Negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot foglalt le a Nébih

A folyamatos ellenőrzéseknek és a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályoknak köszönhetően Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett, 40 tonna kukorica vetőmagot foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A magyar élelmiszer-biztonságot és a magyar gazdák érdekeit továbbra is meg fogjuk védeni – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán szombaton.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez. Éppen ezért végez rendszeres ellenőrzéseket a Nébih.

A Nébih januári vizsgálatán csaknem 40 ezer kilogramm Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett kukorica vetőmag akadt fent. A forgalmazó céggel szemben, a Nébih megindította az eljárást, és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a megsemmisítésről is – tette hozzá a miniszter.

Nagy István kiemelte, a magyar élelmiszerek a szigorú szabályozásnak és a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a világon a legbiztonságosabbak közé tartoznak, az agrártárca pedig mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon.

A magyar családok asztalaira ugyanis csak jó minőségű és biztonságos termékek kerülhetnek

– szögezte le.

Kifejtette: határozottan kiállunk amellett, hogy a harmadik országból importált mezőgazdasági termékeknek is ugyanazoknak az előírásoknak kelljen megfelelniük, mint az unióban előállított élelmiszereknek.

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország egészen addig fenntartja az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek nemzeti importtilalmát, amíg nem születik azzal egyenértékű nemzetközi megoldás.

A korlátozás a vetőmagot nem érinti és a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját – közölte az agrárminiszter.

Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kontingensek további egy éves felfüggesztésének megújítására, és javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.

Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, az autonóm kereskedelmi kedvezményeket Ukrajna esetében az EU 2022 júniusa óta alkalmazza, és az országnak és gazdaságának nyújtott uniós támogatás részét képezik. A kedvezmények hozzájárulnak az ukrán gyártók és exportőrök a háború következtében kialakult nehéz helyzetének enyhítéséhez – mondta.

Noha a kedvezmények fő célja Ukrajna támogatása, az intézkedések figyelembe veszik az uniós mezőgazdasági termelők és más érdekelt felek számára érzékeny kérdéseket is

– emelte ki. Elmondása szerint e célból, valamint figyelembe véve egyes mezőgazdasági termékek Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalának 2022-ben és 2023-ban bekövetkezett jelentős növekedését, a megújított autonóm kereskedelmi kedvezmények megerősített védintézkedési mechanizmust tartalmaznak. Ez biztosítja, hogy az uniós piacot, illetve egy vagy több tagállam piacait érintő jelentős zavarok esetén gyors korrekciós intézkedéseket lehessen hozni – tájékoztatott.

Az uniós bizottság közleményében részletezte: a legérzékenyebb termékek, köztük a baromfi, a tojás és a cukor esetében vészfékmechanizmust irányoztak elő, amely a 2022-ben és 2023-ban importált mennyiségek átlagán stabilizálná a behozatalt.

Ez azt jelenti, hogy ha e termékek behozatala meghaladná az említett mennyiségeket, ismét kivetnék a vámokat annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal mennyisége ne haladja meg jelentősen a korábbi évekét.

A brüsszeli közlemény szerint

az Ukrajnából származó teljes uniós behozatal a 2023 októberét megelőző 12 hónapban 24,3 milliárd eurót tett ki, ez a szint a háború előtti 2021-es évben 24 milliárd eurót ért el.

Az Európai Bizottság továbbá azt is javasolta, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a moldovai behozatalra vonatkozó valamennyi fennmaradó vám 2022 júliusa óta hatályban lévő felfüggesztését.

Az autonóm kereskedelmi kedvezmények Moldova esetében segítik az ország arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy uniós útvonalakra irányítsa át az exportot. A Moldovából az EU-ba irányuló export 2021 és 2022 között összesen 1,8 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra nőtt.

A javaslatokat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvizsgálni.

Nagy István szerint az Európai Unió nem akar megoldást találni az ukrán gabona ügyében, ezért nincs más választása a magyaroknak sem, mint hogy „egyeztessünk a gazdák érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel, és kifejezzük szolidaritásunkat az európai gazdákkal, és közösen álljunk ki érdekeink megvédéséért”.

Nagy István az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: az gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára.

„Ha a versenyképesség, a teremtett világunk minőségének megőrzése és az élelmezés biztonságának hármas egységét megbontjuk, akkor a rendszer nem lesz fenntartható. A gazdatüntetések arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nehéz a hozzáférés az agrártámogatásokhoz, és az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével az európai gazdálkodók azt érzik, hogy nem kapnak elegendő védelmet, a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.

Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta.

Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát.

Idén sem haladhat át agráráru Magyarország területén ellenőrzés nélkül, közúton, vízen és a vasúti forgalomban is fokozottan figyelik a gabonát szállító járműveket – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.

Tavaly áprilisban, az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom hatálybalépésével vette kezdetét egy ellenőrzéssorozat, amely jelenleg is tart. Ez idő alatt a járőrök több ezer, gabonát szállító kamiont, vasúti szállítmányt és teherhajót vizsgáltak át – tudatta a NAV.

A közlemény szerint a Magyarországra belépett szállítmányokat nyilvántartásba veszik, lezárják, és egészen a kilépésig nyomon követik.

A pénzügyőrök a vízi úton érkező gabonaszállítmányokat, a Duna teljes magyarországi szakaszán, járőrhajókkal tartják folyamatos kontroll alatt.

Mint írták, az autópályán, közúton, telephelyen és vasúti forgalomban a NAV Bevetési Igazgatóságának járőrei ellenőrzik a korlátozás alá eső termékeket, amelyeket kamerarendszeren keresztül is figyelnek.

Amennyiben azt látják, hogy a szállítmány eltér az eredeti útirányától, azonnal járőrt irányítanak utána.

Az ország bármely pontján azonnal ellenőrizni tudják a kormány által hozott gazdaságvédelmi intézkedések betartását – írták.

A rendeletet megsértő fuvarozók, a szállított áru adó nélküli értékével megegyező összegű bírságra számíthatnak – áll a közleményben.

Felhívta a figyelmet, hogy egyrészt azonnal helyre kell állítani a szolidaritási folyosók eredeti célját, hogy a termékek a közel-keleti és afrikai, rászoruló harmadik országokba juthassanak el, másrészt az Ukrajnával szomszédos tagállamok mezőgazdasági termelőinek uniós védelemre van szükségük.

„Nem látok más lehetőséget, mint a kvóták visszavezetését az érzékeny termékekre. Emellett azon termékek piacát is védeni kell, ahol a társulási megállapodás nem tartalmazott kvótákat” – jelentette ki.

Rámutatott, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges – hangsúlyozta.

Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán mezőgazdasági minisztérium honlapján lévő tájékoztatás szerint a szántóföldi növények többségénél az országban is veszteséges a termelés, különösen a kis és közepes gazdálkodók esetében.

„Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy eléri-e a célját a teljes piacnyitással nyújtott közös európai segítség. Miközben a határ menti tagállamok gazdálkodói egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, az ukrán export haszna nem az ukrán gazdák, hanem a kereskedők és a nagybirtokos külföldi tulajdonosok kezébe kerül, és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba” – fejtette ki.

Az agrárminiszter hangsúlyozta: meg kell változtatni a megközelítést ahhoz, hogy Európa hosszú távon képes legyen önmagának termelni és a helyben megtermelt termékeit feldolgozni. „Fenntarthatatlan az az állapot, hogy Európa harmadik országokból importál, míg a saját termelőinek fel kell hagyniuk a termeléssel” – húzta alá.

Álláspontja szerint egy jól működő és ambiciózusan finanszírozott közös agrárpolitika a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gazdák továbbra is garantálni tudják az élelmezésbiztonságot.

Első számú prioritás a gazdálkodók méltányos jövedelmezése, és nagy hangsúlyt kell fektetni a generációs megújulásra, hiszen a gazdatársadalom elöregedése még mindig nem megoldott probléma Magyarországon és az Európai Unióban sem – tette hozzá.

Szintén kiemelt témaként említette a fenntarthatóságot és a mezőgazdasági ágazat éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulását. Kiemelte: a közös agrárpolitika tapasztalatait figyelembe véve meg kell vitatni, hogy a gazdák hogyan tudnak hozzájárulni a zöld célokhoz, anélkül hogy az negatívan befolyásolja a versenyképességet és az élelmiszerbiztonságot.

„Stabil, kiszámítható, gazdabarát és jobban szabályozott támogatási rendszerre van szükség, amely ösztönzi a gazdákat a közös célok elérésére és a zöld átmenet elősegítésére. Olyan ésszerű és teljesíthető feltételeket kell szabni, amelyek egyensúlyt teremtenek a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjai között” – hangsúlyozta.

Nagy István arra is rámutatott, hogy a közös agrárpolitika biztonsági hálóját és válságkezelési eszközeit is fejleszteni kell, hogy azok valóban képesek legyenek a gazdákat segíteni a válságok leküzdésében.