4 százalékot javulhat idén a magyar gazdaság teljesítőképessége

A szakértők arra számítanak, hogy emiatt a gazdaság egyik húzóereje, a fogyasztás is erősödik, vagyis többet vásárolnak majd az emberek. Így a hazai GDP idén már 4 százalék körül lehet, ezzel pedig Magyarország az EU élvonalába kerülhet.

A német gazdaság gyengélkedése, a még mindig magas hitelkamatok és a fogyasztás visszaesése játszották a főszerepet abban, hogy a GDP – ha csekély mértékben is – 0,8 százalékkal visszaesett tavaly, éves összehasonlításban.

De már látszik a fény az alagút végén, hiszen a gazdaság teljesítménye az utolsó negyedévben elindult felfelé, 0,4 százalékkal bővült éves alapon.

Mint ahogy a GDP legnagyobb húzóerejének tekinthető fogyasztás is pozitív fordulatot vett.

A tavalyi visszaesés után idén a kiskereskedelmi forgalom, azaz a lakossági fogyasztás megerősödésével számolnak a szakemberek. Ez leginkább az infláció letörésének köszönhető.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy gazdasági fórumon arról beszélt, hogy az árindex tavaly év eleji felfutása legalább 70 százalékban három dologgal magyarázható: a magas energia árakkal, a forint árfolyamának gyengülésével és vállalatok profitéhségével. A kormány több intézkedésének köszönhetően jelentősen sikerült enyhíteni ezek hatását. Az eredmény: tavaly év végén már 5,5, a múlt hónapban pedig 4 százalék alá ment az infláció.

Nem véletlen, hogy ebben az évben már mintegy 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Suppán Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza az M1-en azt mondta: a reálbérek akár 6–7 százalékkal is emelkedhetnek 2024-ben, ami egész évben tartóssá teheti a fogyasztást.

„Ez lehetőséget ad arra, hogy a jelenleg gyenge termelési potenciált elérő belső, belföldre irányuló termelők, illetve szolgáltatók kereslete javulni tudjon, tehát fokozni tudják a termelést. Másrészt, hogy ha azt látják, hogy elindul a fogyasztás, akkor beruházni is hajlandóak lesznek. Ehhez viszont kellenek az olcsó hitelek, és ezt a kormány biztosítani tudja majd” – magyarázta.

Már most több hitelprogram is elindult a beruházások ösztönzése érdekében.

Ilyen például a Baross Gábor Újraiparosítási-, a Széchenyi Kártya- és a Gyármentő Program is. Csak ez a három konstrukció több mint 2 százalékkal javította a gazdaság teljesítményét eddig.

Ha sikerül elérni a kormány idei növekedési célját, a 4 százalékot, akkor ez az adat messze meghaladja majd az Európai Bizottság téli időközi gazdasági előrejelzésében szereplő számokat.

A prognózis szerint ugyanis az EU-ban mindösszesen 0,9, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos emelkedéssel számolnak 2024-ben a szakemberek. Ugyanezek a számok 2025-ben 1,7 és 1,5 százalékra emelkedhetnek. Vagyis a magyar gazdaság idén és jövőre is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet.

Az infláció gyors letörése annak köszönhető, hogy a kormány a legjobb eszközöket alkalmazta, felismerve a fiskális és a szabályozó politika jelentőségét a kedvezőtlen folyamatok megállításában – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Compliance Akadémia budapesti rendezvényén csütörtökön.

Nagy Márton szerint Magyarországon elsősorban a belföldi ellátáshoz szükséges, európai összevetésben is igen nagyarányú energiaimport vezetett az infláció meglódulásához. Az energiafüggőség megszüntetése hosszabb távú feladat, de az atom- és napenergia alkalmazásának köszönhetően a következő évtizedre elérhető. Az azonnali intézkedések közül kiemelte a rezsivédelmet, amely a lakosság terheit enyhítette, valamint a vállalatok fix energiaszerződéseinek megváltoztatását, amely sok ezer társaságot mentett ki a piacinál kedvezőtlenebb helyzetből.

A miniszter hozzátette, hogy az extraprofit-adatok vizsgálata alapján az ár-profit spirál, vagyis a piaci szereplők árazási gyakorlata is jelentős mértékben járult hozzá a pénzromláshoz, ez tette szükségessé az árstop és a kötelező akciózás bevezetését. A magyarországi infláció harmadik fontos oka a magas költségvetési deficitre és a folyó fizetési mérleg szintén jelentős hiányára vezethető vissza. 2022-ben az előző és a következő évhez viszonyítva csaknem 10 milliárd euróval több ment el a magyar gazdaságból energiaimportra az árak megugrása miatt, ám az ikerdeficit gondját is sikerült megoldani, ugyanis a külkereskedelem jól alakult 2023-ban. Az euró kiáramlása ezzel megfordult, így a forint is erősödhetett az euróval szemben.

