A CPAC- Hungaryn megmutatjuk, hogy nem vagyunk egyedül

Idén áprilisban újra megrendezik a CPAC Hungary-t – jelentette be az Alapjogokért Központ főigazgatója pénteken a Facebook-oldalán megosztott videóban.

Szánthó Miklós a videóban azt mondta. 2022 emlékezetes év volt: a magyar jobboldal átütő győzelmet aratott, mert kiállt Isten, a haza, a család és a béke mellett.

„Az első európai CPAC, a CPAC Hungary miatt pedig a globalista baloldal a megszokottnál is hangosabban óbégatott, a világ konzervatívjai viszont velünk együtt ünnepeltek, és volt is mit” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy tavaly tovább léptek és kiírták a zászlóra, hogy a fékeveszett baloldalt csak a nemzeti erők nemzetközi összefogásával győzhetik le. „Összetrombitáltuk a seregeket és megfújtuk a kürtöket” – hangsúlyozta.

Úgy folytatta, hogy idén sorsfordító választások lesznek Európában és az Egyesült Államokban is; soha nem látott veszélyekkel nézünk szembe.

„A globalista progresszió olyan szektává torzult, mely alapjaiban akarja megrengetni civilizációinkat: migrációt és genderőrületet zúdít ránk, miközben hallani sem akar nemzetről, szuverenitásról, gyermekvédelemről vagy éppen a békéről” – emelte ki Szánthó Miklós, hozzátéve, hogy 2024 a mi évünk lesz.

Hozzátette: a budapesti CPAC-en az egész Európából, sőt, a világ minden tájáról érkező szövetségeseinkkel sikerre visszük a jobboldal nemzetközi forradalmát: woketalanítunk, aztán lecsapoljuk a mocsarat, hogy visszavegyük Brüsszelt és visszahódítsuk Washingtont is!

A rendezvényről azt közölte, hogy április 25-én és 26-án rendezik meg, főszónoknak pedig Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel.

A woke-mozgalom egy összetett és veszélyes fertőzés, amelynek ellenszere a magyar recept: nem a háborúra, nem a migrációra, nem a genderre, továbbá nem játszani a liberálisok szabályai szerint – idézte a Magyar Nemzet az Alapjogokért Központ főigazgatójának a The Daily Caller hasábjain megjelent álláspontját szerdán.

Szánthó Miklós az amerikai lapban közölt véleménycikkében azt írta, manapság sokat hallani Magyarországról, Orbán Viktor miniszterelnök „felháborítja a progresszív liberálisok kényes érzékenységét”, az amerikaiak kíváncsiak „erre a távoli országra, amely a globalista baloldal szúrós tüskéjévé vált.”

Mint fogalmazott,

elkezdődött a „fordított felfedezések kora”, amikor Tucker Carlsontól és Jordan Petersontól kezdve Micheal Knowles-ig mindenki felfedezi magának Magyarországot.

„Magyarország múltja valóban lenyűgöző, sokan megásták a sírunkat, de már jóval előttünk beleestek az övékbe” – folytatta Szánthó Miklós. Emlékeztetett arra, hogy „nemzetünket mindig is birodalmak vették körül és szállták meg elég gyakran”. „E nagyhatalmak mindegyike igyekezett asszimilálni minket, akár hódítással, akár kulturális dominanciával, de mind elbuktak, a magyar nemzet és az állam magyar marad, bármi történjék is” – hangsúlyozta a főigazgató.

Hozzáfűzte,

„mindig is komolyan vettük és hatékonyan ellenőriztük határainkat, tiszteletben tartottuk vallási gyökereinket, vigyáztunk állami szuverenitásunkra és alkotmányos hagyományainkra. A család társadalmunk sarokköve. Azt is felismertük, hogy a demográfia nemcsak szuverenitás kérdése, hanem geopolitikai kihívás is.”

Több birodalom metszéspontjában, „a köztük lévő háborúknak mi fizettük meg az árát, hiszen csatatérré vagy megerősített előőrssé váltunk” – emlékeztetett Szánthó Miklós. Kiemelte: minden esetben, amikor a fegyverek helyét átvette a kereskedelem és a diplomácia, akkor Magyarország felvirágzott.

