A migrációs politikában is szakítani kell a Soros-tervvel

Reálisan szembe kell nézni az Európai Unió migrációs politikájának eddigi kudarcaival – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 műsorában.

Bakondi György úgy fogalmazott: szakítani kell azzal a Soros-tervvel, amely évi egymillió illegális bevándorló beáramlását tartja szükségesnek.

Olyan változás kell, amely a lakosság biztonságát helyezi a középpontba – hangsúlyozta. Hozzátette: fel kell adni azokat a „homályos elképzeléseket”, amelyek a migránsok integrációjára vonatkoznak.

Kiemelte, hogy jelentősen nőtt a migránsok száma az Európába vezető mindhárom migrációs útvonalon; különösen a Görögországba irányulón.

A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra, hogy az elmúlt héten három súlyos terrorcselekmény történt Európában, mindegyiknek az elkövetője illegális bevándorló volt.

Az intenzív migráció okai között említette a különböző válsághelyzeteket és azt, hogy az embercsempészet komoly bevételt jelent a bűnözői köröknek. Hozzátette, hogy az Európai Unió politikája is „vonzerőt jelent” az útrakelést tervezőknek.

A migrációt befolyásoló körülmények akkor változhatnak meg, ha változás történik az Európai Unió vezető testületeiben, változik az Európai Parlament összetétele – közölte, jelezve, hogy erre a közelgő uniós választások adnak lehetőséget.

Bakondi György felidézte, hogy az Európai Unió elfogadta a migrációs paktumot, amely a többi között tartalmazza az illegális bevándorlók kvóták szerinti elosztását az uniós tagállamokban.

Megjegyezte, hogy az európai és a magyar baloldali pártok korábban azt mondták, nincs ilyen elképzelés. „Most már le is van írva, hogy van kvóták szerinti elosztás” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a legfontosabb az emberek biztonsága, a külső határok őrizete. E nélkül nem lehet belső biztonságról beszélni

– mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország különbséget tesz a háború és az üldöztetés elől menekülők, valamint a szervezett bűnözői csoportok által a „határhoz szállított, jogszabályokat semmibe vevő, ismeretlen személyazonosságú” migránsok „beáramlása” között.

Magyarország a Hungary Helps Program keretében a lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a válsághelyzetben lévőknek – jegyezte meg Bakondi György, megerősítve: a kormány álláspontja az, hogy segítséget nyújt, ahol baj van, hogy „ne a bajt hozzuk be Európába”.

Törökország is csatlakozott az embercsempészet megfékezésére létrehozott Nyugat-Balkán munkacsoporthoz, Ankarával a bűnügyi rendőrségi hálózat kulcsfontosságú szereplőre tett szert, hiszen ez az ország a nemzetközi embercsempészet jelentős részének kiindulópontja – közölte vasárnap az osztrák belügyminisztérium az APA hírügynökséggel.

Gerhard Karner belügyminiszter kijelentette, hogy „a csempészmaffia” elleni fellépés nemzetközi együttműködést igényel. „Ausztria a határokon átnyúló együttműködésben a bécsi koordinációs irodán keresztül élszerepet játszik. Csak tavaly, dacára annak, hogy felével kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be, 725 embercsempészt vettek őrizetbe” – hangsúlyozta Karner.

Az Ausztria által létrehozott munkacsoport része az embercsempészet ellen harcoló nemzetközi koordinációs irodának (Joint Operational Office). Az osztrák tárcavezető kiemelte, hogy Bécs fontos információs központtá vált és vezető szerepet tölt be az illegális bevándorlás elleni küzdelemben a Nyugat-Balkánon.

A munkacsoport fő feladat a hatékonyabb fellépés az embercsempészekkel szemben, nemzetközi hálózatot alkotva a gyorsabb információmegosztás, illetve szükség esetén személyzet, tanácsadás vagy műszaki eszközök biztosításával.

A munkacsoporthoz tartozó 27 országban ennek érdekében egy éjjel-nappali szolgálatot is létrehoztak, valamint egy gyorsreagálási mechanizmust, amelynek keretében rövid távú támogatást tudnak nyújtani az embercsempészettel kapcsolatos ügyek feldolgozásához helyben.

Elsüllyedt Tunézia partjainál egy szudáni migránsokkal teli hajó, közülük 13-an meghaltak, 27-et keresnek – közölték csütörtökön tunéziai igazságügyi források.

Faríd ben Dzsha bíró azt mondta, a Szfákszból szerdán elindult hajón 42-en utaztak, közülük kettőt sikerült kimenteni. Afrikából és a Közel-Keletről számtalan ember indul útnak Európa felé.

A migránsok korábbi észak-afrikai tranzitországa Líbia volt, ám az utóbbi időben egyre többen inkább Tunéziából vágnak neki a Földközi-tengernek. Szfáx az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetétől 188 kilométerre található. A tunéziai parti őrség tavaly csaknem ezer migráns holttestét találta meg az ország partjainál, ez több mint a korábbi években regisztrált összes.

Az Európába vezető útnak sok tunéziai is nekivág; januárban mintegy 40 olyan tunéziai tűnt el a Földközi tengeren, aki Olaszország felé tartott. Az ENSZ decemberben figyelmeztetett, hogy a Földközi-tenger középső része továbbra is a világ egyik legveszélyesebb migrációs útvonala.

