A britek levetítenek egy filmet ami orosz szempontból mutatja a háborút

Az ITV brit televíziós csatorna a kritikák ellenére elutasította, hogy levegye a műsorról az Ukrajna háborúja: A másik oldal című dokumentumfilmet, amely az orosz álláspontot mutatja be a helyzetről – jelentette a Daily Mail című napilap, számol be a RIA Novosztyi.

„

A filmet Sean Langan brit újságíró készítette, aki a külügyminisztérium koordinátorának kíséretében látogatott el az Oroszország által felszabadított területekre. A promóciós anyagok szerint a film „utazás a kelet-ukrajnai háború orosz oldalára”, és a konfliktus „szinte kizárólag rejtett és egyébként hozzáférhetetlen oldalát” meséli el – jegyzi meg a Daily Mail.

Ennek során az újságíró katonai személyzettel és helyi lakosokkal is beszélt, akik többször elmondták neki, hogy Oroszország célja a kijevi náci kormány legyőzése – írja a lap.

„Tanulmányozza alaposan az orosz történelmet, és rá fog jönni, hogy Oroszország soha nem akart háborút. Az oroszok nem támadnak, az oroszok valójában véget vetnek a háborúknak” – idézte a Daily Mail egy katona szavait a brit újságírónak.

A csaknem kétórás dokumentumfilmet várhatóan február 19-én este sugározza az ITV. Emiatt a csatornát heves bírálatok érték, többek között a kormányzó Konzervatív Párt korábbi vezetője, Ian Duncan Smith és Lee Anderson tory képviselő is.
Anderson így annak a félelmének adott hangot, hogy a brit társadalomban csökkenhet Ukrajna támogatottsága. Duncan Smith hibának nevezte a film vetítését, mert szerinte Moszkva propagandára használhatja a filmet.

Minél tovább húzódik az ukrajnai konfliktus, „annál jobban jár Oroszország” – véli Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, számol be az oroszhirek.hu.

A dél-afrikai milliárdos 2022 óta tűzszünetre szólít fel Ukrajnában, azzal érvelve, hogy Kijevnek el kell fogadnia a területveszteséget, hogy elkerülje a további katasztrófát.

Azokra a hírekre reagálva, hogy az orosz erők szombaton a stratégiailag fontos donbasszi Avgyijivka városba nyomultak előre, Musk azt írta az X-en (korábban Twitter), hogy „minél tovább tart ez, annál jobban jár Oroszország”.

Az orosz védelmi minisztérium később, szombaton jelentette be hivatalosan is a város felszabadítását, miután az ukrán erők pánikszerű visszavonulását követően 24 óra alatt mintegy 1500 embert vesztettek. Avgyijivka elfoglalásával a minisztérium közölte, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, hogy „teljesen felszabadítsák a Donyecki Népköztársaságot az ukrán nacionalistáktól”.

Ukrán és amerikai tisztviselők a város elvesztéséért a nyugati támogatások elapadását okolták, a Pentagon pedig pénteken arra figyelmeztetett, hogy az avgyijivkai helyzet hamarosan megismétlődhet „sok más helyszínen az előretolt vonal mentén”, ha az amerikai törvényhozók nem hagynak jóvá egy új, 60 milliárd dolláros fegyver-, lőszer- és kiképzési csomagot Kijev számára.

A lőszerhiány mellett Ukrajna több százezer katona elvesztésével is küzd. Ez a „kritikus” létszámhiány hamarosan összeomláshoz vezethet az egész front mentén, jelentette a Washington Post a hónap elején. Az ukrán hadsereg nemrég menesztett főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok már jóval korábban figyelmeztetett, hogy a konfliktus „patthelyzetbe” került, és hogy Oroszország nagyobb népessége és erőforrásai miatt előnybe kerül egy elhúzódó harcban.

Musk is sokat beszélt a konfliktus pályájáról. Több mint egy évvel ezelőtt a milliárdos azt javasolta, hogy Kijev mondjon le a Krímre vonatkozó igényéről, nyilvánítsa ki semlegességét, és tegye lehetővé, hogy a négy új orosz régió – Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje – új népszavazást tartson az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Ez a javaslat hasonló azokhoz a feltételekhez, amelyeket Oroszország a konfliktus kezdete előtt ajánlott Kijevnek és a nyugati hatalmaknak, azzal a különbséggel, hogy Moszkva eredetileg csak Donyeck és Luhanszk autonómiáját követelte.

Musk azzal vádolta az Egyesült Államok vezető tisztségviselőit – leginkább a 2014-es kijevi Majdan-puccsban játszott szerepéről ismert Victoria Nuland politikai ügyekért felelős államtitkárt -, hogy „erőltetik ezt a háborút”. Szombaton a Tesla-mogul támogatta David Sacks amerikai befektető bejegyzését, aki szerint a konfliktus „húsdaráló”, amelynek csak akkor lesz vége, ha Ukrajna „parázsló romokban fekszik a saját maguk által készített halotti máglyán”.

Annak ellenére, hogy Musk a tűzszünet mellett foglalt állást, mintegy 20 ezer Starlink műholdas internetterminált adományozott a kijevi rezsimnek nem sokkal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte katonai műveletét. Musk azonban tavaly azt mondta, hogy elutasította Kijev kérését, hogy aktiválja a szolgáltatást a Krím közelében, mivel ez lehetővé tenné az ukrán hadsereg számára, hogy a Starlink segítségével támadó drónokat irányítson orosz célpontokra, ami a SpaceX-et „cinkossá tenné egy jelentős háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában”.

Musk azóta katonai célokra bérbe adta a Pentagonnak a Starlink hálózatát.

Amíg az oroszok maximálisan összpontosítják tartalékaikat, addig az ukránoknak történő fegyverszállítás elakadt - írta meg a mandiner.hu.

„Rendkívül súlyos helyzet alakult ki a frontvonal több pontján, pontosan ott, ahol az orosz csapatok maximálisan összpontosítják tartalékaikat” – mondta az ukrán vezető.

„Kihasználják az Ukrajnának szánt segélyekben beállt késedelmet és ez egy nagyon kényes dolog” – hangsúlyozta az ukrán vezető a többi között tüzérségi lőszerek, frontvonalbeli légvédelmi eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek hiányát említve. Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus végül jóvá fogja hagyni azt segélycsomagot, amely egyebek között 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna katonai támogatására.

Kanada védelmi minisztere, Bill Blair hétfőn közölte, hogy az észak-amerikai ország több mint 800 darab SkyRanger R70 típusú drónt adományoz Ukrajnának több mint 95 millió kanadai dollár (25 milliárd forint) értékben. Blair hozzátette, hogy az adományt abból a félmilliárd kanadai dolláros katonai támogatásból fedezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök tavaly jelentett be kijevi látogatása során.

2022 februárja óta Kanada több mint 9,7 milliárd kanadai dollár segélyt utalt ki Ukrajnának, amiből 2,4 milliárd kanadai dollár katonai támogatás az ottawai védelmi tárca összesítése szerint. Kanada legutóbb a NATO február 14-i brüsszeli találkozóján jelentett be több mint 60 millió kanadai dolláros támogatást a kijevi vezetésnek.