tóth gabi
Létrehozva: 2024.02.16.
A brit kormányfő a gázai harcok szüneteltetésére szólított fel
A Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő. Sunak a Downing Street tájékoztatása szerint II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtök esti beszámolója szerint Sunak az izraeli kormányfővel tartott telefonos megbeszélésén megerősítette: a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben. A brit miniszterelnök ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.
London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.
David Cameron brit külügyminiszter a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: a Rafah környékén összezsúfolódott civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek. Cameron ezért felszólította Izraelt, hogy „nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd ebben a térségben. Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét.
A brit kormányfő szerint a harcok szüneteltetésének fenntartható tűzszünethez kell vezetnie. Sunak hozzátette: a tartós béke feltétele Izrael biztonságának szavatolása.
A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
A Downing Street szóvivőjének tájékoztatása szerint a Netanjahuval tartott csütörtök esti telefonbeszélgetésben Rishi Sunak hangsúlyozta a nemzetközi humanitárius törvények betartásának és a polgári infrastruktúra, köztük a kórházak és a menedékhelyek védelmének fontosságát, és megerősítette, hogy London szerint hosszabb távon a kétállami megoldás a stabilitás megteremtésének legmegfelelőbb módja.
Rishi Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is.
A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. A brit kormányfő csütörtökön személyesen fogadta a Downing Streeten II. Abdalláh jordániai királyt, akivel szintén azt közölte, hogy London kritikus fontosságú első lépésnek tartja a gázai harcok humanitárius célú azonnali szüneteltetését.
Sunak a jordániai uralkodóval tartott megbeszélésén a fenntartható tűzszünet feltételének nevezte Izrael biztonságának szavatolását, és azt, hogy a jövőben ne a Hamász uralja a Gázai övezetet.
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háború végének még jelét sem látni, sőt az izraeli hadsereg a szélsőségesek utolsó katonáit veheti célba. Benjámin Netanjahu utasította a haderőt, tervezzék meg, hogyan fogják evakuálni a civileket a Gázai övezetben fekvő Rafah városából, és hogyan mérnek végzetes csapást a Hamász harcosaira.
Közel másfél millió civil evakuálására szólított fel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken – számolt be a The Times of Israel izraeli hírportál.
A kormányfő terve ugyanis az, hogy kiürítik a Gázai övezet déli felében fekvő Rafah városát, majd a hadsereg támadást indít a Hamász palesztin terrorszervezet utolsó katonái ellen. A közlemény azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Izraelt, Rafah inváziójának katasztrófa lehet a vége.
Joe Biden amerikai elnök továbbá úgy fogalmazott a napokban, túlzásnak tartja Izrael válaszát a Hamász október 7-i terrortámadására.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője pedig arról beszélt, Washington nem fogja áldását adni a Rafah elleni támadásra, mondván, katasztrófához vezetne a katonai művelet. Az ENSZ főtitkára, António Guterres is hasonló aggodalmaknak adott hangot: álláspontja szerint még nagyobb humanitárius vészhelyzetet okozhat az izraeli művelet. Palesztin adatok szerint eddig 27 ezren vesztették életüket a háború során.
Netanjahu azonban kiemelte, célja, hogy a Hamászt teljesen megsemmisítsék, ami csak úgy sikerülhet, ha egytől egyig felszámolják a szervezetet.
Izraeli értesülések szerint négy zászlóalj állomásozik Rafahban – erről már a Reuters hírügynökség számolt be. Netanjahu ez idáig nem adta jelét annak, hajlandó lenne felfüggeszteni a terrorszervezet elleni műveletet: nemrégiben a Hamász tűzszünetre tett ajánlatot, ám az izraeli kormány elutasította.
A rafahi evakuációs tervekre válaszul Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatala úgy reagált, a palesztinok kiűzése a cél a Gázai övezetből – adta hírül az MTI. A Ciszjordánia civil kormányzását végző Palesztin Hatóság vezetőjének hivatala hangsúlyozta: mind az izraeli, mind az amerikai kormányt felelősnek fogja tartani a terv megvalósulásának következményeiért.
Az izraeli hadsereg csütörtökön bejelentette, hogy a dél-libanoni célpontok elleni előző napi támadásaiban meghalt a Hezbollah síita milícia egyik parancsnoka, Ali ed-Debsz, valamint két társa is.
A hadsereg hozzátette, hogy a Hezbollah elitegysége, a Radván Brigádok vezetőjeként ismert Debsz mellett az egyik halálos áldozat a helyettese, Ibrahim Ísza volt.
Debsz és két másik fegyveres halálhírét libanoni biztonsági források megerősítették, hozzátéve, hogy a három milicista, valamint hét civil egy olyan támadásban vesztette életét, amelynek a célpontja egy ház volt a dél-libanoni Nabatíjjében.
A libanoni állami hírügynökség (ANI) azt közölte, hogy az épületet dróntámadás érte.
A szintén dél-libanoni Szavváneh településen három ember, köztük egy nő halt meg a szerdai légicsapásokban.
Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök elítélte az izraeli támadásokat, hozzátéve, hogy Bejrút panaszt tesz miattuk az ENSZ-nél.
Ugyanekkor Andrea Tenenti, a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-békefenntartó erő (UNIFIL) szóvivője a feszültségcsökkentést célzó diplomáciai erőfeszítések fokozását sürgette.
Az Irán-barát Hezbollah egyelőre nem kommentálta az izraeli hadsereg közlését, azonban csütörtökön bejelentette, hogy ismét „több tucat” rakétát lőtt ki az észak-izraeli Kirjat-Smóna irányába, hozzátéve, hogy az akció megtorlás a szerdai izraeli légicsapásért.
Izraeli egészségügyi és rendőrségi források megerősítették, hogy több rakéta csapódott be Kirjat-Smóna területén, és károkról is beszámoltak. Áldozatokról nem tudni.
Januárban az izraeli hadsereg egy másik Radván-parancsnok, Visszám et-Tavíl megöléséről tett bejelentést.
A Hezbollah a gázai háború októberi kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat, válaszul pedig Izrael támadja a milícia hadállásait
Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint a háború kezdete óta legkevesebb 259 ember – zömében a Hezbollah, illetve más milíciák fegyverese – vesztette életét a Dél-Libanon elleni izraeli támadásokban.
Az izraeli oldalon a határ menti összecsapásokban tíz katona és hat civil halt meg az izraeli hadsereg közlése szerint.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
