Brüsszel lett az európai korrupció központja

Deutsch Tamás a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a brüsszeli bürokraták ahelyett, hogy az európai emberek mindennapi életét érintő súlyos problémákkal törődnének, továbbra is Magyarország folyamatos zsarolásával foglalatoskodnak.

A kétségek és gyanakvás eloszlatása végett hangsúlyozom, hogy minden egyes euró, amelyet Ukrajna támogatására mozgósítunk, saját biztonságunkba és jólétünkbe fektetjük be, az Európai Unió stabilitásába – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kedden Strasbourgban. 

Michel az Európai Parlament plenáris ülésén, a múlt heti EU-csúcs következtetéseit tárgyaló vitában hangsúlyozta: az, hogy a tanácsülésen

egyhangú döntés született végül Ukrajna négyéves időszakon át tartó, 50 milliárd eurós támogatásáról,

azt mutatja, hogy a tagállamok nem hagyják magunkat megfélemlíteni Oroszország által, amely brutálisan megsértette Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot.

„Az Európai Tanács döntése üzenet mindazoknak, akik hisznek a demokratikus értékekben és a szabadságban” – jelentette ki.

Michel beszédében felkérést intézett az Egyesült Államok képviselőházához, hogy bocsássa rendelkezésre az Ukrajna pénzügyi stabilitásának garantálásához szükséges 60 milliárd dollárt.

Felhívta a figyelmet, hogy elkövetkező hónapok nagyon fontos témája az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás,

sürgős, hogy Kijevet még több fegyverrel, lőszerrel támogassa az EU.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Charles Michel hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a regionális eszkaláció megakadályozása érdekében. Az elnök szerint a gázai helyzet megítélésével kapcsolatban el kell kerülni a kettős mércét.

Charles Michel beszédében kitért a mezőgazdásági termelők helyzetére is. „Számos európai országban a gazdák dühüket, aggodalmukat fejezték ki, és a mi kötelességünk, hogy meghallgassuk őket, és válaszoljunk felhívásaikra” – jelentette ki.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a plenáris vitán elmondta:

az európai gazdák sarokba szorítva érzik magukat,

ők érzik elsősorban az éghajlatváltozás, az ukrajnai háború hatásait.

„A mezőgazdaság és a gazdák jövője aggodalomra adhat okot, azonban a mezőgazdaságnak fenntarthatóbb termelési modell felé kell elmozdulnia, hogy az agrárgazdaságok az elkövetkező években is nyereségesek maradjanak” – hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett, hogy a jó talaj a gazdák megélhetésének alapját jelentette, azonban az európai talajok mintegy 70 százaléka ma már rossz minőségűvé vált. Ezt a tendenciát meg kell fordítani, amihez a hatékony természetvédelemnek nagyvonalú ösztönzőket kell kínálnia – tette hozzá.

A bizottság elnöke bejelentette:

javasolni fogja a testületének, hogy vonják vissza azt a törvénytervezetet,

amely a növényvédőszerek használatának felére csökkentésére irányult volna az EU-ban. Véleménye szerint azért kell visszavonni, mert a törvénytervezet a „megosztottság szimbólumává” vált környezetvédelmi és mezőgazdasági kérdésekben. „Az Európai Bizottság egy új, sokkal érettebb javaslatot készíthetne az érdekelt felek bevonásával ebben a kérdésben” – tette hozzá.

Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője hozzászólásában úgy fogalmazott: „az EU-csúcsok abszurddá váltak, mivel Orbán Viktor vétóval fenyeget, aztán élvezi, hogy a figyelem középpontjában lehet, mint minden nárcisztikus személy, majd megpróbál egy kis pénzt kicsikarni, végül a nyomás alatt összecsuklik, és a következő csúcstalálkozóra tartogatja vétóját”.

„Ez lehetne akár nevetséges is, azonban itt élet-halál kérdéséről van szó, mert az ukránok életüket áldozzák a csatatéren Európa biztonságáért, míg a vita arról folyik, hogy a GDP 1 százalékát fel tudjuk-e áldozni támogatásukra” – jelentette ki.

