Tovább erőltetik Brüsszelben a szankciókat

Orbán Viktor a szombati évértékelőjén úgy fogalmazott: Brüsszel Ukrajna-stratégiája látványosan megbukott, és ideje szembenézni a valóssággal, hogy a háború és a szankciók miatt megroggyant az európai versenyképesség is.

2022 februárja óta sorra jelenti be Ursula von der Leyen az újabb és újabb szankciós csomagokat. Brüsszel ezektől azt várja, hogy megtörjék az orosz gazdaságot.

Az első néhány szankciós csomag politikusok, bankok és vállalatok ellen irányult, de később Brüsszel már orosz nyersanyagok és energiahordozók, mint például az olaj importját is megtiltotta.

Elemzők szerint lassan nem marad mit korlátozni, viszont a bürokraták nem hajlandók beismerni, hogy a szankciók elbuktak, visszafelé sültek el és több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak.

Pedig a szankciós politika negatív következményei tisztán látszanak az unió gazdasági előrejelzéseiből. Amíg január végén a Nemzetközi Valutaalap 1,1 százalékról több mint a duplájára, 2,6 százalékra növelte Oroszország gazdasági kilátásait, addig az Európai Bizottság az EU kilátásait immár rendre lefelé módosítja, ezúttal 1,3-ről 0,9 százalékra mérsékelte.

Brüsszel kitart a szankciók mellett és újabb büntetőintézkedéseken dolgoznak, pedig itt lenne az ideje, hogy belássák: a szankciós politika teljesen kudarcot vallott – ezt még február elején mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A büntetőintézkedések egyre kevésbé érintik az orosz gazdaságot, Európára viszont még a korábbiaknál is nagyobb veszélyt jelentenek

– erről pedig már a Századvég üzletágvezetője beszélt a Magyar Nemzetnek.

Hortay Olivér kiemelte: Brüsszel most párhuzamosan dolgozik egy 13. és egy 14. szankciós csomagon, amelyek fókuszában már nem is Oroszország, hanem mások mellett például Kína áll.

Az elemző hangsúlyozta: Kína szankcionálásának ötlete óriási kockázatot jelent, és a kereskedelmi kapcsolatok visszaesését hozhatja, ami nagyon súlyos károkat okozhat a már most is gyenge lábakon álló európai gazdaságnak.

Soha nem volt még akkora távolság a brüsszeli politika és az európai emberek érdekei és akaratai között, mint most

– mondta Orbán Viktor az évértékelőn. A kormányfő kiemelte: miközben az Egyesült Államok csökkenő lelkesedéssel finanszírozza Ukrajnát, a terhek arra az Európára hárulnak, amely gazdasága meggyengült. Orbán Viktor figyelmeztetett: nem babra megy a játék, erre rámehet az egész kontinens.

„Ideje szembenézni a valósággal, hogy az európai versenyképesség a háború, a szankciók és a blokkosodás miatt megroggyant. És ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz. És akkor a demokráciának is kicsengettek” – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Európának ki kell kényszerítenie a változást és vissza kell foglalnia Brüsszelt.

Az Európai Unió (EU) még januárban újabb fél évvel, 2024. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel – indoklása szerint – Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet.

A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.

A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Az uniós tanács kiemelte: mindaddig, amíg Oroszország jogellenes tevékenységeket folytat, amelyek az erőszak alkalmazásának tilalmát is sértik, helyénvaló hatályban tartani az EU által bevezetett valamennyi korlátozó intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni.

Miközben a német kormány nagy hangon követeli az Oroszország elleni szankciók szigorítását, szemet huny a jelentős mennyiségű nemesfém-import felett. Franciaország, Spanyolország és Belgium is megkerüli a szankciókat, tavaly rekordmennyiségű orosz cseppfolyósított földgázt vásároltak.

