Az oroszok szerint már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában

A NATO katonái már régóta Ukrajnában vannak, és segítenek a nyugati fegyverek működtetésében – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

Zaharova arra reagált, hogy a Financial Times című brit lap közölte: nyugati különleges erők tevékenykednek Ukrajnában. A publikáció azt követően jelent meg, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: az EU-ban felmerült, hogy katonákat vezényeljenek Ukrajnába.

Zaharova arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus eszkalációjához vezet, ha az uniós országok zsoldosokat küldenek majd Ukrajnába.

Az orosz erők – a moszkvai védelmi tárca szerint – az elmúlt nap folyamán elfoglalták a donyecki régióban lévő Sztepove (oroszul: Petrovszkoje) települést, miközben négy frontszakaszon előrenyomultak, és ugyanennyin 22 ukrán ellentámadást és támadást vertek vissza.

A legtöbb, szám szerint 11 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg az orosz hadijelentés szerint. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén csaknem hétszáz katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint mintegy 230-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radart, egy lőszer- és egy üzemanyagraktárt, hét harckocsit, hat gyalogsági járművet – közük két amerikai Bradleyt – , egy lengyel Krab önjáró és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők három rakétáját, valamint 99 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 8200-at az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített tábori lövegek és aknavetők száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A francia elnök nem zárja ki, hogy nyugati katonák, európai csapatok menjenek a háborús hadszíntérre – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Emmanuel Macron egyik megszólalására utalva a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban.

Dömötör Csaba a hírt úgy kommentálta: „na, kezdődik.” Emlékeztetett Orbán Viktor egy tavalyi interjújára, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy eljön majd az a pillanat, amikor tankok és vadászgépek után már európai katonákat is küldenének a hadszíntérre.

„Nagyon közel vagyunk szerintem ahhoz, hogy komoly javaslatként kerüljön asztalra, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái is lépjék át a határt, és menjenek Ukrajna földjére” – idézte az interjúból a miniszterelnök kijelentését.

Dömötör Csaba azt mondta: most eljött a pillanat, amikor Franciaország elnöke meglepő nyíltsággal beszél arról, nincs kizárva, hogy Európa katonákat küldjön az ukrán hadszíntérre.

A Facebook-oldalon videóbejátszásban szólalt meg Emmanuel Macron, aki azt mondta: ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalosan szárazföldi csapatokat küldjenek, de „semmi sincs kizárva”. A francia államfő úgy fogalmazott: „Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút” – fogalmazott a csatolt videóban a francai államfő.

Dömötör Csaba a közösségi oldalán megismételte a kormány álláspontját: „mi a béketárgyalások és a béke oldalán állunk”.

A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené „a hadviselés küszöbének” átlépését – mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba.

Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak „új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására” – erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy „fegyverek előállítására ukrán területen”.

„Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó.

„A valóságban nem merül fel a csapatok küldésének kérdése (…) Az ukránok csak a kötelezettségvállalásaink betartását kérik tőlünk”

– hangsúlyozta a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben a kormányhoz intézett azonnali kérdések órájában, miután az államfő előző esti kijelentése heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.

„Nagyon világosnak és tisztánlátónak kell lennünk: az Ukrajna feletti orosz győzelem komolyan veszélyeztetné a biztonságunkat és Európa biztonságát” – hívta fel a figyelmet Séjourné.

„Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Emmanuel Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt.

„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – tette hozzá a francia elnök. Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint „Emmanuel Macron újabb lépést tett a hadviselés felé, amely egzisztenciális veszélyt jelent 70 millió francia számára”.

„Azt mondják, hogy ez az emberiség érdeke. De mi az az isteni jog, ami Franciaországot a világ minden igaz ügyének katonájává tette, miközben az egyetlen létező világbirodalom, az Egyesült Államok sem hajlandó rá?” – mondta ironikusan az ellenzéki politikus a Nemzetgyűlésben.

Válaszában Gabriel Attal miniszterelnök azzal vádolta meg Marine Le Pent, hogy „megmutatta az igazi arcát”.

A kormányfő úgy vélte, hogy „amikor olyan oknyomozásokat olvasunk”, mint amilyenek december 30-án jelentek meg a The Washington Post című amerikai lapban, amely azzal vádolta a Nemzeti Tömörülést, hogy az Ukrajna támogatását gyengítő kapcsolatok fűzik Moszkvához, „el kell gondolkodni azon, hogy vajon Vlagyimir Putyin csapatai nincsenek-e már a hazánkban” – fogalmazott Gabriel Attal.