Véleménye szerint Európának sokkal többet kell majd fizetnie, ha Ukrajna elveszti a háborút, ezért az uniós döntéshozatal felgyorsítása érdekében véget kell vetni az egyhangúság követelményének. „Változásra van szükség az uniós szerződésekben, hiszen a biztonságunk függ ettől” – húzta alá Cseh Katalin.

Deutsch Tamás a Fidesz EP-képviselője felszólalásában rámutatott: Az európai agrártermelők százezrei tiltakoznak a gazdákat és a mezőgazdaságot tönkretevő brüsszeli döntések ellen, míg illegális migránsok millióinak áradata özönlik Európába az unió védtelen külső határain keresztül, és

Brüsszel, élen az Európai Parlamenttel, a korrupció fővárosává vált.

„A brüsszeli bürokraták ahelyett, hogy az európai emberek mindennapi életét érintő súlyos problémákkal törődnének, továbbra is Magyarország folyamatos zsarolásával foglalatoskodnak. A brüsszeli bürokrácia azt a Magyarországot támadja, amelyik – velük ellentétben – képes megvédeni a határait, azt a Magyarországot, amelyik Brüsszel helyett is képes volt megvédeni a magyar gazdákat, például az ukrán gabona behozatalának megtiltásával” – hangoztatta.

A képviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós választásokon Európa-szerte lehetőség nyílik az állampolgárok számára, hogy „elzavarják végre a korrupt és mihaszna brüsszeli bürokratákat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn jelentette be, hogy pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltjeként újraindul az elnöki székért. Habár Von der Leyen szakpolitikai eredményei kérdőjelesek, a brüsszeli elit számára mégis elfogadható a személye, mivel fontos eredményeket ért el az európai szuperállam kiépítéséhez vezető folyamatban. Az Európai Unió jövőjéről Gát Ákos Bence, az MCC brüsszeli irodájának európai uniós ügyekért felelős vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója beszélt a hairado.hu-nak.

 „A fő politikai törésvonal az Európai Unióban ma már nem egyszerűen a jobb- és a baloldal között húzódik. Két tábor állítható egymással szembe: az európai szuperállam hívei, valamint azok, akik a nemzetek Európájában hisznek” – fogalmazott Gát Ákos Bence. A szakértő rámutatott, hogy Ursula von der Leyen az elmúlt öt évben sokat tett azért, hogy az Európai Uniót egy központosított szuperállammá deformálja. Az unió jövőjét az határozza meg, hogy kiépül-e az európai szuperállam, vagy a nemzetek Európája győzedelmeskedik, amely tiszteletben tartja a tagországok szuverenitását.

Mindenki Ursulát akarja?

Gát Ákos Bence szerint

ebben a megközelítésben Ursula von der Leyen személye egyaránt elfogadható az Európai Szocialisták, az Emmanuel Macron francia elnökhöz kötődő liberálisok és a magát jobboldalinak valló Európai Néppárt jelentős részének is.

Ők mindannyian az európai szuperállam hívei, amely folyamatosan csökkentené az európai országok szabadságát és önállóságát. Mint mondta, nem véletlen, hogy a brüsszeli mainstream véleményét visszhangozó Politico is dicsérően írt Von der Leyen újra indulásáról. A bizottsági elnök ugyanis maximálisan kiszolgálta a saját hatalma megerősítésében érdekelt brüsszeli elitet.

Ursula von der Leyen személye ugyanakkor nem élvez támogatást azokban a körökben, amelyek megőriznék Európa nemzeti és kulturális sokféleségét, az európai országok szuverenitását. Utóbbiak csalódottak az elnök teljesítményét illetően.

Jogállamisági fegyver

A szakértő kiemelte: az európai szuperállam kiépítéséhez vezető egyik fontos lépés az újabb és újabb EU-s jogállamisági mechanizmusok létrehozása és alkalmazása, amelyben a Von der Leyen-féle bizottság igen aktívnak bizonyult. Mint mondta, noha Brüsszel már a 2010-es évek eleje óta építi az úgynevezett jogállamisági eszközrendszert, mégis Ursula von der Leyen elnöksége alatt következett be két jelentős fordulópont: egyrészt a bizottság 2020-tól kezdve rendszeresen ítéletet mond minden tagállam jogállamisági helyzetéről az éves jogállamisági jelentésekben, másrészt az uniós forrásokat a jogállamiság helyzetéhez kötő kondicionalitási rendeletet is Von der Leyen elnöksége alatt fogadta el az EU.

