Novák Katalin lemondásáról 15 napon belül a parlamentnek is döntenie kell. Ha elfogadják, akkor 30 napon belül az Országgyűlésnek új köztársasági elnököt kell választania, titkos szavazással. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en azt mondta: nem példa nélküli a 2010 utáni időszakban, hogy egy köztársasági elnök nem tölti ki a ciklusát. Ilyenkor az Országgyűlés elnöke veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat.

2022. március 10-én választotta meg a a parlament Novák Katalint Magyarország köztársasági elnökévé.

Novák Katalin kormányzati pályafutása 2001-ben a külügyminisztériumban kezdődött, 2010-től már a külügyminiszter tanácsadója volt, később család és ifjúság ügyekért felelős államtitkár, majd családokért felelős tárca nélküli miniszter is volt.

2022-ben több szempontból is meghatározó köztársasági elnöke lett az országnak. A rendszerváltoztatás után ugyanis az akkor 44 éves politikus volt a legfiatalabban megválasztott államfő, és ezzel együtt pedig az első női magyar köztársasági elnök.

A pártállam lebontása után Szűrös Mátyás a parlament erkélyén kiáltotta ki a köztársaságot. 1989. márciusában őt választották meg az Országgyűlés elnökévé, ezzel ideiglenesen, az új parlament megalakulásáig ő lett Magyarország köztársasági elnöke.

1990-ben tette le államfői esküjét Göncz Árpád, aki ezzel a rendszerváltás utáni első hivatalosan megválasztott köztársasági elnöke lett Magyarországnak. 1995-ben újraválasztották, második államfői ciklusa 2000. augusztus 3-án ért véget.

2000 júniusában a párton kívüli Mádl Ferencet választotta az Országgyűlés köztársasági elnöké. 2005-ben jelezte: nem vállal még egy elnöki ciklust.

Az Országgyűlés így 2005 nyarán a jogtudós, egyetemi tanár Sólyom Lászlót választotta államfővé.

Sólyom László 5 évig látta el az államfői feladatokat, 2010-ben a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívő Schmitt Pál lett Magyarország köztársasági elnöke. Schmitt Pál elődeivel ellentétben nem töltötte ki elnöki ciklusát, 2012 áprilisában bejelentette lemondását, az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke, Kövér László töltötte be a posztot ideiglenesen.

Egy hónap átmeneti időszak után parlament kétharmados többséggel Áder Jánost választotta meg az ország köztársasági elnökének. Göncz Árpád óta ő volt az első államfő, aki két cikluson keresztül töltötte be a tisztséget.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en arra emlékeztetett: 2010 óta volt már példa arra, hogy a köztársasági elnök lemond posztjáról, még azelőtt, hogy ciklusa véget érne. A Századvég Alapítvány tanácsadója kiemelte:

ilyenkor ideiglenesen a házelnök veszi át az államfői feladatokat, amíg az Országgyűlés új köztársasági elnököt nem választ.

„Harminc napon belül az Országgyűlés új köztársasági elnököt választ titkos szavazással. A köztársasági elnök személyére a képviselők egyötöde tehet javaslatot és a szavazás kétszer kétharmados, ami azt jelenti, hogy a titkos szavazásnak ha első körben nincs meg a jelölt, akkor van egy második kör és a harmadik körben van egy feles, a parlamenti képviselők felének a szavazatával lehet már köztársasági elnököt választani” – mondta az alkotmányjogász.

Miután Novák Katalin aláírja lemondását, az Országgyűlésnek 15 napon belül döntenie kell annak elfogadásáról.

Miután az elnök lemondását a parlament elfogadja, ideiglenesen az Országgyűlés házelnöke, vagyis Kövér László lesz a megbízott köztársasági elnök. A parlamentnek ettől kezdve harminc napon belül meg kell választania az új államfőt.

Hivatalosan is beadta lemondását Novák Katalin – erről tájékoztatta a volt államfő az Országgyűlés elnökét. A volt köztársasági elnök szombaton jelentette be lemondását.

Novák Katalin azután került a támadások kereszttüzébe és indult ellene baloldali lejáratókampány, miután nyilvánosságra került, hogy tavaly tavasszal kegyelemet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettesének.

Novák Katalin lemondásáról 15 napon belül a parlamentnek is döntenie kell. Ha elfogadják,

akkor 30 napon belül az Országgyűlésnek titkos szavazással új köztársasági elnököt kell választania.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádióban elmondta, az állam rendes működését nem befolyásolja a köztársasági elnök lemondása. Hozzátette: amíg nem tölti be az új köztársasági elnök a hivatalát, átmenetileg az Országgyűlés elnöke láthatja el ezt a funkciót.