Érdekünk tehát a háborúktól való távolmaradás, a békés és összekapcsolt világ fenntartása, nem pedig a leválás és egy új hidegháború – állapította meg a főigazgató. Úgy véli, ezt a progresszív baloldal gyakran félremagyarázza, azonban „mi abszolút elkötelezettek vagyunk a Nyugat mellett (…), de nem akarjuk, hogy egy intoleráns, totalitárius ideológiába burkolózzon és elszigetelődjön a világtól”.

Szánthó Miklós szerint

„a progresszívek örülnek egy új hidegháború kilátásának, mert azt remélik, hogy ideológiájuk legszélsőségesebb formáját a félelem és az elszigeteltség révén tudják majd érvényesíteni”.

A progresszív oldalról kifejtette: az „egy szektává vált, ami színtiszta marxizmust követ; a woke-mozgalom istentelen és gyökértelen, megtámadja a történelmi és kulturális hagyományokat, az állami szuverenitás lebontására törekszik, aláássa zsidó-keresztény etikánkat és nemzeti identitásunkat, felforgatja a családot és agymosást végez a gyermekeken”.

Magyarország az utolsó hely – Európában biztosan –, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket, egy ország, amelyet még mindig választott politikusok vezetnek, és nem egy bürokratikus mélyállam irányít – fogalmazott a főigazgató. Hozzátette,

a kontinens többi része „a káros önámítás és a tragikus hazugságok mocsarába süllyedt”.

Szánthó Miklós nyilvánvalónak nevezte, hogy Magyarország „egyedül nem tudja kihúzni civilizációnkat a neoliberális globális rend kétségbeesett mocsarából”. A kulcs a nemzeti erők nemzetközi szövetsége – hangsúlyozta. Szerinte „ez a világ minden tájáról, de különösen Amerikából érkező jóakaratú és józan gondolkodású emberek összefogását jelenti”.

Szánthó Miklós azt mondta: szerinte 2023 jelentősége magyar szempontból az, hogy sikerült megóvni az ország szuverenitását. Az immunrendszer erősítésének pedig egyik eleme a szuverenitásvédelmi törvény, amely adekvát, sőt, még visszafogott reakció is arra, hogy hivatalossá vált: „a magyarországi baloldal hobbiból vagy gebinbe, de hazát árul” – fogalmazott.

Szánthó Miklós szerint 2023-ban bizonyos értelemben tisztulási folyamat ment végbe a politikai szcénában: elvált a tüdő a májtól, egyértelműen és kétséget kizáróan bebizonyosodott, mely magyarországi pártokat és politikusokat bérelték fel külföldről, hogy kifejezetten Magyarország ellen dolgozzanak. Tisztult a kép, és ez segíti a tájékozódást – mondta.

Úgy fogalmazott: „önbevallási alapon kiderült, a magyarországi baloldal milliárdokat kapott a nyílt társadalom hálózatától a tavalyi kampányához, majd az is, hogy ők az elveszett mikroadományládikák fosztogatói.”

Szánthó Miklós kiemelte: a szuverenitás „szinten tartása” egyáltalán nem alábecsülendő teljesítmény, hiszen – hozta példaként – a „szűkebb pátriánkban” az egyik ország területére idegen hadsereg tört be, máshol iszlamista terroristák paramilitáris egységei lődözik ki egyik napról a másikra rakéták ezreit a békés lakosságra.

Mindeközben Európa egyes nagyvárosainak színes etnikai összetétele miatt erősen átalakult az államhatalom által korábban garantáltnak tekintett közbiztonságról alkotott napi élmény. A dél-európai országok jó része az extrém magas államadósság, illetve annak finanszírozása miatt már sokszor nem saját, hanem az Európai Központi Bank – tehát a németek – kezében van – mondta el.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint Németországban „igazából nem a választott döntéshozók alakítják a politikát, hanem a pluralizmusnak még a látszatát is kerülő liberális sajtó a döntéshozókat, miközben a kormányzás ellenőrzését átadták az NGO-knak.”

