Egyre több nyugati ország panaszkodik, sokba kerül Ukrajna

– írja a Bloomberg.

 – mondta az ügynökségnek egy magas rangú európai tisztviselő.

Sok szakértő a Nyugat- és Kelet-Európa közötti szakadásról beszél. Neil Watson brit politikai elemző, nemzetközi konfliktusszakértő és újságíró például február 9-én megjegyezte, hogy Nyugaton kezdetben divat volt Kijevet támogatni, de ez a bevándorlás növekedéséhez és súlyos gazdasági következményekhez vezetett Ukrajna szövetségesei számára. 

Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás kérdése megosztotta Európát, és mostanra a keleti rész országai egyre kevésbé bíznak a nyugati rész országaiban – idézte forrásait a Bloomberg – írja az Izvesztyija. Az ügynökség szerint a kelet-európai országok azzal vádolják Nyugat-Európát, hogy nem hallgatja meg Kijev igényeit, különösen az ukrán tüzérségi tartalékok feltöltésének kérdése okoz vitát.

Közben egyes országok már kiutat próbálnak találni ebből a helyzetből.

A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A konzervatív párti kormányfő szerint első lépésként a befagyasztott orosz vagyonok kamatait kell Ukrajnának folyósítani, majd a lefoglalt eszközállományt is oda kell adni Kijevnek.

Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket – áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.

A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét.

A londoni miniszterelnöki hivatal által is ismertetett kommüniké megfogalmazása szerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.

A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat.

A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban”.

Vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy

„nagyobb bátorságot kell tanúsítani” a zárolt orosz vagyonok kisajátításának ügyében.

Rishi Sunak szerint bátrabbnak kell lenni a hadiipari termelés felfuttatásában is. A G7-országok együttes hazai összterméke (GDP) huszonötször, összesített védelmi költségvetésük tizenötször nagyobb Oroszországénál, és „ideje, hogy ennek az erőnek gyakorlati jelentőséget adjunk” – hangsúlyozza írásában a brit miniszterelnök.

A hét legfejlettebb országot tömörítő G7 országcsoportbeli szövetségeseit szólította fel szombaton, az orosz-ukrán háború kezdetének második évfordulóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy „időben” küldjék a katonai segítséget.

„Nagyon jól tudják, mire van szükségünk, hogy megvédjük az egünket, hogy megerősítsük a szárazföldi hadsereget, hogy támogassák és folytassák tengeri sikereinket, és tökéletesen tudják, hogy minderre időben van szükségünk, és számítunk önökre” – jelentette ki az ukrán elnök a G7 Kijevben tartott virtuális tanácskozásán.

A napra pontosan két éve tartó háborúban az ukrán hadseregnek nincs elegendő legénysége, lőszerre és több légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megállítsa a támadó orosz hadsereget.

Kijev nem kapott meg a fő szövetségesétől, az Egyesült Államoktól a Joe Biden elnök ígérte 61 milliárd dollárt a republikánusok vétója miatt, és az európai uniós támogatás is késlekedik.

A G7 vezetői közös közleményben biztosították Ukrajnát, hogy számíthat a támogatásukra, ameddig szükség van rá. A vezetők, akik Kijev létfontosságú katonai és pénzügyi támogatói, ígéretet tettek arra is, hogy a jövőben is szankciókkal akadályozzák Moszkva bevételi forrásait.

A konferencia résztvevői bírálták a Teherán, Peking és Phenjan által Moszkvának nyújtott segítséget, és ígéretet tettek, hogy fellépnek azon harmadik felek ellen, akik anyagilag támogatják az Oroszország által folytatott háborút.

Egy fehér házi illetékes szerint Joe Biden amerikai elnök a videókonferencián megvitatta Washington Ukrajnának szánt folyamatos támogatását és azokat a lépéseket, amelyekkel a G7 biztosíthatja a jövőben is Oroszország felelősségre vonhatóságát.

A háború évfordulója alkalmából Ursula von der Leyen az X közösségi platformon tett közzé egy nyilatkozatot, és ebben bejelentette, hogy átadott az ukrán rendőrségnek 50 terepjáró gépkocsit, amelyek az Európai Unió korábbi adományaként Ukrajnába érkezett aknamentesítő gépet segítik majd az oroszoktól visszafoglalt területeken. „Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag és erkölcsileg is Ukrajna mellett állunk, szilárdabban, mint valaha, és mindaddig, amíg az ország szabad nem lesz” – írta.

A vezető német politikusok szintén megemlékeztek szombaton az ukrajnai háború évfordulójáról.

Olaf Scholz német kancellár közleményben arra kérte honfitársait és az európai országokat, hogy „tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a védelmük érdekében, mert Oroszország Ukrajnán keresztül az egész európai békét támadta meg, ezért Ukrajnát addig kell támogatni önvédelmi harcában, amíg szükséges”.

„Ukrajna állja a sarat, mert erős és bátor, és mert vannak barátai Európában és az egész világon. Büszkék vagyunk arra, hogy a barátok közt lehetünk most és a közös európai jövőben” – tette hozzá. Friedrich Merz, az ellenzékben lévő Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pedig a dpa hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy mivel az eddig nyújtott támogatás nem bizonyult elégségesnek, arra kéri a német kormányt, hogy „továbbra is igyekezzen minden szükséges fegyverrel ellátni Ukrajnát addig, amíg csak szükséges”.

Andrzej Duda lengyel elnök az évforduló alkalmából azt írta egy közleményében: Támogattuk, támogatjuk és támogatni fogjuk Ukrajnát szabadságharcában,

és ez a támogatás a háborús kimerülés ellenére most nagyon fontos. A szabad világ nem engedheti meg, hogy Putyin és Oroszország diadalmaskodjon.„ Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig ezt írta: ”Két évi ukrán hősiesség, két évi orosz barbárság, és két évi szégyen azoknak, akik közönyösek maradtak.”

Kiállt Ukrajna mellett közleményben Zuzana Caputova szlovák elnök és a parlamenti ellenzéki is.

Robert Fico szlovák kormányfő viszont egy rádiós vitaműsorban megerősítette, hogy kormánya ellenzi fegyver szállítását Ukrajnának, valamint Ukrajna NATO-tagságát is.

Hozzátette, hogy szerinte Oroszországot katonailag nem lehet legyőzni. Juraj Blanar külügyminiszter béketárgyalásokat szorgalmazott, elismerve, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.