Az olaszok migránstábort nyitnak Albániában

Olaszország két migránstábort hoz létre Albániában, ahol évente 36 ezer bevándorlót látnának majd el. Olasz fennhatóság alatt állna mindkét tábor, ahol arról is döntenének, ki juthat be törvényesen Olaszországba és ki nem. Rómában közben Olaszország–Afrika-csúcsot tartottak, amin szintén kulcsfontosságú téma volt az illegális migráció.

Minden korábbi rekord megdőlt tavaly szeptemberben Lampedusán, olyan sok illegális bevándorló ért partot Olaszországban. Volt, hogy egyetlen nap alatt ötezernél is több migráns szállt partra a szigeten, amely a legközelebb fekszik Afrikához.

Lampedusa kikötőjében közlekedési dugó alakult ki, annyi csónak zsúfolódott össze. A szigeten már több volt a migráns, mint a helyi lakos.

Olaszországba tavaly több mint 155 ezer migráns érkezett, lényegesen több, mint 2022-ben.

Az áldatlan állapotok már a sokat tapasztalt helyi vezetést is próbára tették. A kormány ezért a védelmi tárca segítségét kérte, és azt sürgette: hajóblokáddal fékezzék meg az érkezőket, vagy minél gyorsabban szállítsák el a tömeget Olaszország más részeibe.

A római kormány azóta Szicíliába és az Olaszország különböző részein kialakított befogadóközpontokba szállítja át a migránsokat, de lényegében minden hely megtelt.

Olaszország novemberben jelentette be, hogy kormányközi megállapodást kötött a tiranai kormánnyal, albániai ellátóközpontok létesítéséről. Az a cél, hogy Olaszországot tehermentesítsék az adminisztrációs feladatok alól. Az egyezmény értelmében az olaszok két migránstábort tartanának fenn Albániában, ahol évente 36 ezer bevándorlót látnának el.

A két albániai tábor olasz fennhatóság alatt állna és olasz személyzet üzemeltetné.

Az olasz parlament alsóháza a múlt héten, az albán alkotmánybíróság pedig hétfőn hagyta jóvá a migránstáborok létesítésére vonatkozó megállapodást.

Európa jövője Afrikától függ

– erről az olasz kormányfő beszélt Rómában, ahol Olaszország–Afrika-találkozót tartottak. Giorgia Meloni úgy fogalmazott: az illegális bevándorlók megállítása csak Afrika támogatásával lehet sikeres, és akkor, ha a migránsok úgy döntenek, hogy inkább a hazájukban maradnak.

„Meg kell semmisíteni az emberkereskedők által terjesztett hazugságokat. Elefántcsontparttal, Gambiával, Mauritániával és Szenegállal olyan közös programokat dolgoztunk ki, amelyek segítségével az emberek legálisan jöhetnek Európába, például tanulni, hogy ezeket a tapasztalatokat később hazavigyék. A migrációt ne az emberkereskedők irányítsák, hanem a törvények” – fogalmazott Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Közölte azt is:

Róma mostantól öt területen nyújt jelentős támogatást az afrikai államoknak.

Ezek célja az oktatás, az egészségügy, az agrár- és élelmiszer-ágazat, a víz- és az energiaszektor fellendítése. Ehhez Olaszország első lépésben 5,5 milliárd eurót bocsát az afrikai országok rendelkezésre.

Az albán alkotmánybíróság hétfőn jóváhagyta a migránstáborok létesítésére vonatkozó, Olaszországgal kötött kormányközi megállapodást.

A kilenc alkotmánybírából öten támogatták, négyen pedig ellenezték a megállapodást, amely most visszakerül a parlament elé szavazásra. A parlament várhatóan jóváhagyja az előterjesztést, tekintettel arra, hogy Edi Rama miniszterelnök szociáldemokrata kormányának többsége van a törvényhozásban.

A kormányközi megállapodás alkotmányossági felülvizsgálatának december közepén adott helyt a taláros testület 30 albán képviselő kezdeményezésére, így a ratifikációs folyamatot erre az időre fel kellett függeszteni.

Edi Rama albán és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök novemberben kötött kormányközi megállapodást ellátóközpontok létesítéséről Albániában a tengeren érkezdő migránsok fogadására,

hogy levegyék a bevándorlási ügyek feldolgozásának terhét Olaszországról, ahol tavaly már közel megduplázódott az illegálisan partra szálló migránsok száma az azt megelőző évhez képest.

Az egyezmény értelmében Olaszország két migránstábort tartana fenn Albániában évente 36 ezer bevándorló ellátására és ügyének feldolgozására.

A két albániai tábor olasz fennhatóság alatt állna, és olasz személyzet üzemeltetné.

Az egyik tábor az érkezés utáni regisztrációs és ellenőrzési feladatokat látná el, a másikban a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának idejére szállásolnák el az érkezőket.

A létesítményeket Shengjin és Gjader településeken üzemeltetnék. Az alkotmánybíróság épülete előtt a nap folyamán jogvédők csoportja tiltakozott a terv ellen. Az olasz képviselőház már megszavazta a vonatkozó előterjesztést, a szenátus jóváhagyása azonban még várat magára.

A dél-olaszországi Crotone kikötő-kapitánysága pénzbírságot szabott ki az Open Arms nevű spanyol civil szervezetre, és azonos nevű hajója húsz napig nem szállhat tengerre a földközi-tengeri civil hajók tevékenységére vonatkozó belügyminiszteri rendelet értelmében.

