A brüsszeli migrációs paktum újabb meghívó Európába

A Soros-tervvel egybecsengő brüsszeli migrációs paktum nem az európai emberek érdekét szolgálja – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 péntek esti műsorában.

Magyarország kivételes helyzetben van, hiszen keleti határainál igazi menekültek érkeznek, immár 1,3 millióan lépték át az országhatárt a háború elől menekülve, miközben a déli határon erőszakosan, szervezetten próbálnak átjutni olyanok, akik csak azt hazudják, hogy menekültek – mondta.

Az EU a 2015-ben nyilvánosságra került Soros-tervet akarja ránk erőltetni, mely szerint évi egymillió migránst juttatnának be Európába, hogy azután kvóták alapján elosszák. Célja, hogy létrehozza az úgynevezett nyílt társadalmat, a nemzetek Európája helyett az európai egyesült államokat.

Ennek megfelelő az új migránspaktum is, annak ellenére, hogy 2015 óta Európában jelentősen romlott a közbiztonság, terrorakciók voltak. Ez veszélyes – figyelmeztetett a miniszterelnök tanácsadója. „A migránsmentes Magyarország nagy eredmény (…), meg kell védeni” – hangsúlyozta Bakondi György.

Magyarország nincs egyedül Európában a migrációellenes álláspontjával, bár érhetik még újabb támadások, de van esély a változásra. Ha pedig életbe lép a brüsszeli migránspaktum, azt a magyar kormány nem fogja végrehajtani – tette hozzá.

Magyarország reméli, hogy az európai parlamenti választások után az új összetételű Európai Parlament (EP), valamint az Európai Bizottság felülvizsgálja a brüsszeli migrációs csomagot és megteszi a biztonságot szolgáló lépéseket – mondta ugyancsak a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György, utalva arra, hogy az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága elfogadta a migrációs paktumot, megjegyezte: a döntés annak a 2015-ben kezdődött folyamatnak az újabb lépése, amellyel bűnözők segítségével nagy tömegben áramlanak főként ismeretlen személyazonosságú férfiak az Európai Unióba (EU), és ennek súlyosak a következményei az európaiak életére.

A következmények közé sorolható a terrorcselekményekkel, a nők elleni erőszakkal a közbiztonság romlása, a hosszú évek óta nem tapasztalt antiszemita jelenségek feltűnése, a nemzeti identitás, a hit, a vallás, a család, a kulturális hagyományok rombolása – közölte.

A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, Magyarország abban bízott, hogy az EU levonja a következtetést az elmúlt nyolc év negatív tapasztalataiból és valóban az európai emberek biztonságát szolgáló szabályt alkot a külső határok védelmére, de nem ez történt.

„

Jelezte, az ismeretlen identitású embereket továbbra is beengednék az unió területére, itt bírálnánk el a menekültkérelmüket, és akik nem felelnek meg, azokat megpróbálnák visszatoloncolni.

A jogszabály nem veszi figyelembe az egyes tagállamok érdekeit, előírja, hogy a táborokba érkezőknek egységes színvonalú ellátást kell biztosítani minden országban – tette hozzá.

Hangoztatta: mindez nem a kérdés megoldásához, hanem sokkal inkább a kudarc folytatásához vezet.

Bakondi György szavai szerint a 2015-ös Soros-terv óta jól látható, hogy a migrációt a liberális és baloldali pártcsaládok támogatják, részben azért, mert úgy gondolják, az megoldja a munkaerő- és demográfiai problémákat, s egyebek mellett a nyugdíjasok ellátást.

Jó lett volna, ha ez igazolást nyer, de nem így történt, ezt mutatja a migránsgettók, zárt övezetek kialakulása, terrorcselekmények elkövetése – mondta.

Bakondi György úgy vélte, az illegális migráció támogatásának hátterében emellett ideológiai és politikai megfontolások is vannak, a bevándorlók nem fognak jobboldali, konzervatív pártokra szavazni.

A belbiztonsági főtanácsadó a migrációs útvonalakról azt mondta, a spanyol és az olasz útvonalon a Kanári-szigetek és Olaszország szigetei jelentik az illegális bevándorlók fő célpontját. Ezeken a helyeken tavaly az előző évihez képest jelentős növekedést tapasztaltak és ez folytatódott idén januárban is.

A balkáni útvonalon az észak-macedón határt érintő szerb-magyar-osztrák határőrizeti együttműködésnek, a magyar-szerb határnál a szerb rendőri erők akcióinak és a szilárd magyar határvédelemnek köszönhetően terelőhatást látni Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Ausztria és Románia felé – jegyezte meg.

Bakondi György szólt arról is, hogy Magyarország 650 milliárd forintot költött a határőrizetre az elmúlt nyolc évben.

Mivel az EU külső határának védelme nemcsak magyar, hanem európai érdek is, Magyaroroszág abban bízik, hogy az új összetételű Európai Parlament nemcsak a migrációs csomagot vizsgálja felül, hanem foglalkozik a külső határ őrizetével összefüggő terhek arányos elosztásával is – hangsúlyozta.

Európa migrációs politikája nem csak kudarcot vallott, de az illegális gazdasági migráció túlsúlyba kerülése miatt éppen azokat hagyja cserben, akiknek szükségük volna a nyugati országok védelmére. A valós menekültek segítésének háttérbe szorulása mellett ráadásul a tömeges illegális migrációra nyitott országokban olyan párhuzamos társadalmak jönnek létre, amelyek célja hosszú távon a nyugati világ iszlamizálása. Az MCC Brussels az illegális migráció, a közbiztonság és a radikális iszlám mozgalmak európai működésének témájában rendezett vitaestet.