Olaf Scholz német kancellár gyakran követeli habzó szájjal az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését és újak bevezetését, mondván, hogy ha a nyugati országok nem vásárolnak az oroszoktól, akkor nem lesz pénze a háborúra Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – emlékeztet a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Amikor azonban a saját érdekek is sérülnének, az agresszor már nem is annyira agresszor, az orosz zsebek megtömése pedig már nem is annyira rossz dolog a orosz–ukrán háború közepette. Legalábbis erre utal az, hogy egyes fémeket még mindig Oroszországtól szereznek be a németek.

Ez a palládiumra is vonatkozik. A nemesfémet korábban többek között fehérarany ékszerekhez, fogászathoz, elektronikához és kipufogórendszerekhez használták. Ma már elsősorban a notebookokban és okostelefonokban, valamint a megújuló energiák villamosenergia-tároló rendszereiben és azok hálózataiban, illetve az elektromos autókban használják.

A nemesfém olyannyira fontos Németország energetikai átállása szempontjából, hogy a német kormány nem vezetett be importkorlátozást az Oroszországból származó palládiumra. 2023 októberében például 480 kilogramm palládium érkezett Németországba Oroszországból – számolt be róla a V4NA a Tagesschau német hírportálra hivatkozva, amely szerint Németország rendkívüli mértékben függ Oroszországtól. A DERA német nyersanyagügynökség szerint a palládium-világkereskedelem mintegy 44 százaléka még mindig Oroszországból, 32 százaléka pedig Dél-Afrikából származik. A vanádium ugyanilyen fontos. Ezt többek között az acéliparban használják, de az elektromos autókhoz is szükség van rá. A vanádium nélkülözhetetlen a megújuló energiák gigantikus villamosenergia-tároló rendszereihez, a redoxáramlású akkumulátorokhoz. Ezek biztosítják az energiabiztonságot még nagyon nagy energiafogyasztás és szünetmentes áramellátás esetén is. A vanádium világpiacának 98 százalékát három ország adja: Kína, Oroszország és Dél-Afrika.

Franciaország is megtömi Putyin zsebét a háború alatt. Miközben az Európai Unióban egy-két kivételtől eltekintve habzó szájjal követelik az Oroszország ellen irányuló szankciók folyamatos bővítését – mondván, hogy ki kell éheztetni az agresszor Vlagyimir Putyin elnököt –, néhány uniós ország szépen bevásárolt tavaly az orosz cseppfolyósított földgázból (LNG).

Az Oroszországból Franciaországba irányuló cseppfolyósított földgáz-szállítások 41 százalékkal nőttek 2023 első kilenc hónapjában, az előző év azonos időszakához képest – legalábbis erről beszélt a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek Artem Sztudennikov, a külügyminisztérium európai osztályának igazgatója. 2022 végén Oroszország az orosz LNG-importnak köszönhetően az Egyesült Államok után a második földgázszállítója lett Franciaországnak. A 2023. január–szeptemberi időszakban a francia vásárlások Oroszországtól 41 százalékkal meghaladták a 2022-es év azonos időszakát – mondta Sztudennikov. Hozzátette, hogy az orosz LNG-szállítások fő fogadóhelye a Montoir de Bretagne terminál, amely 2022-ben 1,68 milliárd köbméter, 2023 első felében pedig 0,89 milliárd köbméter LNG-t kapott.

Az Euronews korábban arról írt, hogy Oroszország továbbra is az EU második legjelentősebb LNG-kereskedelmi partnere. Az uniós országok 2023-ban az orosz LNG-export több mint felét vásárolták meg, és Kína után Spanyolország és Franciaország volt az orosz LNG második és harmadik legnagyobb vásárlója. Spanyolország 1,8 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t 2023 első kilenc hónapjában. Franciaország a második helyen áll az EU-ban, másfél milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t. Utána Belgium következik, amely 1,36 milliárd euróért szerzett be cseppfolyósított földgázt – adta hírül a Magyar Nemzet.