A magyarok többsége (70 százalék) elfogadja Novák Katalin döntését – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A magyarok több mint négyötöde (85 százalék) hallott a kegyelmi ügyről, amelyre a baloldal egy képmutató, lejárató kampányt épített. Nem meglepő, hogy az ügyről értesültek 83 százaléka nem ért egyet a köztársasági elnök kegyelmi döntésével. A bő egy hete tartó ügy magyarázkodás nélkül, a politikai felelősség vállalásával zárult.

A köztársasági elnök döntése nemcsak erkölcsileg volt megalapozott, de összhangban volt a magyarok többségének véleményével. Mindent egybe vetve a magyarok 70 százaléka szerint volt helyes döntés (19 százalék szerint nem), hogy Novák Katalin a kegyelmi ügy miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről.

A köztársasági elnök kegyelmének érvényességéhez szükség volt Varga Judit akkori igazságügyi miniszter aláírására is. Az egykori miniszter asszony lemondott jelenlegi országgyűlési képviselői tisztségéről, mely döntéssel szintén egyetért a magyarok 69 százaléka (16 százalékuk nem).

Novák Katalin köztársasági elnök lemondása világossá teszi, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következményük, a baloldalon a bűnöknek sincs – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kocsis Máté úgy fogalmazott: ritka politikai helyzet állt elő. Az államfő felelősségteljes döntést hozott azzal, hogy miután kétely merült fel a gyermekvédelemmel kapcsolatosan, azt alapos oknak tekinti arra, hogy vállalja a következményeket.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője egyenes döntésnek nevezte Novák Katalin lemondását, amely sokat elárul az államfő – valamint az ellenjegyzésére felelősséget vállaló Varga Judit – egyenes tartásáról.

Kocsis Máté kiemelte: a politikai baloldal esetében „ezer és egy botrányt” tud mondani a közelmúltból is, amelyekben semminek nincsen következménye. Az embernek egyből Gyurcsány Ferenc jut eszébe, mert 2006-ban olyan történt, amely után az akkori miniszterelnöknek „semmilyen körülmények között soha nem lett volna szabad visszatérnie a politikába” – mondta. Megjegyezte: ehhez képest ma ő a legnagyobb baloldali párt vezetője, sőt az egész baloldalnak ő a vezetője.

Ha Gyurcsány Ferenc esetéből nem is tanult a baloldal, akkor gondoljanak csak bármelyik olyan baloldali botrányra „a drogozós ügytől” elkezdve a korrupciós ügyekig Cseh Katalin környékén, vagy a mostani budapesti városházi botrányokra, de akár „az antifákkal való együttműködésre, amely mégiscsak azt jelentette, hogy Budapest utcáin vér folyt, amikor megtámadtak ártatlan embereket”

– tette hozzá.

Kocsis Máté szerint lehet mondani a gazdaság, a politika, az ideológia vagy akár a hatalom körében történt bűnöket, amelyeknek semmi következményük nem volt a baloldalon, miközben a jobboldalon nem ez az első eset, hogy hiba esetén az érintett azonnal lemond – mutatott rá.

Azt, hogy Novák Katalin lemondása után több párt is felvetette az államfő közvetlen választását, Kocsis Máté úgy kommentálta: a DK és az MSZP ne vesse fel ezt, mert amikor kormányon voltak, nem jutott eszükbe. Abba a „játékba” furcsa lenne belemenni, hogy amikor a baloldal kormányoz, ők választják az elnököt, amikor nem, akkor meg válassza a nép – mondta.

Akkor lenne hiteles ez a követelés, ha eszükbe jutott volna akkor is, amikor ők adták a parlamenti többséget

– jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője.

Amennyiben Novák Katalin vasárnap írja alá a lemondását, az Országgyűlésnek tizenöt napon belül döntenie kell annak elfogadásáról. Ez azt jelenti, hogy február 26-án a tavaszi ülésszak első napján meg is tudják hozni a döntést.

Amennyiben a parlament a lemondást elfogadja – amihez a frakcióvezető nem fűz komolyabb kételyeket –, akkor attól számítva harminc napon belül meg kell választani az új államfőt. Ez azt jelenti, hogy márciusban lesz új államfője Magyarországnak – fogalmazott.

Kocsis Máté az Orbán Viktor miniszterelnök által benyújtott alaptörvény-módosító javaslatot is egy gyermekvédelmi intézkedésnek értelmezte, hiszen az arról szól, hogy aki gyermekek sérelmére követ el szándékos bűncselekményt, az nem fordulhat az elnökhöz kegyelemért.

A Fidesz frakcióvezetője szerint érdekes kettősség, hogy a baloldal most lelkesen kívánta megbuktatni az államfőt, azonban korábban nem szavazott meg egyetlen gyermekvédelmi módosítást sem.

Ennek ellenére Kocsis Máté azt gondolja, hogy ezt az alaptörvény-módosítást most megszavazza a baloldal, de nem zárja ki az ellenkezőjét sem. Ráadásul tavasszal benyújtják a parlament elé a gyermekvédelmi törvény második csomagját is – jegyezte meg.

30 napon belül új köztársasági elnököt kell választani