POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.02.28.

Amerika nem küld katonákat Ukrajnába?

Egyelőre...

Nagy vihart kavart Macron elnök kijelentése, miszerint fontolóra vehetik nyugati csapatok bevonulását Ukrajnába.

A francia elnök nem zárja ki, hogy nyugati katonák, európai csapatok menjenek a háborús hadszíntérre – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Emmanuel Macron egyik megszólalására utalva a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban.

Dömötör Csaba a hírt úgy kommentálta: „na, kezdődik.” Emlékeztetett Orbán Viktor egy tavalyi interjújára, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy eljön majd az a pillanat, amikor tankok és vadászgépek után már európai katonákat is küldenének a hadszíntérre.

„Nagyon közel vagyunk szerintem ahhoz, hogy komoly javaslatként kerüljön asztalra, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái is lépjék át a határt, és menjenek Ukrajna földjére” – idézte az interjúból a miniszterelnök kijelentését.

Dömötör Csaba azt mondta: most eljött a pillanat, amikor Franciaország elnöke meglepő nyíltsággal beszél arról, nincs kizárva, hogy Európa katonákat küldjön az ukrán hadszíntérre.

Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére szólítja fel a harcoló feleket – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attaséknak tartott értekezleten kedden Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, azt mondta, a háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába, az agresszor felülkerekedni látszik, ami a nyugati világ döntéshozóit cselekvésre kényszerítheti.

A miniszter úgy fogalmazott, „az európai béke ideje lezárult, háború van Európában, két európai, keresztény nép már két éve háborút vív, borzalmas vérontással”. Az öldöklés katonai eredményt nem hozott, és ennek a rövidtávú lehetősége sem bontakozik ki – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Leszögezte, a magyar kormány kezdetektől hangoztatott álláspontja változatlan:

azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése szükséges; Magyarország semmilyen körülmények között fegyvert nem szállít, katonákat nem küld a konfliktusba.

Olyan békének kell születnie, ami Európa új békéje is lesz, ezért rendkívül fontos, hogy ki és mikor vesz részt az erről szóló tárgyalásokban, a kialakuló biztonsági struktúra Európa következő húsz-harminc évét is befolyásolja majd – tette hozzá a miniszter.

Kitért arra, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, a háború kitörése óta több mint egymillióan érkeztek Ukrajnából, ötezer ukrán gyermek jár csaknem ezerhatszáz magyarországi óvodába és iskolába, ötszázezer ukrajnai család kapott magyar segélyszállítmányt, és Magyarország segíti az ukrajnai helyreállítást, továbbá csatlakozik az ukrajnai aknamentesítéshez is.

A Facebook-oldalon videóbejátszásban szólalt meg Emmanuel Macron, aki azt mondta: ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalosan szárazföldi csapatokat küldjenek, de „semmi sincs kizárva”. A francia államfő úgy fogalmazott: „Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút” – fogalmazott a csatolt videóban a francai államfő.

Dömötör Csaba a közösségi oldalán megismételte a kormány álláspontját: „mi a béketárgyalások és a béke oldalán állunk”.

Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába – szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház arra reagálva, hogy korábban a francia államfő arra utalt, nem zárkózik el attól, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába.

„Biden elnök világosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába, hogy részt vegyenek a harcokban” – jelentette ki Adrienne Watson, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette, hogy

az elnök szerint a győzelmet az a katonai segélycsomag hozhatja el, amelyet a kongresszus jelenleg blokkol.

Joe Biden kedden a Fehér Házban fogadta a kongresszus több vezető tisztségviselőjét, hogy költségvetési kérdésekről, köztük az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról egyeztessenek.

A megbeszélés elején az elnök úgy fogalmazott, „a mindennapos tétlenségnek borzasztó következményei vannak” Ukrajnában, és „rettenetes ára” lesz annak, ha az amerikai törvényhozás nem szavazza meg az Ukrajnának szánt legújabb 60 milliárd dolláros támogatást.

Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szembeni védekezésében nem terjed ki arra, hogy európai országok vagy NATO-tagállamok csapatokat küldjenek területére – közölte kedden Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala.