„Önről és a csapatairól beszélek, Le Pen asszony” – tette hozzá a kormányfő Marine Le Penhez intézve szavait. „Ha annak idején hallgattunk volna Önre, nem támogattuk volna az ukránokat ezzel az agresszióval szemben” – emlékeztetett a miniszterelnök.

„Ha megnézzük az Önök álláspontját, a jelenlegit és a korábbit, Önök az Oroszországgal való katonai szövetséget védték még akár két évvel ezelőtt is, ez szerepelt az ön elnökválasztási programjában” – hangsúlyozta Gabriel Attal. „Ha önt választották volna meg 2022-ben, most Oroszországnak szállítanánk fegyvert az ukránok eltiprására, ez az igazság” – mondta a miniszterelnök Marine Le Pennek.

Tovább lebegtette az Oroszország elleni szárazföldi, katonai beavatkozást Gabriel Attal francia miniszterelnök kedden, azt követően, hogy hétfő este Emmanuel Macron köztársasági elnök nem zárta ki „nyugati” szárazföldi erők bevetését. Ellenzéki politikusok „őrültségnek” és felelőtlenségnek tartják Macron szavait. Hadvezért játszik az államfő Marine Le Pen konzervatív politikus szerint.

Erőteljes ellenzéki reagálások láttak napvilágot kedden Franciaországban azt követően, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök hétfő este

nem zárta ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.

Háború vagy béke

Kedden már kora reggel az X-en (korábban: Twitter) reagált Macron szavaira Marine Le Pen. A Nemzeti Tömörülés (RN) nevű konzervatív párt vezetője élesen bírálta a köztársasági elnök által felvetett hipotézist – számol be a BFMTV francia hírtelevízió.

„Nem tudom, hogy mindenki felfogja-e egy ilyen kijelentés komolyságát” – írta az X-en. „Emmanuel Macron hadvezért játszik, de

a gyermekeink életéről beszél ilyen meggondolatlanul.

Országunkban a háború vagy a béke a tét” – írta a pártelnök.

„Macron elveszítette a hidegvérét”

Jordan Bardella, az Nemzeti Tömörülés elnöke rámutatott: „Franciaország szerepe az, hogy megtestesítse az erőegyensúlyt. Egy nukleáris hatalommal szembeni fellépés során csapataink katonai elkötelezettségének felvetése épp olyan súlyos, mint meggondolatlan cselekedet. Emmanuel Macron – napról napra inkább így tűnik – elveszítette a hidegvérét” – jelentette ki az X-en a pártelnök.

Az államfő az Ukrajna támogatására Párizsban tartott nemzetközi konferencia végén, hétfő este – huszonhét másik ország jelenlétében – tette meglepetést okozó kijelentését. Arra a kérdésre válaszolva, hogy esetleg küldenének-e nyugati csapatokat Ukrajnába – ezt a lehetőséget a La Tribune című lap szerint a szlovák miniszterelnök vetette fel – a francia elnök nem látta kizártnak, hogy erre is sor kerülhet.

„Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalos, elfogadott és jóváhagyott módon csapatokat küldjünk a helyszínre. De dinamikusan nézve semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút” – jelentette ki az államfő.

Folytassa, Attal!

Gabriel Attal kedd reggel az RTL műsorában egy kérdésre válaszolva tovább lebegtette a katonai szerepvállalást.

„Nem zárhatunk ki semmit egy olyan háborúban, amely Európa szívében és az Európai Unió kapujában zajlik”

– idézi a BFMTV a kormányfőt.

Marine Le Pen mellett más ellenzéki politikusok is elítélték Emmanuel Macron kijelentését.

„Az Oroszország elleni háború őrültség lenne” – reagált az Engedetlen Franciaország (LFI) nevű szélsőbaloldali párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon, szintén az X-en, „felelőtlennek” minősítve Emmanuel Macron szavait.

„Ha csapatokat küldenénk Ukrajnába, azzal hadviselő féllé válnánk. Az Oroszországgal való háború őrültség lenne. Az egyik atomhatalomnak egy másik nagy atomhatalom elleni harcias, verbális eszkalációja már most is felelőtlen cselekedet. A parlamentet arra kell kérni, hogy mondjon nemet. Nincs háború! Legfőbb ideje tárgyalni a békéről Ukrajnában, kölcsönös biztonsági záradékokkal!” – írta a politikus.

A Szocialista Párt (PS) első titkára, Olivier Faure az X-en éles szavakkal ítélte el az

„aggasztó elnöki meggondolatlanságot”.

„Az ukrán ellenállás támogatása – igen. Háborút indítani Oroszország ellen, és magával rántani a kontinenst – őrület” – idézi a La Tribune című gazdasági lap.