsapódni, márpedig ez aligha lenne kezelhető.

Arra figyelmeztetett, hogy

Afrika lakossága az elmúlt húsz év során 590 millió fővel nőtt, és a következő húsz évben további 750 milliós bővülést jeleznek előre, ami önmagában több, mint Európa népessége.

„A kérdés az, hogy a jelentős mértékben, sok száz millióval növekedő afrikai lakosság Afrikában marad-e, vagy megindul-e Európába. Hogy erre mi lesz a válasz, az azon múlik, hogy Afrikában lesz-e biztonság annak fizikai és gazdasági értelmében” – jelentette ki.

Majd úgy vélte, hogy a jelenlegihez képest homlokegyenest más európai migrációs és Afrika-politikára van szükség, biztonságot kell teremteni a kontinensen gazdasági fejlesztésekkel, illetve segítséget kell nyújtania az egyre súlyosabb terrorfenyegetettség leküdéséhez.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország kivette és ki is veszi a saját részét abból, hogy ne induljanak meg Afrikából újabb bevándorlóhullámok Európa felé.

„Öt év alatt körülbelül 100 milliárd forintnyi fejlesztési forrást juttattunk az afrikai országoknak annak érdekében, hogy vízügyi rendszereiket tudják modernizálni, s legyen az embereknek tiszta, egészséges ivóvizük, hogy fejleszteni tudják az egészségügyi ellátást, az oktatási rendszerüket, és fejleszteni tudják a közigazgatásukat” – sorolta.

Majd kiemelte, a kormány ezenfelül mintegy 6,5 milliárd forinttal támogatta a keresztény közösségek helyben maradását, valamint évente 1460 afrikai fiatalnak biztosít ösztöndíjat a hazai egyetemeken.

A miniszter végül rámutatott, hogy a terrorizmus különösen súlyosan érinti ma a Száhel-övezetet,

ezért a kormány együttműködik az erre készen álló térségbeli országokkal a terrorfenyegetettség, s ezáltal a migrációs nyomás mérséklése érdekében.

„A fejlesztési és humanitárius központunkat megnyitottuk Csád fővárosában. Segítséget adunk a csádi kormánynak ahhoz, hogy a menekültellátást eredményesen végre tudja hajtani, és készen állunk arra, hogy egy katonai misszióval segítsük a csádi kormány terrorellenes törekvéseinek sikerét” – mondta.