Európa majdnem minden országában hasonló problémák vannak: Anglia kívülről másképp néz ki, mint Franciaország vagy Dánia, de a migráció kérdése és az azzal hozott, néha az európaival agresszívan fellépő kultúra kérdése azonos – mondta az MCC Brussels igazgatója. A professzor hangsúlyozta, hogy a beáramló migránstömegek az európaitól eltérő kultúrát hoznak magukkal, amely sokszor feszültségeket és a nyugati kultúrával szembeni agresszív fellépést eredményezi.

Mint mondta, noha a terrorizmusban aktív személyek csak kis százalékát teszik ki a beáramló migránstömegeknek, mégis látható, hogy az elmúlt tíz évben Európában elkövetett terrorcselekmények mögött jelentős részben menekültként érkezett migránsok álltak.

Történhet pozitív fordulat?

Azzal kapcsolatban, hogy hozhat-e változást az illegális migráció kezelésében a közeledő európai uniós választás, Frank Füredi hangsúlyozta: egy politikai fordulat mindig magában hordozza a változás lehetőségét. „De azt veszem észre, hogy a legtöbb nyugat-európai kormány fél valóban cselekedni ebben a kérdésben, és leginkább csak beszél arról, hogy majd megoldja a problémát” – tette hozzá.

Füredi professzor úgy véli, hogy az elmúlt húsz évben az illegális migráció kérdése egyre fontosabb problémát jelent, de mindaddig, amíg a választóik újra és újra bizalmat szavaznak azoknak a politikusoknak, akik elkenik a problémát, nagyon kicsi az esély a valódi változásra.

„Egyre nagyobb a feszültség a szupranacionalizmus és a nemzetállamok érdekei között” – fogalmazott Rakib Ehsan meghívott előadó lapunknak adott válaszában. Az Egyesült Királyságból származó szakértő úgy véli: noha különböző országok szembesülnek ugyanazzal a problémával az illegális migráció kezelésében, mégis először a nemzetállamoknak kell saját határaikon belül lefolytatni a szükséges politikai vitákat. Ezenfelül pedig nem lenne szabad megfeledkezniük a saját polgáraik biztonságának garantálásáról sem.

Helyi szinten kell fellépni

Ehsan szerint felül kellene vizsgálni az európai menekültpolitikát, hiszen amíg a kontinensnek valóban kulcsszerepet kellene játszania a legkiszolgáltatottabb és üldözött csoportok támogatásában, addig ma azt látjuk, hogy például a menedékkérő nőket és lányokat cserben hagyja a rendszer, mivel a menekültügyi rendszereket teljesen elárasztja a férfiak által dominált illegális migráció.

Mint mondta:

„teljesen elmosódtak a határok a gazdasági migráció és a valódi menekültek között.”

Az embercsempész-hálózatok és a civil szervezetek együttműködését firtató kérdésünkre válaszolva Rakib Ehsan elmondta: vannak olyan NGO-k, amelyek sokkal inkább a nyitott határokra koncentrálnak, míg más szervezetek valóban érzékenyen viszonyulnak a menekültekhez.

„Az Egyesült Királyságban nekünk sokkal többet kellene tennünk a csempészhálózatok infrastruktúrája ellen” – fogalmazott.

Mint elmondta, itt nem csupán az embercsempészet felszámolásáról van szó, hanem azon gazdasági szereplőkről is, akik az Egyesült Királyságban húznak hasznot a papírok nélkül érkező migránsok foglalkoztatásából vagy éppen elszállásolásából. Az Egyesült Királyságnál maradva a szakértő hangsúlyozta: sokkal nagyobb erőfeszítésre lenne szükség a rendőrség és a helyi önkormányzatok részéről is ezen hálózatok felszámolására.

Kulturális iszlamizálódás?

Az esemény másik előadója Florence Bergeaud-Blackler francia antropológus volt, aki arról írt tanulmányt, hogy a Muszlim Testvériség hogyan tagozódik be az európai társadalmakba. A kutató a könyv tavaly januári megjelenése óta több halálos fenyegetést is kapott, ezért két rendőr kíséri mindenhová. Bergeaud-Blackler előadásában elmondta, hogy harminc éve kezdte kutatni az Iszlám Testvériséget, amikor még jóval kisebb súlyuk volt. Az elmúlt évtizedek során azonban egyaránt betagozódtak a gazdaság, a kultúra és a politika szegmenseibe is, az iszlám tanításokat végző intézményeket pedig ellenőrzés alatt tartják.

A kutató rámutatott, hogy azokban az európai országokban, ahol párhuzamos társadalmakat alkotnak a muszlim közösségek, ott sokkal nagyobb befolyással rendelkeznek a vallási vezetők, mint az adott állam törvényeinek megfelelően megválasztott képviselők.

Bergeaud-Blackler arról beszélt, hogy noha az európai iszlám közösségek igyekeznek békés benyomást kelteni, a gyakorlatban az Iszlám Testvériség befolyása alatt állnak, végső céljuk pedig nem lehet más, mint Európa teljes iszlamizálása.

Az antropológus szerint az is tévhit, hogy a fejlett arab országok valóban fellépnek a radikális iszlamista mozgalmakkal szemben. Bergeaud-Blackler állítása szerint az Európában működő radikális iszlám egyik legfőbb támogatója maga az Európai Unió.