Az EU összes nehézfegyverzetét akarják az ukránok

Az EU-nak az összes nehézfegyverét Kijevnek kellene adományoznia – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője, aki szerint ezek a fegyverek a jövőbeni konfliktusok során mindenképpen használhatatlanok lesznek – írta meg az Orosz Hírek.

Az EU-t fenyegető vélt veszélyekről szólva Danyilov azt mondta, hogy az unió az ultrajobboldali erők esetleges felemelkedésével néz szembe, de azt állította, hogy senki sem tudja megjósolni, milyen lesz a biztonsági helyzet két-három évtized múlva. „Ezt a kérdést most kell kezelni. Nagy tapasztalatokkal rendelkezünk, és megértjük, hogy Európának nem lesz szüksége ezekre a fegyverekre, tankokra, gyalogsági harcjárművekre és más eszközökre a következő háborúban” – jelentette ki.

A dán kormány úgy döntött, minden tüzérségi rendszerét Ukrajnának adja – jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök a múlt héten. „Vannak fegyvereink, vannak lőszereink, vannak légvédelmi rendszereink, amelyeket jelenleg nem kell használnunk, és amelyeket át kell adnunk Ukrajnának” – tette hozzá az összes uniós államra utalva.

Danyilov azzal érvelt, hogy a jövőben a jelenlegi fegyverek gyakorlatilag „ócskavasak” lesznek, azt állítva, hogy Kijev már legyőzte volna Oroszországot, ha elegendő fegyvert kapna. Ukrajna továbbra is eltökélt a konfliktusban való győzelemre – hangsúlyozta a tisztviselő, utalva arra, hogy több nyugati fegyveradományozással Kijev biztosítaná, hogy Moszkva ne jelentsen „fenyegetést” az európai NATO-tagokra.

Moszkva az ukrajnai konfliktust az Egyesült Államok által vezetett, Oroszország elleni proxy-háborúnak tekinti, amelyben az ukrán csapatokat ágyútölteléknek használják. Orosz tisztviselők azt állítják, hogy a kijevi rezsim cinkos ebben a nyugati tervben, és maga is fenyegetést jelent az ukrán népre nézve.

A déli ukrán védelmi erők megerősítették csütörtökön, hogy csapást mértek Herszon megyében az orosz csapatok egy összpontosulására, amelynek a parancsnoksága is valószínűleg ott volt.

Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy három robbanás is történt ott, ahol orosz katonákat készítettek fel a megyében lévő Krinki település elleni rohamra.

Megjegyezte: arról a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő településről van szó, amelyről a héten Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy bevették az orosz csapatok. Humenyuk hozzátette, hogy az oroszoknak okozott veszteségeket még ellenőrzik.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon arról írt, hogy a Donyeck megyei Avgyijivka (oroszul Avgyejevka) térségében az orosz erők most átcsoportosításokat hajtanak végre és tartalékokat képeznek, az ukrán védelmi erők pedig erősítik állásaikat.

Szavai szerint az Avgyijivkát környező településeken az ukrán erők az elmúlt 24 órában 19 orosz támadást vertek vissza.

„Az ellenség átcsoportosítja erőit, mivel hatalmas veszteségeket szenvedett az Avgyijivka elleni hadművelet során, tartalékokat mozgósít, és ismét aktívan használja légierejét. Csapataink eközben erősítik réteges védekezésüket további alakulatokkal és új lőállásokat hoznak létre” – fejtette ki a parancsnok.

Hozzátette: a Tavria szektorban az elmúlt nap alatt 42 összecsapásra került sor, az oroszok 37 légicsapást indítottak, és 1270 tüzérségi lövedéket lőttek ki, valamint 90 alkalommal vetettek be kamikaze drónokat.

Közlése szerint szerdán 515 főt vesztett az orosz hadsereg a térségben, megsemmisült egyebek mellett négy harckocsijuk és hat tüzérségi rendszerük, ezenfelül az ukrán csapatok öt ellenséges lőszerraktárt semmisítettek meg.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 407 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 41 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.

Az ukrán légierő közölte a Telegramon, hogy az Ukrajnát az éjjel támadó tíz orosz Sahíd csapásmérő drónból nyolcat megsemmisített.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) honlapján arról tájékoztatott, hogy 2023 decembere óta az orosz csapatok már több mint húsz észak-koreai rakétát lőttek ki Ukrajna városaira, köztük Hwaszong-11 típusú ballisztikus rakétákat. A támadások következtében legalább 24 civil vesztette életét, több mint száz polgári lakos pedig súlyosan megsérült.

Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója a Telegramon közzétette, hogy az orosz erők a reggeli órákban a régió beriszlavi járását ágyúzták, egy helyi lakos életét vesztette.

A DTEK energiaszolgáltató magánvállalat arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg egy frontvonal menti hőerőművet támadott meg, aminek következtében hat munkás megsérült, és az erőmű berendezései is súlyosan károsodtak. A vállalat hozzátette, hogy az idei fűtési szezon kezdete óta mintegy negyven alkalommal lőtt rá az orosz hadsereg a DTEK hőerőműveire.

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a fedélzetén tett meg egy negyvenperces utat csütörtökön Oroszországban egy modern fejlesztésű Tu-160M orosz szuperszonikus hadászati nehézbombázó.

A nukleáris rakétákkal is felszerelhető bombázó a kazanyi Tupoljev repülőgépgyár repülőteréről szállt fel. Az orosz állami televízióban bemutatott felvételeken látható volt, amint a hatalmas gép a levegőbe emelkedik.

