A holland bíróság megtiltotta fegyveralkatrészek eladását Izraelnek

Hollandiának le kell állítania az F-35-ös vadászgépek alkatrészeinek Izraelbe irányuló exportját – döntött hétfőn a hágai fellebbviteli bíróság.

„Egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy az izraeli F-35-ös vadászgépeket a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére használják” – áll a bíróság ítéletében.

Az Oxfam Novib, a PAX Nederland és a The Rights Forum emberi jogi szervezet tavaly decemberben fordult bírósághoz, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a kormányt az export leállítására. A civilszervezetek szerint, a holland állam tudatában van annak, hogy Izrael a Gázai övezet bombázására használja az F-35-ös vadászgépeket.

Az amerikai gyártó tulajdonában lévő, de a hollandiai Woensdrecht légibázis raktárában tárolt repülőgép-alkatrészek szállítása bűnrészessé teszi Hollandiát a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnökben.

Hollandia nemzetközi jogot sért azáltal, hogy lehetővé teszi a polgári lakosság elleni támadásokat – érveltek a jogvédők. Az illetékes bíróság decemberben azt az ítéletet hozta, az alkatrészek szállítása elsősorban politikai döntés, amelybe a bíráknak nem szabad beavatkozniuk.

A fellebbviteli bíróság ezt másként ítélte meg, és hétfői döntésében felhívta a figyelmet: „Izrael nem veszi kellőképpen figyelembe támadásainak a polgári lakosságra gyakorolt következményeit. Izrael Gáza elleni támadásai aránytalanul sok civil áldozatot követeltek, köztük több ezer gyermek életét” –

„Hollandia több olyan nemzetközi szabályozás részese, amelyek előírják, hogy amennyiben fennáll a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének egyértelmű kockázata, Hollandia köteles megakadályozni a katonai felszerelések exportját”

– áll a határozatban. A szállításokat hét napon belül le kell állítani.

Az izraeli-palesztin konfliktusban visszafordíthatatlan előrelépésnek kell történnie a kétállami megoldás megvalósítása felé ahhoz, hogy a térség országai elkötelezzék magukat a Gázai övezet újjáépítése mellett – jelentette ki Lana Nuszeibeh, az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-nagykövete hétfőn a 11. dubaji kormányközi világtalálkozón (World Governments Summit).

Nuszeibeh szerint „nagyon erős” az arab országok közötti konszenzus arról, hogy ha majd véget ér az Izrael és a palesztin Hamász szervezet közötti véres háború, el kell indulni a kétállami megoldás megvalósításának útján ahhoz, hogy az arab országok hozzájáruljanak az újjáépítéshez.

„Az képtelenség, hogy mi folyamatosan adjuk a pénzt, aztán egyszer csak azt látjuk, hogy ami felépült, azt lerombolják” – mondta az ENSZ-nagykövet a konferencián, amelyet már 11 éve minden évben megrendeznek az emírségekben, és amelynek témája a jövőtervezés és a technológiai innováció.

„És az még nem is elég a térség országainak részvételéhez, hogy visszafordíthatatlan legyen az előrelépés, hanem ki kell dolgozni nemzetközi garanciákat, ki kell jelölni teljesítési fázisokat, és mindezt a folyamatot támogatnia kell az Egyesült Államoknak és más kulcsfontosságú szereplőknek” – tette hozzá.

Az Arab-öböl menti államok a korábbi izraeli-palesztin fegyveres konfliktusok után mindig segítettek a gázai újjáépítésben. Azonban a négy hónapja tartó, mostani gázai háború már példátlan mértékű pusztítást okozott az övezetben, nemzetközi adatok szerint lakosságának már 85 százaléka kénytelen volt elhagyni otthonát.

Újabb támadások voltak a Gázai övezetben, a libanoni határnál és Ciszjordániában a Hamász elleni háború 129. napján.

Az iszlamista Hamász terrorszervezet irányította gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint legkevesebb 67-en meghaltak, és több tucat ember megsebesült az izraeli hadsereg éjszakai támadásaiban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, de ez a szám tovább nőhet, mert többen még a romok alatt rekedtek.

A gázai minisztérium szerint

az elmúlt 24 órában 164-en haltak meg és 200-an sebesültek meg az övezetben. A háború kezdete óta összesen 28 340 gázai vesztette életét és körülbelül 68 ezren sebesültek meg.

Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy vasárnap elesett két, 21 éves izraeli katona a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál, amikor a Hamász fegyveresei páncéltörő rakétával lőtték az épületet, melyben tartózkodtak.

