Bevonulnak-e a nyugati csapatok Ukrajnába?

Fel kell készülni a kockázatokra, ezért meg kell erősíteni a fegyveres erőket – mondta ma Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság elnöke azután beszélt erről, hogy a francia elnök hétfőn úgy nyilatkozott: a nyugati csapatok Ukrajnába történő küldését sem szabad kizárni. Emmanuel Macron szavai óriási felháborodást okoztak. A háborúpárti kijelentést többen elítélték Párizstól Moszkváig. Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette: Magyarország nem küld fegyvert és katonát sem Ukrajnába.

Ukrajna támogatásáról tárgyalt húsz ország vezetője hétfőn Párizsban. A megbeszélés után Emmanuel Macron francia elnök azt mondta:

nem szabad kizárni annak a lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – jelentette ki Emmanuel Macron. Azzal indokolta szavait, hogy Oroszország veresége elengedhetetlen Európa biztonságához.

Moszkva reakciója nem váratott magára. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta:

Ha a Nyugat katonákat küld Ukrajnába, az közvetlen összecsapáshoz vezet a NATO és Oroszország között.

„Ebben az esetben a NATO és Oroszország közötti konfliktus nemhogy lehetséges, hanem elkerülhetetlen. Ezt így fogjuk értékelni” – közölte Dmitrij Peszkov.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig durva szavakkal intette megfontoltságra Emmanuel Macront.

A francia elnök szavai Európa-szerte felháborodást keltettek.

Franciaországban a baloldal és a jobboldal egyaránt elítélte azokat. Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) azt mondta: „Emmanuel

Macron a hadvezért játssza, de a gyermekeink életéről beszél ilyen hanyagsággal.”

Jean-Luc Mélenchon (Engedetlen Franciaország) korábbi baloldali EP-képviselő pedig őrültségnek nevezett egy Oroszország elleni háborút.

Nincs olyan terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba – reagált a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg azt mondta,

a NATO-katonák küldéséhez az összes tagállam egyhangú támogatására van szükség.

„Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

A Prágában tárgyaló Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar álláspont változatlan, mielőbbi béketárgyalásra van szükség, mert e nélkül a háborúnak nem lesz vége.

„A magyar álláspont az világos, mi nem küldünk fegyvert Ukrajnába, se katonával, se katona nélkül.

Viszont minden segítséget megadunk, ami ezen innen van. Humanitárius segítséget, harctéri orvosoknak, nem fegyveres orvosoknak a kiképzését, a menekültek befogadását, az ukrán energiarendszer működtetését, helyreállítását és sorolhatnám tovább” – részletezte Orbán Viktor miniszterelnök.

A vezető nyugat-európai politikusok eltökélték magukat amellett, hogy béke helyett tovább mélyítsék az orosz–ukrán háborút – erről beszélt a Századvég elemzője az M1-en. Palóc André kiemelte:

Orbán Viktor az egyetlen józan hang Európában,

mert folyamatosan a tűzszünet és a béke fontosságát hangsúlyozza.

„Úgy tűnik, hogy folyamatosan egymást hergelve a szereplők valamennyi oldalról megpróbálják ezeket a háborús eseményeket mélyíteni. Azt gondolom, hogy itt a kockázatok növekednek minden egyes alkalommal, amikor ilyen kijelentések elhangoznak, és ennek biztosan nem lehet Európa a nyertese” – hangsúlyozta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője.

Ha nyugati szárazföldi csapatok jelennek meg Ukrajnában, akkor az azt jelenti, hogy a katonákat küldő ország belépett a háborúba

– erről a Kossuth Rádióban beszélt a Mathias Corvinus Collegium elemzője, Somkuti Bálint.

„Itt nincs arról szó, hogy a csapatok csak kiképzésben vesznek részt vagy támogatják az ukránokat. Ezt az oroszok döntik el, akármilyen furcsán is hangzik, hogy ők ezt hadviselő félnek tekintik vagy sem. Egyébként ki is jelentették, hogy annak fogják tekinteni” – magyarázta Somkuti Bálint.

A háború még nincs az Európai Unió küszöbén, de fel kell készülni.

Sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell a tagállamok fegyveres erőit – mondta az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Ursula von der Leyen kijelentette: biztosítania kell a megfelelő mennyiségű eszközt és a technológiai fölényt is a védelmi ipar megerősítésével.

Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, de a lehetőséget nem lehet kizárni – erről a francia elnök beszélt Párizsban, miután 20 ország vezetőjével egyeztetett az Ukrajnának szánt támogatásról. A nyilatkozat nagy port kavart: az európai vezetők sorra jelentik be, hogy nem terveznek harcoló alakulatokat vezényelni Ukrajnába. A felvetést Magyarország mellett eddig Németország, Svédország, Szlovákia, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország is határozottan elutasította.

Több mint hetven gyereket evakuáltak a hétvégén az ukrán hatóságok a frontvonal közvetlen közelében fekvő településekről, Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt lévő területén. A „fehér angyaloknak” nevezett rendőri különítmény átmenetileg a harcoktól távolabb eső településeken helyezi el a kicsiket.

Közben az ukrán hadsereg egységei a frontvonal több szakaszán is újabb védvonalakat építenek ki. A külföldi fegyverszállítmányok késlekedése miatt takarékoskodniuk kell a munícióval, ezért átmenetileg a védekezésre rendezkednek be.