Az albán parlament csütörtökön elhalasztotta a szavazást az Olaszországgal migránsbefogadó táborok üzemeltetéséről kötendő megállapodás ratifikálásáról, addig, amíg a vonatkozó dokumentumokat meg nem kapják az Alkotmánybíróságtól – közölte a törvényhozás szóvivője.

Az alkotmánybíróság a múlt héten adott zöld jelzést a megállapodásnak.

A szóvivő nem jelezte, hogy a dokumentumok birtokában a szavazásra mikor kerülhetne sor.

A megállapodás-tervezetet, amelynek értelmében Olaszország migránsfogadó és adminisztrációs központokat létesítene albán területen, ellenzéki és jogvédő csoportok bírálták, és az albán ellenzéki Demokrata Párt meg is támadta bíróságon.

A kezdeményezés ellenzői szerint alkotmánysértő idegen államhatalom joggyakorlása az ország területén. Az alkotmánybíróság ezt az érvet elutasította.

Időközben Brüsszel is jelezte, hogy az olasz terv nem sérti az európai uniós jogot.

A tavaly novemberben bejelentett terv értelmében Olaszország két tábort létesítene az Adriai-tenger túlpartján, az EU-tagsággal nem rendelkező Albániában. Az egyik táborban az érkező migránsokat vizsgálnák át, a másikban pedig a menedékkérelmek elbírálásáig szállásolnák el őket. A migránsokat ezután vagy befogadnák Olaszországba, vagy visszatoloncolnák őket.

Naponta érkeznek újabb és újabb migránscsoportok Szerbiába, elsősorban Bulgária és Észak-Macedónia felől. A bevándorlók az Európai Unió felé akarnak szökni, de Magyarország helyett, most elsősorban Bosznia-Hercegovina felé indulnak. A magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója megerősítette: Magyarország elutasítja a migrációs paktumot, mert az sérti a nemzeti szuverenitást.

Szerbiában most is sok bevándorló vár arra, hogy folytassa illegális útját az Európai Unió felé. Sokan a migránstáborok mellett tanyáznak és a megfelelő pillanatra várnak, hogy elinduljanak.

„Nagyon veszélyes az út! Iránon, Törökországon és Bulgárián is nehéz volt átjutni. Sokat kell gyalogolnunk, de az segít, hogy megmondják, merre menjünk. Még 1500 eurót kell fizetnem az útért” – mondta az egyik migráns, aki nem tért ki arra: kik azok, akik megmondják nekik, hogy merre induljanak.

Rengeteg a kidobott szemét az egyik belgrádi befogadóközpont közelében.

A migránsok nem törődnek azzal, hogy szabály szerint nem hagyhatnák el a központot. A rendőrök megpróbálják őket visszairányítani, de hiába.

„Három hónapja vagyok itt, Belgrádban, a befogadóközpontban lakom. Magyarországra most nehéz bejutni, ezért Boszniába megyek. Minél előbb szeretnék eljutni az Európai Unióba” – sorolta egy magát irakinak mondó férfi.

A helyiek hozzászoktak már ahhoz, hogy a befogadóközpontok környékén folyamatosan migránsokkal kell találkozniuk.

„A közelbe járok edzeni. Korábban gyakran megtörtént, hogy figyeltek bennünket edzés közben, volt, hogy el is foglalták a pályát, amikor mi nem is játszottunk. Most, hogy hidegebb van, nem látom őket olyan gyakran” – magyarázta egy belgrádi férfi.

Az elmúlt három hónapban 7000 migráns hagyta el Szerbiát Bosznia-Hercegovina irányába.

A migránsok attól sem riadnak vissza, hogy a nagy hidegben átússzanak a Drina folyón.

A rendőrség fokozottan ellenőrzi ezt a területet: egy hét alatt 271 migránst fogtak el és szállítottak vissza, 21 migránst pedig őrizetbe vettek. A határozott rendőri fellépés ellenére

továbbra is aktívak az embercsempészek.

Az elmúlt napokban például az Észak-Macedón határ közelében egy szír migránst fogtak el, aki a gyanú szerint hat társának segített bejutni az országba, öt napja pedig a bolgár határnál kaptak rajta egy török állampolgárt, amint személygépkocsijában öt migránst szállított az ország belseje felé –számolt be a Híradót tudósító Tóth Diána.

Magyarország nem ért egyet az uniós migrációs paktummal

– erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt a TV2 reggeli műsorában. Bakondi György kiemelte: Magyarországot is arra köteleznék, hogy befogadótáborokat létesítsen, az pedig csak később dőlne el, hány migránst lenne kötelező befogadnunk.

„Azért érdekes ez a kvóta, mert a baloldali, liberális média és a pártok is nagyon gyakran nyilatkoztak, hogy nincs is szó ilyen kvótákról, tehát ez csak kitaláció, de sajnos van, és ez most le is van írva. A másik, hogy válsághelyzetben e fölött még további létszámot írhat elő az unió, akiket be kell fogadjunk, be kellene fogadnunk” – részletezte Bakondi György.

Kitért arra is, hogy a kilenc jogszabálytervezetet tartalmazó paktumot az unió illetékes szervei rendkívüli gyorsasággal fogadták el, az unió saját eljárási szabályait is semmibe véve. Bakondi György kiemelte, hogy zajlik a jogszabályok szövegezése, a paktum előreláthatólag március-április körül lép majd hatályba.