„Ez idő alatt alkották meg és kezdték alkalmazni a rendkívül ellentmondásos kondicionalitási rendeletet, ami történelmi pillanat volt, hiszen ezáltal a brüsszeli hatalmi központ immár rendelkezik egy olyan eszközzel, amelyen keresztül pénzügyi zsarolással kényszerítheti rá politikai akaratát a tagállamokra” – fogalmazott.

Gát Ákos Bence rámutatott, hogy az uniós jogállamisági eszközök a gyakorlatban azt a célt szolgálják, hogy az uniós intézményrendszer túlléphesse az alapszerződésekben meghatározott hatásköreit és beleszólhasson a tagállamok minden politikai döntésébe.

Egy 2014-es bizottsági dokumentumban olvasható, hogy azokon a területeken, amelyekre az uniós jog nem terjed ki, és így nem indítható hagyományos kötelezettségszegési eljárás, a jogállamiságra hivatkozva kell eljárásokat indítani – emlékeztetett.

Pénzügyi zsarolás

Az ilyen eljárások eddigi legdurvább formája a kondicionalitási rendelet, amely a jogállamiság témáját összekapcsolja az uniós költségvetéssel és a tagállamoknak járó pénzügyi forrásokkal – mutatott rá Gát Ákos Bence, majd hozzátette: a rendelet továbbra is ellentmondásoktól terhelt. A szakértő felidézte, hogy Lengyelország és Magyarország annak idején megtámadta a rendeletet az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, többek között arra hivatkozva, hogy az uniós alapszerződések nem teszik lehetővé a jogállamiság ürügyén pénzügyi szankciós eszköz létrehozását. Az EUB azonban elutasította a kereseteket, mert szerinte a kondicionalitási rendelet nem ilyen eszköz.

„Ehhez képest az EU intézményeiben a kezdetektől fogva nyilvánosan ünnepelték, hogy végre rendelkeznek a »lázadó« tagállamokkal szembeni pénzügyi szankciós eszközökkel” – emlékeztetett.

Gát Ákos Bence azt is felidézte, hogy januárban Ursula von der Leyen kijelentette, azért tartják vissza a hazánknak járó uniós források jelentős részét, mert kifogásolják Magyarország álláspontját a migráció és az LMBTQ kérdéseiben.

„Az Ursula von der Leyen vezette bizottság nemcsak, hogy nem kerülte el a jogállamisági eszközök használatát, hanem még a kondicionalitási rendeleten kívüli, egyéb eszközöket is bevetett az uniós források felfüggesztésére. Ezzel a pénzügyi zsarolást a mesterfokára emelte” – hangsúlyozta.

A szakértő példaként említette a Covid–19 okozta gazdasági válság miatt létrehozott helyreállítási alapot, amelyből a hazánknak járó forrásokat a mai napig visszatartja a testület. „Ezt a lépést utólag félig-meddig összekapcsolták a kondicionalitási eljárással, de az eljárás a jogon kívüli szürke zónában zajlik” – húzta alá.

Gát Ákos Bence kiemelte: „ezen túlmenően 2022 végén a bizottság váratlanul előrukkolt az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel, amelyre hivatkozva a hazánknak járó összes kohéziós forrást visszatartja. Itt is a feltételek közé sorolták többek között a migráció és a genderideológia kérdéskörét.”

Mint mondta, ez szintén egy jogi szürke zóna, ahol a bizottság hatalmi önkénye érvényesül. Ráadásul a testület alaptalanul hivatkozik az Európai Parlamenttől érkező politikai nyomásgyakorlásra is. „Ha a bizottság elnöke kicsit is tiszteletben tartaná az európai nemzeteket, nem engedhetne ennek a nyomásnak” – hangsúlyozta.

Hitelcsapda

Szintén Ursula von der Leyen elnöksége alatt fordult elő először az EU történetében, hogy a tagállamok közösen vettek fel hitelt a pénzpiacokról, azaz kezességet vállaltak egymás adósságáért – mondta Gát Ákos Bence. Az első ürügy a Covid–19 helyreállítási alap finanszírozása volt. Majd ugyanez a mechanizmus merült fel  tavaly nyáron is, amikor az Európai Bizottság Ukrajna további pénzügyi támogatására szólította fel a tagállamokat.

