A jordán király figyelmeztette Izraelt

Haladéktalan tűzszünetet követelt a Gázai övezet civil lakosságának megkímélése és humanitárius megsegítése érdekében – közölte hétfőn az uralkodói palota.

Az uralkodó egyúttal kijelentette: egyetlen módja van annak, hogy véget lehessen vetni a több évtizede tartó izraeli-palesztin konfliktusnak, mégpedig megnyitni egy olyan távlatot a palesztinok számára, amelyben szerepel saját államuk létrehozása az Izrael által 1967-ben megszállt területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet.

Gázai övezeti egészségügyi források szerint a szárazföldi harcok októberi kezdete óta legkevesebb 29 782 palesztin vesztette életét és 70 043 gázai sebesült meg.

A jordániai hadsereg eddigi legnagyobb légi segélyszállítási akcióját hajtotta végre hétfőn a mintegy 2,3 millió lakosú palesztin területen.

A műveletben négy – köztük egy francia – C-130-as katonai szállítógép vitt segélyt az övezetbe oly módon, hogy a tengerpart mentén 11 helyen ledobták a csomagokat – közölte Musztafa Hijári jordániai katonai szóvivő.

Jordánia már korábban is légi úton juttatott el egészségügyi segélycsomagokat a Gázai övezetbe a jordániai hadsereg által ott üzemeltetett egészségügyi intézményeknek.

Az izraeli hadsereg felelősei bemutatták a hadikabinetnek a palesztin civil lakosság kimenekítésének terveit a Gázai övezetben folyó harcok területéről, és ismertették a készülő hadműveleti terveket – jelentette be közleményben a miniszterelnöki hivatal Izraelben hétfőn.

A terv a civilek kimenekítését szolgálja Rafahból, hogy ott szárazföldi hadműveletet indíthassanak. A Gázai övezet legdélibb részén, az egyiptomi határ közelében fekvő Rafahnál közel másfél millió, az övezet északi részéről elmenekült palesztin él ideiglenes szálláshelyeken.

„Nem hisszük, hogy le lehetne folytatni egy hadműveletet, egy nagy katonai műveletet Rafahban, hacsak nincs világos és végrehajtható terv a civilek védelmére, biztonságba helyezésére, élelmezésére, ruházására és elhelyezésére” – mondta előzőleg vasárnap a közvetlenül Joe Biden amerikai elnöknek alárendelt Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal azt is bejelentette, hogy a hadikabinet jóváhagyta a humanitárius segélyeknek a Gázai övezet északi részébe történő közvetlen beszállítását.

Azért döntöttek így, hogy oly módon tudjanak segítséget nyújtani az övezetben élőknek, hogy közben megakadályozzák az övezet északi részén és más területeken a segélyszállító teherautók kifosztását.

A segélyeket övezetbe juttató konvojok jelenleg az övezet déli részén fekvő Rafahnál és a Kerem Salom átkelőhelyeken lépnek be Gázába, és onnan haladnak az északi részek felé.

A miniszterelnöki hivatal további közlése szerint az izraeli védelmi minisztérium és a hadsereg lakásokat épít katonák számára a gázai határ közelében fekvő negyvenöt izraeli településen.

A palesztin iszlamista Hamász szervezet felügyelte gázai egészségügyi minisztérium szerint kilencven palesztin halt meg az elmúlt napon az övezetben. A közlés szerint a szárazföldi harcok októberi kezdete óta legkevesebb 29 782 palesztin vesztette életét és 70 043 gázai sebesült meg a háború nyomán.

Az izraeli hadsereg hétfőn bejelentette, hogy a libanoni síita Hezbollah célpontjait is lőtte az északi határon túl. A hadművelet kezdete óta először támadtak a Libanon középső, és nem déli részén fekvő Baalbek térségében, mintegy száz kilométerre a határtól.

A Hezbollah fellegvárának tekintett Baalbekből legalább két légicsapást jelentettek. Korábban libanoni területen lezuhant az izraeli hadsereg támadó drónja, miután a Hezbollah rakétát indított ellene.

Az izraeli hadsereg egységei vasárnap este huszonkét, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, és lefoglaltak több mint százezer sékel (közel tízmillió forint) értékben terrorcélokat szolgáló pénzeket.