A rekordinfláció kialakulásáért 70 százalékban felelős 3 tényező egyike sem fenyeget tehát 2024-ben, így nem kell tartani annak visszatérésétől sem – tette hozzá.

A tárcavezető úgy véli, az infláció idén 4-5 százalék között, jövőre 3-4 százalék között alakulhat, ami elfogadható egy feltörekvő, eurózónán kívüli ország számára. A költségvetési hiány 2026-ban csökkenhet ismét 3 százalék alá, az export felfutása kedvez a beruházásokra építő, nagyrészt kivitelre termelő magyar gazdaságnak – közölte.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Magyar Compliance Akadémia elnöke az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a versenyhatóságoknak fontos szerepe lehet a pénzromlás letörésében. A versenyjog előtt nem ismeretlen a profit hajtotta infláció, és a vizsgálatok igazolták is, számos piaci szereplő az indokoltnál nagyobb mértékben emelte egyes élelmiszerek árát, a kereskedők pedig a kötelező akciózások miatti bevételcsökkentést más termékeken próbálták megkeresni. Az infláció elleni kezdeményezések között kiemelkedően sikeresnek bizonyult az online árfigyelő rendszer, amely ugyan nem klasszikus versenyhatósági eszköz, de segít elérni a hivatal legfőbb céljait, a versenyhelyzet fokozását és a fogyasztói jólétet – tette hozzá.

A GVH elnöke szerint a versenyszabályok betartása nélkül nincs egészséges gazdasági növekedés, és épp ennek helyreállítása a legfontosabb feladat idén. A versenyhatóság mindig nyitott az együttműködésre, és a tapasztalatai szerint erre a vállalkozások ugyancsak készen állnak, még a jogsértőknek is érdekük elfogadni a számukra előírt kötelezettségvállalásokat. A legjobb viszont az, ha a gazdasági élet résztvevői maguktól jönnek rá, hogy nem éri meg áthágni a szabályokat, a piaci sikerhez a legjobb út a saját innováció, a versenyképesség fokozása.

A kormány célja 2024-ben a gazdaság helyreállítása, ez azt jelenti, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést szeretnének elérni – mondta a nemzetgazdasági miniszter a hét elején.

Nagy Márton kiemelte, ennek három kulcseleme van: a fogyasztás, illetve a belső kereslet által vezérelt szektorok termelésének és a beruházásoknak a helyreállítása, valamint a munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésén keresztül a gazdaság élénkítése. „Szeretnénk, hogy ha több magyar dolgozna” – tette hozzá a miniszter.

Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz. A GINOP Plusz programokban 900-910 milliárd forint áll rendelkezésre két prioritáson: az egyik a vállalkozásfejlesztést, a másik a munkaerőpiaci aktivitást jelöli. Előbbire 450 milliárd forint, utóbbira 460 milliárd forint áll rendelkezésre.

A következő időszakban 6-8 programot hirdetnek meg. Már a jövő héten bejelentenek egy vállalkozásfejlesztési és egy aktivitást ösztönző programot. Előbbi nagyságrendileg 130 milliárd forintos, utóbbi 130-150 milliárd forintos program lesz. Az év során pedig újabb programokat indítanak el

– mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásfejlesztésnél nagyrészt hitelprogramok, visszatérítendő források állnak rendelkezésre főleg beruházásokra, és olyan témaköröket érintenek, mint az eszközvásárlás, a zöld energia és a digitalizáció. Ezeknek a forrásoknak nulla százalékos kamattal kell futniuk – tette hozzá.

Egyúttal jelezte, hogy az aktivitás növelésénél nagyrészt vissza nem térítendő források állnak rendelkezésre.

Nagy Márton arra is kitért, hogy az intézményrendszer, amely képes ezeket a pénzeket elosztani, teljes mértékig felkészült. Az MFB Pontokon keresztül juttatják el a főként hitelforrásokat, így ezeket az MFB osztja ki két bankon keresztül: az egyik az MBH Bank, a másik a Gránit Bank. A másik programot pedig az OFA-n, a foglalkoztatási alapon keresztül osztják ki.

„A miniszterelnök úr utasításának megfelelően ezeket a pénzeket a lehető leggyorsabban kell a gazdaságban áramoltatni, így lényegében a tárca az MKIK-val közösen egyeztette az ezen prioritások alá tartozó programokat”

– jelentette ki Nagy Márton.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta „végre eljutottunk arra a pontra, amikor azt tudjuk mondani, hogy ténylegesen elindulnak az uniós források”.

A nagyjából 900 milliárd forintos GINOP Plusz forrásról megjegyezte, hogy ha ez megjelenik a magyar gazdasági szereplőknél – a kkv szektorban, a kutatás-fejlesztésben, az innovatív területeken –, akkor ez mindenképpen meg fogja lökni a magyar gazdaság működését.