Folyamatosan a Nyugatot bírálja Ukrajna

A kijevi védelmi miniszter például arról beszélt az Oroszország ellen vívott háború második évfordulója kapcsán, hogy túlságosan is lassan érkeznek meg a beígért nyugati fegyverek Ukrajnába, a külügyminiszter pedig azt mondta: ha Ukrajnát korábban felveszik az Európai Unióba és a NATO-ba, a háború ki sem tört volna.

Az ukrán külügyminiszter eközben a nyugati országok felelősségéről beszélt. Dmitro Kuleba úgy fogalmazott: „Ha Ukrajnát befogadták volna az Európai Unióba és a NATO-ba, ez a háború sosem robbant volna ki”.

De a kijevi kormány többi tagja is elégedetlen a nyugati támogatások kapcsán.

Az ukrán védelmi miniszter egy konferencián vasárnap arról panaszkodott, hogy a beígért nyugati fegyverek fele késve érkezik meg hozzájuk.

„A kötelezettségvállalások 50 százalékát nem teljesítik időben. Ha nem kapjuk meg időben a fegyvereket, embereket és területeket veszítünk el” – hangsúlyozta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.

Az évforduló alkalmából a hétvégén a világ számos nagyvárosában rendeztek szimpátiatüntetéseket, elsősorban Ukrajna mellett.

Az emberek mihamarabbi fegyverszünetet követelek,

és azt, hogy a nyugati országok még nagyobb összegekkel támogassák Kijevet. London például csaknem negyedmilliárd font értékű támogatást jelentett be az ukrán tüzérségnek.

Az ukrán kormányfő is arról beszélt egy vasárnapi fórumon, hogy országa a fegyvereken felül is hatalmas, csaknem 12 milliárd dolláros támogatást vár az Egyesült Államoktól, Brüsszeltől pedig további 18 milliárd dollárra számít.

A magyar kormány következetesen kitart amellett, hogy

az újabb fegyverszállítmányok csak még több vérontást szülnek.

A kabinet a háború kezdete óta a béke pártján áll és azt hangsúlyozza: csak fegyverszünet és a konfliktus tárgyalásos rendezése hozhat valódi megoldást.

Németország további százmillió euró értékű humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, hogy támogassa a vízellátás helyreállítását, valamint kórházak és lakóházak újjáépítését – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap a dél-ukrajnai Mikolajivban tett látogatásakor.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nincs olyan nap, hogy az orosz hadsereg ne támadná az országot, emiatt az országban élő embereknek folyamatosan küzdeniük kell a túlélésért.

Vasárnapra virradóra az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal támadást intéztek a donyecki régióban lévő Kosztyantinyivka ellen – közölte a megyei ügyészségre hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál. A támadásban egy 75 éves férfi megsebesült, több tucat épületet súlyosan megrongálódott, köztük egy vasútállomás, egy templom, három oktatási intézmény és két adminisztratív épület.

Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg drónnal robbanóanyagot dobott egy teherautóra Nyikopolban, és a járműben tartózkodó 57 éves férfi életét vesztette.

Szerhij Tyurin, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye kormányzóhelyettese a Facebookon közölte, hogy reggel Oroszország iráni gyártású Sahid drónokkal mért csapást egy infrastrukturális létesítményre, amelyben károk keletkeztek. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

Az ukrán légierő arról számolt be a Telegramon, hogy az éjjel Ukrajnára kilőtt 18 Sahid drónból 16-ot megsemmisítettek a levegőben.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 410 ezer főt. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és 22 drónt.

A német szövetségi parlament (Bundestag) támogatta azt a kormányindítványt, hogy Németország további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, beleértve nagyhatótávolságú fegyverrendszerek és lőszerek küldését, nem szerepel viszont az előterjesztésben az 500 kilométeres hatótávolságú Taurus-rakéták szállítása.

A határozattervezet mellett 382 képviselő szavazott, 284 nem támogatta, ketten pedig tartózkodtak. Az elfogadott dokumentum leszögezi, hogy a kormánykoalíció parlamenti frakciói támogatják Ukrajna további nagyhatótávolságú fegyverrendszerekkel és lőszerekkel való ellátását.

Boris Pistorius védelmi miniszter az előterjesztés parlamenti vitájában kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is számíthat a német támogatásra. Ezt bizonyítja szerinte a nemrég megkötött kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodás is.