A hatóságok szerint az Open Arms akadályozta a líbiai parti őrség munkáját az észak-afrikai országhoz tartozó tengeri kutatási és mentési övezetben. Ezt követően a spanyol felségjelzésű hajó nem vette figyelembe a tengeri mentésért felelős olasz hajózási koordinációs központ utasításait sem.

A hajót a Giorgia Meloni vezette kormány által tavaly januárban bevezetett jogszabályok alapján szankcionálták a húsznapos kényszerpihenővel, és pénzbírsággal is sújtják, amelynek összege tízezer euróig terjedhet.

Az Open Arms szombat este érkezett meg a calabriai Crotone kikötőjébe 57 illegális bevándorlóval a fedélzetén.

A csoport nagy része szíriaiakból állt, de voltak közöttük pakisztániak, egyiptomiak és bangladesiek is.

A spanyol szervezet azzal védekezik, hogy a líbiai vizeken három, egymástól független csónaknak siettek a segítségére. Elismerték, hogy nem követték az olasz koordinációs központ utasításait, ugyanis az nem engedélyezte a mentési műveletet. A tengeren érvényes szabályokat követték, vagyis az életmentést választották – hangoztatta az Open Arms.

A líbiai parti őrség is beavatkozott akkor, és egy 45 fős csoportot visszaszállított a líbiai partra. Oscar Camps, az Open Arms alapítója és igazgatója indokolatlannak nevezte az olasz hatóságok intézkedését. Közölte, hogy fellebbezni fognak. A kikötő-kapitányság a hajó megérkezése után több mint hat órán át hallgatta ki a hajó kapitányát és legénységét tengeri műveleteik részleteiről.

Az Open Arms az a szervezet, amely feljelentette Matteo Salvini közlekedési minisztert még akkor, amikor belügyminiszter volt, egyebek között túszejtés, hivatali hatalommal való visszaélés és a nemzetközi tengeri konvenciók megsértése címén, miután 2019 augusztusában nem engedte automatikusan kikötni az olasz partoknál az Open Arms hajóját.

Az olasz hatóságoknál bevált gyakorlatának számít, hogy a civil hajók megérkezése után rövid időre felfüggesztik hajózási engedélyüket az általuk végrehajtott tengeri műveletek tisztázása érdekében.

Nem ritka az sem, hogy a hajókat műszaki hiányosságaik miatt tartóztatják fel.

Az elmúlt hétvégén a Humanity 1 nevű hajó 126 illegális bevándorlót hozott a pugliai Taranto kikötőjébe. A hajót a Sea Watch nevű német civil szervezet működteti. Lampedusa szigetére pedig 167 embert hoztak mentőhajók Líbiából és Tunéziából, az év eleje óta pedig összesen már csaknem 1300-at az olasz kikötőkbe.

Ötvenhét, Törökország felől érkező migránst mentettek ki a tengerből, de két holttestet is találtak Leszbosz partjainál – közölte szerdán a görög parti őrség.

Az illegális bevándorlók hétfőn éjjel érték el a görög sziget partjait a viharos Égei-tengeren – számolt be róla a parti őrség szóvivője. Hozzátette: egy személyt még eltűntként kezelnek, a rossz időjárási körülmények azonban akadályozzák a kutatást.

2015-ben több mint egymillió, főleg szíriai menekült érte el Törökország felől a görög partokat. A menekültáradat azóta jelentősen csökkent, ám tavaly az illegális bevándorlók száma ismét nőni kezdett.

Az ENSZ adatai szerint januárban már száz ember halt meg vagy tűnt el a Földközi-tengeren, tavaly pedig hétszáztízen fulladtak vízbe vagy tűntek el nyomtalanul.

Az idén már csaknem száz illegális bevándorló halt meg, illetve tűnt el nyomtalanul a Földközi-tengeren, ami több mint kétszerese a tavalyi azonos időszak adatának – közölte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) hétfőn.

Az ügynökség a Rómában szervezett Olaszország-Afrika konferencián ismertette az adatokat. Több mint kéttucat afrikai vezető mellett uniós tisztségviselők vitatták meg a gazdasági kapcsolatokat, illetve az illegális bevándorlás megfékezését szolgáló erőfeszítéseket.

„A halálozások és eltűnések legfrissebb adata erőteljes emlékeztető, hogy csak a biztonságos és szabályozott bevándorlást magában foglaló, átfogó megközelítés az egyetlen megoldás, amely mind a migránsoknak, mind az államoknak hasznára válik” – jelentette ki Amy Pope, az IOM főigazgatója.

Az IOM Eltűnt Migránsok Projektje szerint tavaly 3041 menedékkérő vesztette életét, vagy tűnt el nyomtalanul a Földközi-tengeren, ami jelentős emelkedést jelent a 2022-es évhez képest, amikor is 2411 ilyen személyt tartottak nyilván.

Január elején mintegy negyven tunéziai migráns tűnt el, miután bárkájukkal irányt vettek Olaszország partjai felé. Az utóbbi időben Tunézia váltotta fel Líbiát, mint az Európába igyekvő migránsok legfontosabb észak-afrikai tranzitországa.

Az IOM bevándorláspárti szervezet, alapelve szerint a globális migráció hasznos mind a migránsoknak, mind a társadalomnak, ezért azt nem megállítani, hanem globális összefogással fenntartani és menedzselni kell.