Azt mondta, a világban azt látni, hogy átrendeződés zajlik a nemzetközi térben, a 20-30 éve naiv módon állandósulónak gondolt, „a történelem véget ért” liberális paradigmája ért véget, minden tekintetben új hatalmi struktúrák alakulnak ki.

„Ma már persze utólagos okoskodás, de innen nézve valóban dőreség volt azt hinni pár évtizeddel ezelőtt, hogy a Szovjetunió összeomlásával rögzül az unipoláris pillanat: a nyugati liberalizmus univerzális voltába vetett vakhit kapitális tévedésnek bizonyult” – fogalmazott Szánthó Miklós.

A magyar külpolitikáról szólva azt mondta: egy globálisan kicsinek, európai mércével mérve is közepesnek tekinthető, nyitott gazdasággal rendelkező ország egyetlen lehetősége a 21. században, ha külpolitikájában radikális.

Tehát például radikálisan szakít azokkal a beidegződésekkel, amelyek az ilyen országok külpolitikai logikáját determinálják: „kicsi vagy, legyél hálás, hogy egy elitklubnak a tagja lehetsz, követed, amit a nagyok mondanak, egyebekben örülsz, hogy létezel, és csöndben vagy”. A magyar nagystratégia, ha lehet ilyet mondani, jó ezer éve ugyanaz: ne olvasszon be minket egyik vagy másik birodalom se – mutatott rá Szánthó Miklós.

Azt mondta, ez a túlélési terv az előzőekben említett világfelfordulás és az egyébként általunk is óhajtott európai integrációs rendszer – fogalmazzunk politikailag korrekt módon – „növekedésének megtorpanása” idején radikálisnak tűnő eszközöket kíván, nevezetesen szuverenitás- és konnektivitás-védelmet egyidejűleg.

Ha úgy tetszik, a radikálisan érdekalapúnak tűnő magyar külpolitika értékalapú, csak itt az érték a magyar érdek. Az „önző” érdek, a szuverenitásvédelem kiemelt érték, ha hozzávesszük, hogy „a magát civilizációs öngyilkosságba hajszoló” Nyugat politikai tere alapvetően az új dimenziókat behozó globalista-szuverenista megosztottságúvá vált. Amikor szuverenitásról beszélünk, egyben a választásokon alapuló demokráciánkat is védjük: egyfelől a brüsszeli mélyállam burkolt, másfelől a nyílt társadalom hálózatának – nevéhez hűen – mára már egészen nyílt beavatkozási kísérleteivel szemben – fejtette ki Szánthó Miklós.

Elmondta, ő sem látja jelenleg lefutottnak a „Nyugat vs. Kelet meccset”, de – fogalmazott – „dőreség lenne odaláncolni magunkat az egyik oldalhoz, miközben minden kapcsolatot elvágunk a másikkal”. Márpedig a brüsszeli és washingtoni ukáz ez, persze függetlenül attól, hogy számos nagy nyugati országnak, cégnek esze ágában sincs részt venni a blokkosodásban – tette hozzá az Alapjogokért Központ vezetője.

Szánthó Miklós kiemelte: magyar szempontból a lényeg az, hogy persze, az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk és azok is kell legyünk – nem ezen szövetségesi rendszerek erkölcsi mivolta, hanem Magyarország érdeke miatt –, de közben, amennyire lehet, legyünk mi a találkozási pont, a „hub” Nyugat és Kelet között.

Megfogalmazása szerint a „woke lényegében maga a kommunizmus, csak új köntösben”.

Ez az új típusú progresszív szocializmus nem intézményesült olyan formában, mint a proletárdiktatúrák rendszere, viszont kifinomultabb, puhább, frontálisan kevésbé érzékelhető eszközöket alkalmaz – mint amilyen az „érzékenyítés” is –, szemben a vörös terror fizikai brutalitásával – mondta Szánthó Miklós, kiemelve, hogy a lényege ugyanaz: megfosztani az egyént hitétől, nemzeti bekötöttségétől, családjától, és ezáltal az ember igazából a hirdetettekkel ellentétben nem szabadabbá, hanem üressé válik.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója közölte azt is, hogy jövőre lesz újabb CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Budapesten.