Libanoni jelentések szerint dróntámadás ért egy járművet az izraeli határ közelében fekvő Bint Dzsebil kórházának közelében. A libanoni síita Hezbollah hétfőn közölte, hogy vezetőjük, Haszan Naszrallah találkozott a palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet főtitkárával, Zijád Nahálával.

Közleményük szerint

a Gázai övezet és Ciszjordánia ügyeiről egyeztettek, valamint „az ellenállási tengely különböző színtereken nyújtott segítségéről”.

Naszrallah és Nahála kijelentette, hogy „továbbra is erőteljes fellépésre van szükség a megígért győzelem elérése érdekében” – utalva a Hamász és Izrael között a Hamász október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúra.

Az izraeli hadsereg jelentése szerint agyonlőttek egy palesztint, aki izraeli katonákat próbált megkéselni Ciszjordánia déli részén, a Betlehemhez közeli Huszan falunál.

Egy merénylő szintén késsel támadt Jeruzsálem óvárosában az osztrák vendégház közelében állomásozó rendőrökre. A rendfenntartók rálőttek, majd a súlyosan sérült támadót kórházba szállították. A lövöldözésben egy járókelő is könnyebben megsebesült.

Egyiptom fokozott biztonsági intézkedéseket rendelt el, megnövelte a biztonsági erők jelenlétét, és intenzívebb járőrözést végez a palesztin Gázai övezettel közös határszakaszán, különösen a rafahi és a Kerem Salom-i határátkelőknél – közölte több szemtanú és a biztonsági erők egy tisztviselője hétfőn a dpa német hírügynökséggel.

Egyiptom azután döntött a biztonsági erők átcsoportosítása mellett, hogy Izrael pénteken bejelentette: ki akarja terjeszteni a Gázai övezetet kormányzó Hamász palesztin szélsőséges szervezettel szembeni hadműveleteit Rafah város térségére is. A rafahi határátkelőt korábban ért izraeli bombázások miatt javítási munkák váltak szükségessé, köztük a kerítés magasságának megnövelése és a szögesdrót megerősítése.

Az egyiptomi külügyminisztérium vasárnap este közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy egy Rafah elleni támadásnak „végzetes következményei” lehetnek. A tárca egyúttal nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy megakadályozzák Izraelt ebben a tervében.

David Cameron brit külügyminiszter szerint London azt szeretné, ha Izrael nagyon komolyan átgondolná a helyzetet a további gázai műveletek megkezdése előtt. London hétfőn szankciókat is bejelentett olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

Cameron a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: Nagy-Britanniát nagyon aggasztja a Gázai övezet déli térségében, Rafah körzetében kialakult helyzet, mivel az ott összezsúfolódott civilek közül sokan már négyszer, ötször, hatszor voltak kénytelenek elhagyni lakhelyüket, mire eljutottak ebbe a térségbe.

Cameron szerint lehetetlen még csak elgondolni is, hogy ennyi ember között hogyan lehet háborúzni. A Rafah környékén tartózkodó civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek – mondta a brit külügyminiszter.

David Cameron felszólította Izraelt, hogy álljon le és nagyon komolyan gondolja át a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd.

Hangsúlyozta: London mindenekelőtt a harci cselekmények haladéktalan szüneteltetését kívánja, és azt szorgalmazza, hogy a hadműveletek leállítása fenntartható tűzszünethez vezessen a harcok újbóli fellángolása nélkül.

A brit külügyminiszter szerint ez szükséges az Izraelből elhurcolt túszok, köztük a brit állampolgárságú foglyok kiszabadításához, és ahhoz is, hogy segélyszállítmányokat lehessen bejuttatni Gázába.

A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

Cameron hétfői nyilatkozatában egy időben a londoni külügyminisztérium szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az elmúlt évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekmények; egyes illegális izraeli telepek zaklatással, megfélemlítéssel, erőszakkal próbálják rászorítani a palesztin lakosságot földjük elhagyására.

A London által bejelentett szankciók pénzügyi eszközeik befagyasztásával és beutazási tilalommal sújtanak több izraeli telepest, akiket a külügyminisztérium meg is nevez hétfői közleményében.

Az ismertetett esetek egyikében egyetlen telepes húsz palesztin családot üldözött el fizikai fenyegetésekkel, erőszakkal ciszjordániai lakóhelyükről.

A hétfőn meghozott szankciók előzményeként a brit kormány már tavaly decemberben bejelentette, hogy megtiltja olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

Akkori nyilatkozatában David Cameron úgy fogalmazott, hogy „a szélsőséges telepesek, akik palesztin polgári személyeket vesznek célba és gyilkolnak meg, az izraeliek és a palesztinok biztonságát egyaránt aláaknázzák”.

Ezt a kitételt a szankciók hétfői bejelentéséről szóló közlemény is megismétli.