A változtatható szárnygeometriájú, Fehér Hattyúként emlegetett szovjet Tu-160-as (a NATO-kód szerinti nevén Blackjack) repülőgépek modernizált, Tu-160M formájában történő újjáépítésének programjáról 2015-ben döntött az orosz államfő.

A Tu-160-as szuperszonikus stratégiai bombázó-rakétahordozó az orosz légi- és űrerő nagy hatótávolságú repülőgépflottájának alapját képezi. Nagy távolságra lévő nukleáris és hagyományos célpontok megsemmisítésre tervezték.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, a repülőgép útvonala katonai titoknak minősül, de annyit elárult, hogy Putyin egy nagyjából negyven percig tartó repülésen vesz részt.

Az orosz elnök korábban 2005-ben már repült egy Tu-160-as bombázó egy régebbi modelljén egy hadgyakorlat keretében.

Egy 2018-ban kötött szerződés értelmében a modernizált Tu-160M rakétahordozóból tíz darabot rendeltek az orosz légierő számára 2027-es határidővel.

Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter csütörtökön azt állította egy tévéinterjúban, hogy Ukrajna 112-114 ezer fős csapásmérő erőt összpontosított a fehérorosz határhoz, egyúttal kilátásba helyezte, hogy „teketóriázás nélkül” lelövik a NATO-gépeket, ha megsértik a Fehérorosz Köztársaság légterét.

A tárcavezető erről a Rosszija 24 orosz tévécsatornának beszélt. Kijelentette, hogy a több mint százezer fős ukrán haderőből szerinte mindössze csak 17 ezer főt használnak közvetlenül a határ védelmére.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy egyelőre nem szükséges katonai erőket vezényelni az ukrán határhoz a fehérorosz oldalon. Szavai szerint most a legnagyobb veszélyt országára nézve az „Ukrajnából érkező szabotázscsoportok” jelentik. A fehérorosz miniszter azt is elmondta, hogy a Nyugat állítólag katonai műveletre készül, és objektumok felderítését végzi Fehéroroszország területén.

„Tudjuk, ki ellen irányulnak ezek a katonai műveletek. Folyamatos felderítés zajlik minden formában, rádiótechnikával, repülőgépekkel és drónokkal. Naponta öt-kilenc bevetést hajtanak végre” – fejtegette, hozzátéve hogy a „Nyugat” űrfelderítést is végez országa fölött, ami azt mutatja, hogy „ aktívan érdeklődik” a fehérorosz katonai támaszpontok és létesítmények iránt.

Hrenyin előrebocsátotta, hogy Fehéroroszország le fogja lőni a NATO-gépeket, ha – mint állította – továbbra is megsértik Fehéroroszország légi határait. Elmondta még, hogy a tervek szerint 2025-ben Fehéroroszország és Oroszország közös hadgyakorlatot tart Fehéroroszország területén.

Egy, az Európai Unió 12 országában készült, több mint 17 ezer embert megszólaltató felmérés szerint az európaiak többsége támogatja ugyan Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, de tízből csak egy gondolja úgy, hogy Ukrajna győzhet, és a legtöbben kompromisszumos megoldást tartanak szükségesnek a konfliktus lezárásához.

Miközben az európaiak 41 százaléka az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését vagy fenntartását szeretné, azt már

csak egyötödük támogatná, ha Európának kellene kompenzálnia az amerikai támogatásmegvonást

– többek között ez derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) által készült felmérésből.

Megosztó kérdés Ukrajna támogatása

A válaszok az Európai Unió 12 országában (Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban) januárban végzett online felmérés 17 023 válaszadójától származnak.

Az ECFR szerint a második Trump-elnökséggel kapcsolatos, növekvő aggodalmak miatt áll az európaiak egy jelentős hányada továbbra is az Ukrajnának nyújtandó támogatások pártján, ám

tíz megkérdezettből csak egy gondolja úgy, hogy Ukrajna nyerhet az Oroszország elleni háborúban.

A megkérdezettek igen jelentős része – az megkérdezett szavazók összesen egyharmada – azt szeretné, ha az EU korlátozná Ukrajna támogatását. Többségük pedig Magyarországon, Görögországban és Olaszországban azt szeretné, ha a szövetségesek nyomást gyakorolnának Kijevre, hogy elfogadja a rendezést.

Tárgyalóasztalhoz ültetnék Zelenszkijt

A háború kimenetelét illetően átlagosan a megkérdezettek mindössze 19,5 százaléka véli úgy, hogy Oroszország győzni fog.

Magyarországon (64 százalék), Görögországban (59 százalék) és Olaszországban (52 százalék) a többség azt szeretné, ha a szövetségesek nyomást gyakorolnának Kijevre,

hogy fogadja el a rendezési megállapodást – viszont Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem hajlandó fontolóra venni ezt a megoldást. Az ECFR által megkérdezettek több mint 40 százaléka úgy véli, hogy Európának nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára az Oroszországgal való békés rendezés felé.

A béke lehet a hívószó

Az EU és annak legfelsőbb vezetői világossá tették, hogy továbbra is támogatni kívánják Kijevet, de

a tüzérségi lőszerek szállítása lelassult, és bizonytalan a következő brüsszeli katonai segélycsomag

– emlékeztet a brüsszeli kiadású lap.

„Ahhoz, hogy az Ukrajnának nyújtott további európai támogatás mellett érvelhessenek, az uniós vezetőknek meg kell változtatniuk, hogyan beszélnek a háborúról” – mondta Mark Leonard, aki a felmérés egyik szerzőjeként szerepel az ECFR beszámolójában.

Szerinte a szkeptikus közvélemény számára

a legmeggyőzőbb érv az, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás tartós, tárgyalásos békéhez vezethet,

amely Kijevnek kedvez, nem pedig Putyin győzelmét segíti elő.