Más országok, köztük Németország és Nagy-Britannia szintén kijelentették, hogy nem tervezik szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, miután Emmanuel Macron francia elnök kedden nem zárkózott el ettől. „Nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – fogalmazott Macron, ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják ezt.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden, az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban közölte: a NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása.

Macron kijelentésére reagálva a Kreml arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés elkerülhetetlenül fegyveres konfliktushoz vezetne Oroszország és a NATO között.

Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal – hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.

Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.

A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.

Radakin nem említett konkrét példákat.

Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy a világ a hidegháború vége óta „teljes kört írt le, és a háború utáni időszak után ismét a háború előtti időszak felé vette az irányt”.

Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, „hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani”.

Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte: szeretné megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.

„Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről” – fogalmazott.

A tengernagy hangsúlyozta: abban az elméleti esetben is, ha Oroszország NATO-területre hatolna be, elsöprő erejű válaszban lenne része. Az atlanti szövetség légiereje háromszorosan múlja felül az orosz légierőt, és konfliktus esetén rövid idő alatt légifölénybe kerülne.

A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és „felgöngyölítené” az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben

– fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök. Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy „Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan”.

Sir Tony Radakin elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország csaknem háromezer harckocsit, 1500 tüzérségi eszközt és több mint ötezer páncélozott harcjárművet vesztett.

Ahhoz, hogy 2-5 éven belül reális veszélyt jelentsen a NATO keleti szárnyára, Oroszországnak mindezt pótolnia kellene, újból fel kellene töltenie hosszú hatótávolságú rakétáinak és tüzérségi lövedékeinek készleteit, és mindeközben ki kellene hátrálnia az elhúzódó és nehéz ukrajnai háborúból – hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.

Bulgária nem fog katonákat vezényelni Ukrajnába – jelentette ki kedden Szófiában Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök.

„Bolgár csapatok nem mennek oda” – szögezte le. Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.

„Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban” – jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján.

A bolgár államfő hangsúlyozta, hogy ugyan nem szabad magára hagyni Ukrajnát, de nem engedhetők meg olyan meggondolatlan lépések, amelyek esetleg világháborúhoz vezetnek.

Radev és az ellenzéki bolgár szocialisták is arra kérték Denkovot, hogy szerdán ismertesse a szófiai parlamentben: mit tartalmaz az Ukrajnával kilátásba helyezett bilaterális biztonsági megállapodás. Denkov hétfőn járt Ukrajnában, és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.

Ez is érdekelhet

origo.hu

Felismerhetetlen lett a Született feleségek egyik legszexibb színésznője - fotók

origo.hu

Szüzessége elvesztéséről beszélt Tóth Andi

borsonline.hu

Óriási fordulat a Házasság első látásra című műsorban, ezt ki gondolta volna?

mandiner.hu

Spanyolország döntött: fokozza a nyomást Magyarországon

metropol.hu

„Nem lesz egyszerű” – Komoly figyelmeztetést kapott Harry és Meghan

mandiner.hu

Frank Füredi: Úgy éreztük, mintha egy orwelli rémálomban lennénk

origo.hu

Kiderült, ki Árpa Attila barátnője

she.life.hu

A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)

videa.hu

Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)

ripost.hu

Közleményt adott ki a TEK a magyar lakosok számára

magyarnemzet.hu

Budai Gyula feljelentést tett, Szabó Tímea szerint szép lett a Lánchíd + videó

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Hídpénzbotrány: vesztegetés miatt tett feljelentést Budai Gyula

POLITIK

Orbán Viktor nem kertel: Elegünk van! Brüsszelben változás kell

POLITIK

Orbán Viktor: Június 9-én kell elmondanunk, hogy nem kérünk a háborúból!

POLITIK

Meloni Tunéziában küzd az illegális migráció ellen

POLITIK

Brüsszelben félnek a nemzetállamoktól

POLITIK

Ismét fegyverszállítást sürgetett Ukrajnába a NATO főtitkár

POLITIK

- Ne lőjenek! - mondta Orbán Viktor az újságíróknak