A lőszerhiányt enyhítené Csehország kezdeményezése, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának,

és amelyhez már 15 ország, köztük Hollandia és Lengyelország is csatlakozott. Egyebek mellett erről is szó volt hétfőn Párizsban, ahol több mint 20 ország vezetői egyeztettek az Ukrajnának nyújtandó támogatásról.

A találkozó után a házigazda francia elnök kijelentette: Párizs fenntartja a „startégiai bizonytalanságot” azaz nem tudja kizárni, hogy a jövőben esetleg katonákat vezényeljen Ukrajnába.

„Kötetlen és közvetlen hangnemben beszéltünk mindenről. Abban nem volt egyetértés, hogy hivatalos formában csapatokat küldjünk Ukrajnába. De folyamatában tekintve, semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, hogy Oroszország ne győzzön ebben a háborúban” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Ha a nyugati országok harcoló alakulatokat vezényelnének Ukrajnába, az közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között

– így reagált az elhangzottakra a Kreml szóvivője.

„Ebben az esetben már nem valószínűségről, hanem elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És az érintett az országoknak is így kellene tenniük. Tisztában kell lenniük a felelősségükkel és át gondolniuk, hogy ez-e a valós érdekük” – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov.

A francia elnök kijelentése után számos európai NATO-tagállam vezetője sietett közölni, hogy nem tervez katonákat küldeni a háborúba.

„Megvitattuk a támogatás különféle formáit, és egy remek vita során megerősítettük, hogy továbbra is érvényes az, amiben már korábban megállapodtunk: tehát az európai vagy NATO-országok nem fognak szárazföldi egységeket küldeni ukrán területre” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

„Nem értünk egyet ezzel, szerintünk inkább a hadianyag-szállítás felgyorsítására kell összpontosítanunk, ez az, ami sürgős” –közölte a spanyol kormányszóvivő.

„A NATO szövetségesek minden szükséges támogatást megadnak Ukrajnának, de semmilyen formában nem tervezik azt, hogy harcoló alakulatokat küldjenek a frontra” – jelentette ki a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg.

Emmanuel Macron nyilatkozata a francia belpolitikában is hullámokat vert.

Miközben az ellenzéki pártok hevesen bírálták az elnököt, a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben pontosította az elhangzottakat. Szerinte az elnök olyan támogatási műveletekre gondolt, mint az aknamentesítés vagy a kibervédelem, tehát a katonák jelenléte nem jelentene konkrét hadviselést.

Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfői párizsi konferencia után azt mondta, hogy nyugati vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.

„Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek” – fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába. Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba.

Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Azt a fejleményt, hogy európai országok elkezdték megvitatni csapataik Ukrajnába vezénylésének lehetőségét, Szergej Lavrov kedden azzal hozta összefüggésbe, hogy nem született látható eredmény az ukrán fegyveres erőknek nyújtandó katonai támogatás terén.

Lavrov – újságírói kérdésre válaszolva – arra figyelmeztetett, hogy „öngyilkos” lépés lenne, ha bebizonyosodna, hogy európai országok rakétakoalíciót hoznak létre annak érdekében, hogy Kijevet olyan, nagy hatótávolságú fegyverekkel lássák el, amelyek képesek mélyen Oroszország belsejében lévő célpontokra csapást mérni.

Rámutatott, hogy egy „kilencedik rakétakoalíciónak” nevezett tömörülés létrehozására ugyancsak Macron tett javaslatot.

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott véleményének, miszerint az az új rendezési javaslat, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítői készítenek elő egy genfi egyeztetésen az ukrajnai válság rendezésére, ugyanúgy „nyilvánvaló ultimátum”, mint ahogy szerinte Zelenszkij előző tízpontos formulája is az volt.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai tárca honlapján kedden közölt kommentárjában sürgette, hogy az Egyesült Államok mondjon le a Zelenszkij-féle „békeformuláról”, ha valóban elő akarja segíteni az ukrajnai konfliktus rendezését, és teljesítse Oroszország „jogos” követeléseit európai biztonsági érdekei biztosításával kapcsolatban.

Arra kitérve, hogy Macron felvetetett a csapatok Ukrajnába vezénylését, Zaharova emlékeztetett rá, hogy 1945 áprilisában a francia Charlemagne (Nagy Károly) SS-hadosztály Berlin központját védelmezte.

„Emmanuel, Ön egy Charlemagne II hadosztály megszervezéséről döntött Zelenszkij bunkerének védelmezésére?” – tette fel a kérdést Zaharova.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Macron azért beszélt Oroszország legyőzésének szükségességéről, a kijevi „nácik” nagy hatótávolságú fegyverekkel való felszereléséről és a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről, mert „egyszerre két problémája is adódott: először valószínűleg fejébe szökött a vizelet, aztán pedig rátört a szóvisszatartási képtelenség”.

Medvegyev azt írta, hogy az általa használt idiómával a meggondolatlan reakcióra hajlamos emberekre szoktak utalni. „Azzal a közelmúltbeli törekvéssel párosulva, hogy megossza Franciaország nukleáris arzenálját minden erre hajlandó európaival, úgy tűnik, hogy Macron beszédbeli inkontinenciája elhúzódó és fájdalmas problémává vált” – tette hozzá a volt orosz elnök és kormányfő.