A gyermekvédelem rendszerét teljesen át kell alakítani

Új gyermekvédelmi rendszer kialakításának igényét fogalmazta meg Kocsis Máté a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy tiszta, világos szabályokra és felügyeletre van szükség.

A kormány vizsgálatokat rendelt el a gyermekvédelem helyzetével kapcsolatban, meg kell nézni egy „pillanatképen” a gyermekvédelem mai állapotát. Sokan vagyunk az országban, akik sejtjük, hogy nincs minden rendben – fogalmazott Kocsis Máté. Hozzátette: körülbelül húsz törvény módosítására tesznek javaslatot a gyermekvédelmi törvénycsomagban. 

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: emellett kezdeményezik, hogy a tizennyolc év alattiak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények soha ne évüljenek el – mert maguk a pedofil bűnelkövetők is életre szóló sebet okoztak a tettükkel –, illetve azt is, hogy a pedofil bűnelkövetők soha ne kaphassanak erkölcsi bizonyítványt.

– hangsúlyozta Kocsis Máté. Jobban kell látnia az államnak, hogy kik vezetik ezeket az intézményeket, ezek az emberek milyen életmódot folytatnak, milyen szabályokat nem tartanak be, milyen pszichológiai állapotban vannak, és életük minden egyes részére kiterjedő vizsgálat alá kell hogy essenek – fejtette ki.

A gyermekekkel való foglalkozás nem játék, és a társadalom egységes abban, hogy zéró toleranciát kell mutatni. Azonban az a kialakulóban levő közhangulat, amely szerint a gyermekvédelemben dolgozó összes ember bűnös, messze elutasítandó. Az államnak az a kötelessége, hogy világos szabályokat alkosson, ezáltal megvédve azokat is, akik tisztességgel végzik a munkájukat – szögezte le a frakcióvezető.

Amikor 2021-ben az első gyermekvédelmi törvénycsomagot elfogadták, annak egy pontját sem támogatta a baloldal. Még azt sem, hogy súlyosbítsák a pedofil elkövetők szabadságvesztés bűncselekményeit vagy bárki számára elérhető pedofil-nyilvántartást hozzanak létre. Ezért a Fidesz frakcióvezetője „minimum arcátlanságnak” nevezte, hogy bármelyikük képes kiállni a gyermekvédelmi tüntetésen.

A bicskei igazgató ügye felkavaró, vérlázító, és rettenetesen szomorú, hogy 1990 óta a helyén lehetett egy ilyen ember, akit még Demszky Gáborék időszakában neveztek ki – jegyezte meg.

A baloldali politikusoknak, ha egy pillanatig is komolyan gondolnák az ügyet, már 2021-ben is az igen szavazatukat kellett volna adniuk a pedofilellenes törvényhez, de ők ellenezték azt, sőt Brüsszelbe jártak feljelentgetni a kormányt a gyermekvédelemmel kapcsolatos szigorítások miatt – mutatott rá Kocsis Máté.

Az állam fellépése mellett a társadalom többi szereplőjének is ki kell vennie a részét, hogy gyermekeinket meg tudjuk védeni – véli Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója, aki szerint ehhez elengedhetetlen, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos attitűd megváltozzon- írja a Magyar Nemzet. A szakember kiemeli, a szociális szféra dolgozói, a pedagógusok és a nevelők mellett a családok szemléletváltása is szükséges, de fontos, hogy magukat a gyermekeket is edukáljuk.

– A gyermekvédelem sokkal több annál, mint egy intézmény- vagy jogrendszer. Ahhoz, hogy a gyermekeinket valóban meg tudjuk védeni, a társadalom minden szereplőjének ki kell vennie a részét, a családok mellett a szociális szféra dolgozói, a pedagógusok és a nevelők szemléletváltása is szükséges, de fontos, hogy magukat a gyermekeket is edukáljuk – kezdte Hal Melinda. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója kiemelte, 

Értő-hallgatás képessége

– Ma már tudjuk, hogy a gyermeknevelés nem csupán abból áll, hogy legjobb tudásunk szerint felneveljük a gyermekeinket, a modern pszichológia szerint ugyanis a család minden egyes tagja hat egymásra, sőt a szülői példa, nevelés mellett a gyermek a saját fejlődésében is aktív – mutatott rá. 

De mit is jelent ez a gyakorlatban, hogyan tudjuk a gyermekeinket megtanítani arra, hogy ők maguk is a „jelzőrendszer” részei legyenek?

