Brüsszelben valóságos "cenzúrahivatal" épül

Brüsszel saját cenzúrarendszer kiépítésébe fogott, és megbízhatónak nevezett NGO-hálózatok végeznék a tényellenőrzést, amely alapján Brüsszel tudná korlátozni a véleményszabadságot az interneten - mondta el Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke a Századvég Van-e még szólásszabadság című konferenciáján, a Várkert Bazárban.

Megnyitó beszédében az elnök kifejtette, hogy napjainkra a cenzúra újra része a mindennapjainknak. Nemrégiben a brüsszeli döntéshozók is jogalkotásba kezdtek, amely a digitális tartalomszolgáltatásra vonatkozik, és nem az európai polgárok szólásszabadságát védi. Fűrész Gábor szerint amikor a cenzúrát tényellenőrzésnek nevezik, az a kommunista időket idézi.

A félelmek a cenzúrát erősítik és a szólásszabadságot korlátozzák

Fűrész Gábor kifejtette, hogy a régi időkhöz képest a változásokat előidézte az internet térhódítása, és a legtöbb ember ma az internetet tekinti információforrásnak, ezt követi a televízió, majd az írott sajtó. Fűrész Gábor szerint a globalista elit sem fogta fel sokáig, hogy új technológiai cégek emelkednek fel, amelyek mára nagyban irányítják a kommunikációt.

Az elnök meglátása szerint a nagy változás 2016-ra tehető, amikor is a Brexit népszavazás történt, és megválasztották Donald Trumpot amerikai elnöknek. Mindkét esetben hatalmas szerepe volt az internetes kommunikációnak a politikusok és az emberek között,  és 

A morális pánik ürügyén elkezdték tehát a kereteket tágítani, amely egyre inkább vezet cenzúrához. Az amerikai elit körében már korlátozzák a véleményszabadságot emiatt: az elit tagjai ugyanis félnek a közvéleménytől. A félelmek pedig a cenzúrát erősítik, és a szólásszabadságot korlátozzák. 

Az emberek megvédésére hivatkoznak

Fűrész Gábor elnök arról is szólt, hogy az elitperspektíva azt feltételezi, hogy az emberek nem képesek szűrni az információkat, ezért meg kell védeni őket, ez ennek az elitnek a narratívája. Az elnök hangsúlyozta, hogy a nemzetállami szuverenitás szempontjából is fontos ez a téma, hiszen a politikai nyilvánosság nagy része az internetes platformokon zajlik. A nagy technológia cégek azzal védekeznek, hogy magánszemélyekkel állnak kapcsolatban, amely egy bonyolult jogi helyzetet teremt. Szerinte nemzetállami perpesktívából az lenne a jó, ha az állampolgárok kifejezhetnék szabadon a véleményüket.

Brüsszel saját cenzúrarendszer kiépítésébe fogott

A brüsszeli jogalkotásra visszatérve Fűrész elmondta, hogy 

Fűrész meglátása szerint Magyarországon és Közép-Európában is probléma ez, hiszen sokak, akik elmondják a véleményüket, gyűlöletbeszéddel vádolhatóak, elég ha az apa-anya említésére gondolunk. Fűrész Gábor megemlítette azt is, hogy a nagy techcégek is a kontroll felé mozdultak el az elmúlt években. Közép-Európában még nagyra becsüljük a véleményszabadságot, de sok veszély fenyegeti ezt. 

Szerinte büszkének kell lenni arra, hogy hazánkban még el lehet mondani a szabad véleményeket. 

Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján kedden, Budapesten.

A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus elmondta, hogy az EU több területen is kötelező magatartás szabályokat akar bevezetni. Elfogadtak egyebek között egy uniós médiaszabályozásra vonatkozó jogszabályt, ami tagállami, sőt alapvető uniós rendelkezéseket is megsértő előírásokat fogalmaz meg – magyarázta. Hozzátette: az EU a neki nem tetsző vélemények kiiktatása érdekében kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát és átalakítaná a politikai reklámokra vonatkozó szabályozást is.

Deutsch Tamás szerint a véleményszabadság elleni támadás nem negatív utópia, és nem tervezet, hanem létező valóság. Az említett jogszabályok hónapokon belül hatályba léphetnek az összes uniós tagországban, jogi és pénzügyi szankciókkal büntetve az eltérő véleményeket – mondta.

„A feladatunk nem kevesebb, mint megérteni azt, hogy ha a személyes, közösségi, nemzeti és európai szabadságunkat támadás éri, akkor az ellen küzdeni kell” – jelentette ki a képviselő, hozzátéve: a támadások elhárítása szabadságküzdelem.