A hadsereg szerint a gázai háború kezdete óta mintegy 3250 palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, akik közül több mint 1350-en a Hamásszal állnak kapcsolatban.

Folytatódtak a harcok a Gázai övezet középső és északi részén. Az összecsapások miatt az ENSZ élelmezési programja szerdától leállította a humanitárius segélyek szállítását a térségbe. Eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok megvétózta az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre felszólító határozatot, mondván: egy ilyen lépés veszélybe sodorná a több arab állam részvételével folyamatban lévő tárgyalásokat.

Egymás után robbantak a tüzérségi lövedékek a Gázai övezet északi részén. Az izraeli hadsereg szünet nélkül támadja a Hamász fegyvereseit a területen, a katonai vezetés szerint kedden is semlegesítettek terroristákat a műveletekben.

A harcok hevessége miatt az ENSZ Világélelmezési Programja bejelentette, hogy szerdától felfüggeszti a humanitárius segélyek eljuttatását Észak-Gázába. Mint közölték: a döntést nehéz szívvel hozták meg, miután a hét elején útnak indított konvojt a teljes káosz fogadta, és – mint fogalmaztak – a közrend összeomlása miatt a szállítmányt azonnal fosztogatni kezdték az emberek.

Eközben folyamatosan érkeznek a katonai járművek a Gázai övezet határához, Izrael déli részén. A megnövekedett forgalom azt jelzi, hogy az izraeli hadsereg komolyan veszi a palesztinoknak adott ultimátumot:

ha az októberi terrortámadásban elhurcolt túszok a ramadán kezdetéig, március 9-éig nem térnek haza, akkor Izrael kiterjeszti a hadműveleteket Rafah városára is.

Az egyiptomi határon fekvő városban keresett menedéket a gázai lakosság fele, több mint egymillió ember, ezért az ENSZ és több arab állam is arra figyelmeztetett, hogy humanitárius katasztrófához vagy egyenesen vérfürdőhöz vezetne a harcok kiterjesztése. A Rafah elleni akciók terveinek elvetésére szólította fel Izraelt az amerikai kormány is.

Washington ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvédte szövetségesét, amikor kedden megvétózta a feltétel nélküli tűzszünet felszólító határozati javaslatot.

„Nem támogathatunk egy olyan határozatot, amely veszélybe sodorja a folyamatban lévő érzékeny tárgyalásokat. Ugyanakkor várakozással tekintünk egy olyan szöveg kidolgozása elé, amely választ ad azokra az aggodalmakra, amelyekben mindannyian osztozunk, hogy a lehető leghamarabb ideiglenes tűzszünetet köthessünk az összes túsz szabadon bocsátása mellett” – mondta Linda Thomas-Greenfield, amerikai ENSZ-nagykövet, akinek álláspontját az arab államok mellett Kína is felelőtlennek nevezte.

Eközben Izraelben komoly botrányt okozott a pénzügyminiszter rádiónyilatkozata. A politikus ugyanis arról beszélt, hogy a háború legfontosabb célja a Hamász terrorszervezet elpusztítása. A túszok hozzátartozói felháborodtak a kijelentésen, és kedd este elzárták a tel-avivi katonai parancsnoksághoz vezető utat. Az izraeli kormányfő azonban védelmébe vette miniszterét egy dél-izraeli katonai bázison tett látogatásán.

A miniszterelnök hozzátette:

a Hamász teljes felszámolása elengedhetetlen ahhoz, hogy Gáza többé ne jelenthessen veszélyt Izrael lakosságára.

Izrael jelenleg népirtást követ el a Gázai övezetben, és már évek óta „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben – jelentette ki Rijád al-Malki, a Palesztin Hatóság külügyminisztere.

Hangsúlyozta: Izrael gázai háborújának folytatása „elfogadhatatlan”, erkölcsi és jogi kötelessége lenne a fegyveres harcok mielőbbi, feltétel nélküli befejezése.

„A palesztinok gyarmatosítást és apartheidet szenvednek el. Noha egyesek felháborodnak ezeken a szavakon, a mi valóságunkon kellene háborodniuk” – fogalmazott a miniszter.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte: a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni. Az igazságtalanságra és méltánytalanságra semmilyen mentség nincsen, elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan – húzta alá a palesztin külügyminiszter.

.