– Az értő hallgatás képessége egy fontos technika, ennek lényege, hogy megfigyelem a másikat, és képes vagyok döntést hozni, megítélni, hogy bajban van-e és hogy milyen segítséget tudok neki adni. Erre egy óvodás, akár egy hároméves is képes, hogy empatikusan reagáljon valakinek a problémájára. Ez azért fontos, mert egy kortársbántalmazás esetén az áldozatok a legtöbbször senkinek nem mondják el, vagy ha igen, sokkal hamarabb beszélnek róla egy kortársuknak, hogy nem szeret annak a kisfiúnak vagy kislánynak a közelében lenni, mert mindig bántja őt. Azt kell megtanítanunk már a legkisebbeknek is, hogy ebben a helyzetben neki kell fellépnie, és jeleznie a felnőtteknek, hogy baj van – példázta a szakember. 

– A gyermekek védelmének alapja, hogy a mikroközösség, amelyben él, védelmet, biztonságot nyújtson neki. A család megtartó szerepe tehát nélkülözhetetlen, ám ahhoz, hogy ez a közeg valóban biztonságot és támaszt adjon, a benne szereplők egészét is támogatni kell, így a szülőket is – mutatott rá. Hozzátette, hogy sok szakember már most ezzel a szemlélettel dolgozik, de a valódi eredményekhez ki kell terjeszteni és rendszerszinten kell megváltoznia a gyermekek testi-lelki jóllétét érintő törekvéseket.

A számok mögé kell néznünk

Hal Melinda arra is kitért, gyermekeink védelme alapjaiban határozza meg a nemzetünk jövőjét, a felnövekvő generációk lelki egészsége ugyanis fennmaradásunk alapja is, hiszen egy bántalmazott vagy rossz körülmények között felnövekvő gyermek traumái az egész életére kihatnak, ha pedig azok kezeletlenek maradnak, az a későbbi életére, a családalapításra is negatívan hat majd.

– Kultúránk, családjaink, történelmünk fennmaradásának záloga, hogy gyermekek szülessenek, majd megóvjuk őket a káros, romboló tényezőktől. Mára a népesedési ráta valamivel 1,5 felett van, fennmaradásunkhoz azonban a 2-es értéket kellene elérnünk. A statisztika szerint 1990 és 2022 között legalább 200 ezerrel csökkent a szülőképes korosztályban a nők száma – hívta fel a figyelmet az MCC kutatója, majd hozzátette, kitolódik az első gyermek vállalásának ideje, ezáltal csökkentve az esélyt a további gyermekek megszületésének.

– Ha a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy az 1,5-ös ráta egyfajta segélykérés is, a gyermeket vállaló édesanyák kiáltása, akik szülés utáni depresszióban szenvednek. Figyelembe kell tehát vennünk a postpartum kérdését, segítenünk kell ezeknek a nőknek, mert minden második szülőanyát érinti, miközben az ellátási terület beszűkült. Egy kisgyermekes anya például nem teheti be a lábát a pszichiátriai osztályra gyermekével, de egy vidéki településekről sem indul el a többség babával, így a legtöbben ellátatlanok maradnak, pedig a depresszió és szorongás kezelése létfontosságú, mert veszélyes a babára és az anyára nézve is. A depresszió megjelenése és ellátatlansága sokszorosára növeli a következő gyermek meg nem születésének faktorát, hiszen az egyén úgy érzi, kudarcot vallott első gyermekével. Ezt jelenti egyetlen példával szemléltetve az 1,5-ös ráta – fejtette ki Hal Melinda.

Nem csak a nőket, hanem a férfiakat is érinti

A szülés utáni depresszió megjelenése ráadásul sokkal valószínűbb azoknál, akiknél korábban már fellépett valamilyen lelki krízis vagy mentális zavar.

A klinikai szakpszichológus emlékeztet: a nők mellett a férfiaknál is fennáll a szülés utáni depresszió veszélye, ami szintén tragédiával végződő folyamattá válhat.

– Az apák is kontrollvesztett állapotba kerülhetnek, miután a gyermek megszületik, ugyanúgy jellemző a hangulat és szorongásos zavar, a tehetetlenség és a düh, a meg nem értettség, miközben a munkájukat is próbálják ellátni. Ez a folyamat jelentősen megnöveli a kapcsolati kríziseket és ezzel a válások számát– mutatott rá.

Hal Melinda szerint éppen ezért mára nemzetstratégiai kérdés a lelki egészség a gyerekek megszületése, a családok fennmaradása és támogatása szempontjából. – Olyan rendszerre, támogatási formákra, megoldásokra van szükségünk, amelyek az embereket segítik lelkileg, stabillá teszik, kötődésre nevelnek, és ahol a segélykiáltás nem marad válaszolatlanul – összegezte a szakember.