Azonban a közös hitelfelvétel tendenciává alakulása és spektrumának szélesítése újabb hatáskörelvonás lehetőségét hordozza magában. Mint mondta, az országok hitelképességének biztosítására hivatkozva Brüsszel jogot vindikálhatna magának, hogy felülírja a tagállamok költségvetését.

„Egy szupranacionális uniós testület szólhatna bele a nemzeti parlamentek költségvetési döntéseibe, ami a szuverenitás egyik legfontosabb eleme” – mutatott rá, jelezve, egyelőre még nem tartunk itt, de érdemes felkészülni, mert ez lesz a következő föderalista ütőkártya.

A kutató arra is figyelmeztetett: tévedés azt feltételezni, hogy egy ilyen hatáskörelvonás nem érintené a nagy tagállamokat. Rövid távon valóban a kisebb méretű országok lennének a legkiszolgáltatottabbak.

„Hosszú távon azonban a »nagyok« is azt vennék észre, hogy kihúzták a széket alóluk, és a valódi hatalom már nem Párizsban vagy Berlinben, hanem Brüsszelben összpontosul” – fogalmazott.

Migrációban feloldott identitás

A föderális politikai törekvések további elemeként Gát Ákos Bence kiemelte az illegális tömeges migráció jelenségét is. Rámutatott, hogy jelenleg az európai országok saját történelmi és kulturális hagyományai szabnak gátat annak, hogy feloldódjanak egy közös európai masszában.

Azonban a migrációs folyamatok által fellazítható a tagállamok társadalmi szerkezete, az új multikulturális társadalmakban pedig egyszerűen felolvadhat a nemzeti identitás.

„Így pedig már nem lesz nemzeti kulturális ellenállás a brüsszeli hatalmi központ törekvéseivel szemben” – húzta alá. A kutató emlékeztetett, hogy az új migrációs paktumban ismét visszaköszönt a kvótarendszer átírt változata, a bevándorláspártiak továbbra sem adták fel céljaikat.

Az EU határvédelmi szerve, a Frontex korábbi vezetője nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy 2019-ben, már Ursula von der Leyen elnöksége alatt, a migrációért felelős biztos közölte vele, hogy az ő feladata nem a határok védelme, hanem minél több bevándorló beengedése Európába.

A kutató szerint a tendenciák alátámasztják a korábbi vezető uniós tisztségviselő szavait, aki azóta csatlakozott a francia jobboldali, migrációellenes Nemzeti Tömörüléshez és harmadik helyen szerepel a párt európai parlamenti választási listáján.

A választás lehetősége

Amennyiben az európai parlamenti választások eredményeképpen másképp alakul az Európai Parlament összetétele, mint 2019-ben, az jelentősen átírhatja a képet – emlékeztetett a szakértő. Hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyennek még az Európai Néppárt márciusi kongresszusán is el kell érnie, hogy ő legyen a csúcsjelölt. „Az európai parlamenti választásokat követően pedig az állam- és kormányfők döntik el, hogy kit jelölnek, természetesen a választások eredményeit figyelembe véve”. – mondta.

Szerinte amennyiben a néppárttól jobbra lévő jobboldali pártok jelentősen megerősödnének, más tárgyalási pozíció alakulna ki az Európai Tanácsban is. Ursula von der Leyent 2019-ben csak szűk többséggel választották meg, amihez a Fidesz szavazatai is kellettek, így könnyen előfordulhat egy újabb szoros helyzet.

A kutató szerint noha Von der Leyen „komoly jelöltnek számít”, mégis felmerült vele kapcsolatban, hogy megfelelően képviseli-e az európai érdekeket. Mint mondta, nemcsak Magyarországon fogalmazódott meg vele szemben az a kritika, hogy túl szorosak a transzatlanti kapcsolatai, de ugyanez felmerült Franciaország részéről is.

„A Le Monde baloldali meghatározó napilap írt arról, hogy Von der Leyennek túl szoros a viszonya az Egyesült Államok vezetésével, valamint hogy túlságosan önjáró, és gyakran fontos kérdésekben sem egyeztet az európai országok vezetőivel.”