Pistorius ugyanakkor nem válaszolt Jürgen Hardtnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőjének arra a kérdésére, hogy Taurus típusú rakétákat kész-e Németország szállítani Ukrajnának. Az elfogadott javaslat e kérdésben homályos, a képviselők egy része szerint a nagyhatótávolságú fegyverekbe a Taurus rakéták is beleértendők, mások ezzel ellentétes álláspontra helyezkedtek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából közvetített szombati videoüzenetében ismét kijelentette, hogy hazája győzni fog az orosz agresszióval szemben.

Zelenszkij a Kijev közelében található Hosztomel katonai repülőterén fogadta az évfordulón Ukrajnába látogató Giorgia Meloni olasz, Alexander De Croo belga és Justin Trudeau kanadai kormányfőt, valamint Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, akiknek a célja szolidaritásuk ismételt kinyilvánítása volt.

Az ukrán elnök beszédében hozzátette: „A győzelemért harcolunk 730 napja, és amikor győzünk, az életünk legszebb napja lesz”.

Meloni egyúttal kétoldalú védelmi megállapodást írt alá az ukrán elnökkel.

Újságíróknak nyilatkozva azt mondta, „Ukrajna a mi szabadságunkért és nemzeti érdekeinkért is harcol”.

Róma további támogatásáról biztosította Zelenszkijt.

A védelmi megállapodás értelmében Olaszország is részt vesz ukrán katonák kiképzésében és az ukrán védelmi ipar megerősítésében, valamint NATO-kompatibilis védelmi felszereléseket ad át Ukrajnának.

Meloni a nap folyamán Kijevből videókonferenciát tervez tartani a G7 országcsoport vezetői és az ukrán elnök részvételével. Az olasz elnökség alatt első ízben összeülő, a világ gazdaságilag legfejlettebb demokráciáit összefogó csoport olasz diplomáciai források szerint olyan újabb szankciókról fog tárgyalni, amelyeket Oroszország ellen vezetne be, és várhatóan újabb közös nyilatkozatban fog kiállni Ukrajna mellett.

A háború évfordulója alkalmából Ursula von der Leyen az X közösségi platformon tett közzé egy nyilatkozatot, és ebben bejelentette, hogy átadott az ukrán rendőrségnek 50 terepjáró gépkocsit, amelyek az Európai Unió korábbi adományaként Ukrajnába érkezett aknamentesítő gépet segítik majd az oroszoktól visszafoglalt területeken. „Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag és erkölcsileg is Ukrajna mellett állunk, szilárdabban, mint valaha, és mindaddig, amíg az ország szabad nem lesz” – írta.

A vezető német politikusok szintén megemlékeztek szombaton az ukrajnai háború évfordulójáról.

Olaf Scholz német kancellár közleményben arra kérte honfitársait és az európai országokat, hogy „tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a védelmük érdekében, mert Oroszország Ukrajnán keresztül az egész európai békét támadta meg, ezért Ukrajnát addig kell támogatni önvédelmi harcában, amíg szükséges”.

„Ukrajna állja a sarat, mert erős és bátor, és mert vannak barátai Európában és az egész világon. Büszkék vagyunk arra, hogy a barátok közt lehetünk most és a közös európai jövőben” – tette hozzá. Friedrich Merz, az ellenzékben lévő Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pedig a dpa hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy mivel az eddig nyújtott támogatás nem bizonyult elégségesnek, arra kéri a német kormányt, hogy „továbbra is igyekezzen minden szükséges fegyverrel ellátni Ukrajnát addig, amíg csak szükséges”.

Andrzej Duda lengyel elnök az évforduló alkalmából azt írta egy közleményében: Támogattuk, támogatjuk és támogatni fogjuk Ukrajnát szabadságharcában,

és ez a támogatás a háborús kimerülés ellenére most nagyon fontos. A szabad világ nem engedheti meg, hogy Putyin és Oroszország diadalmaskodjon.„ Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig ezt írta: ”Két évi ukrán hősiesség, két évi orosz barbárság, és két évi szégyen azoknak, akik közönyösek maradtak.”

Kiállt Ukrajna mellett közleményben Zuzana Caputova szlovák elnök és a parlamenti ellenzéki is.

Robert Fico szlovák kormányfő viszont egy rádiós vitaműsorban megerősítette, hogy kormánya ellenzi fegyver szállítását Ukrajnának, valamint Ukrajna NATO-tagságát is.

Hozzátette, hogy szerinte Oroszországot katonailag nem lehet legyőzni. Juraj Blanar külügyminiszter béketárgyalásokat szorgalmazott, elismerve, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.