tóth gabi
Egy kórházban dúltak a harcok.
Szombaton és vasárnap újabb halálos áldozatokkal folytatódott a gázai háború az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint.
Vasárnap reggel az izraeli egységek rajtaütéseket kezdtek az iszlamista fegyveresek létesítményei ellen a Hán-Júnisztól keletre fekvő Abbesszínok nevű lakónegyedben.
A hadművelet során megöltek számos terroristát, és megtaláltak több rakétakilövő állást és fegyvert. Az egyik, orvosi laboratóriumként működő épületben egy hordozórakétára, valamint egy hűtőszekrény belsejébe rejtve nagy hatótávolságú rakétára leltek.
Az IDF szóvivője azt is bejelentette, hogy befejezték a harci tevékenységet a Hán-Júniszban működő Nasszer kórházban. A kórházban és környékén elfoglalása óta mintegy kétszáz, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint tartóztattak le.
Az IDF olyan palesztin fegyvereseket fogott el, akik megpróbáltak elmenekülni Hán-Júniszból a civil lakosok evakuálásakor. A katonai közlemény szerint az elmúlt napon tovább folytak a harcok a városban, valamint a Gázai övezet központjában és Gázavárosban is. Az izraeli légierő megtámadta a Hamász egyik, drónt és több rakétakilövő állást működtető egységét.
Az IDF arról tájékoztatott, hogy négy rakétát lőttek ki vasárnap Libanonból az Izrael északi határán fekvő Kirját Smona városra, melynek civil lakosságát már több hónapja evakuálták a libanoni belövések miatt.
A Szíriai Emberi Jogi Központ nevű szervezet arról számolt be, hogy vasárnap a hajnali órákban Homsz és Damaszkusz között,
Az izraeli rendőrség az éjszaka során szabadon engedett 21, a szombat esti tel-avivi kormányellenes tömegtüntetésen letartóztatott tiltakozót. A parlamenti választások kiírását követelő, szombatról-szombatra növekvő számban megjelenő demonstrálók másfél órára blokkolták egy forgalmas kereszteződés forgalmát. A rendőrség vízágyúkkal és lovas erőkkel lépett fel ellenük.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gázai rendezési terve a közigazgatásban jártas helyi emberekkel és szervezetekkel képzeli el a polgári rend helyreállítását a háború után a gázai övezetben a Jediót Ahronót hírportáljához, a ynethez eljuttatott dokumentum szerint.
Netanjahu a hadikabinet csütörtök esti ülésén bemutatta a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, a jövőbeli rendezés alapszabályait. Netanjahu a többi között közölte, hogy elképzelései szerint „a Gázai övezetben a polgári közigazgatás és a közrendért viselt felelősség közigazgatási tapasztalattal rendelkező helyiekre fog épülni”.
Középtávon Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködésben „déli zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.
A gázai vallási, oktatási és szociális intézményeket deradikalizálnák – megszüntetnék az ottani szélsőséges nézeteket –, lehetőség szerint más arab országok segítségével, bezárnák, és más segélyszervezetekkel pótolnák az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, az UNRWA-t, amelynek Izrael szerint több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban.
Az övezet újjáépítésében csak olyan államok vehetnének részt, melyeket Izrael elfogad.
Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez jutalom lenne az október 7-i vérengzésért.
A Gázai övezetnek az önálló palesztin állam részévé kell válnia, melynek a fővárosa Jeruzsálem lesz – jelentette ki pénteken Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője, Nabíl Abu Rudejna, válaszul Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő gázai rendezési tervére.
Abu Rudejna azt vetette Netanjahu szemére, hogy az izraeli hadikabinet terve gyakorlatilag „állandóvá tenné az izraeli megszállást” és megakadályozná a palesztin állam létrejöttét, mely azonban csak újabb erőszakot és instabilitást hoz a térségben.
Netanjahu a kabinet csütörtök esti ülésén mutatta be a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, melyek szerint a többi között Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködve „zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.
gyancsak pénteken az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) bejelentette, hogy 51 beteget evakuáltak a harcok sújtotta Hán-Júniszban található Nasszer kórházból a Gázai övezetben.
Black elmondta, hogy a WHO a művelet során egy aggregátort és üzemanyagot hagyott a kórházban, ahol még mindig maradtak páciensek, jóllehet az intézmény a harcok középpontjában fekszik.
Mindeközben Chris Lockyear, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet főtitkára az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) csütörtökön tett felszólalásában azonnali tűzszünetet követelt és az egészségügyi ellátás összeomlására hívta fel a figyelmet.
– szögezte le a főtitkár.
A Gázában tartott túszok elengedéséről és átmeneti tűzszünetről szóló megállapodás körvonalairól sikerült megegyezésre jutni a közvetítők útján zajló tárgyalásokon – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap.
Jake Sullivan, a CNN hírtelevízió műsorában elmondta, hogy Izrael, az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar között egyetértés alakult ki a párizsi egyeztetéseken egy olyan megállapodás körvonalairól, amely biztosíthatja a még Hamász kezében lévő túszok szabadon bocsátását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyeztetések változatlanul zajlanak a részletekről, a tárgyalásoknak Egyiptom és Katar közvetítésével Izrael és a Hamász között kell véglegesedniük. Ez a munka tart most – fűzte hozzá Jake Sullivan és reményét fejezte ki, hogy napokon belül lesz stabil és végleges változata a megállapodásnak.
Jake Sullivan a Gázai övezet jövőjéről nyilvánosságra került izraeli tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak vannak aggályai a sajtóban megjelentek alapján. Egy másik vasárnapi interjúban, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy még a vasárnap folyamán beszél az izraeli partnerekkel, mert a tervezet anélkül jelent meg a médiában, hogy arról az izraeli fél az amerikait tájékoztatta volna.
A lehetséges túsz-megállapodásról a Hamász egyik vezetője, Basem Naim szintén a CNN hírtelevíziónak ugyanakkor vasárnap úgy nyilatkozott, hogy nem tud előrelépésről a palesztin szervezet és Izrael közötti megállapodást illetően. A jelentések szerint a Hamászt vasárnap tájékoztatták a Párizsban pénteken tartott egyeztetésről, amelyen a katari és egyiptomi tárgyalók mellett részt vett David Barnea, az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Bill Burns.
Az Izrael és Hamász közötti megállapodásról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Joe Biden, amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy aktív egyeztetések zajlanak, amelyek része egy legkevesebb 6 hetes átmeneti fegyverszünet.
Fegyverembargót sürgetnek független ENSZ-szakértők Izrael ellen, arra hivatkozva, hogy az exportáló országok megsérthetik a nemzetközi emberiességi jogot, ha a szállított fegyvereket felhasználják a gázai háborúban – közölték a szakértők pénteken Genfben.
A Genfi Konvenció értelmében valamennyi államnak be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Következésképpen az államok nem szállíthatnak fegyvereket vagy lőszereket olyan országoknak, amelyekről korábbi magatartásuk alapján feltételezhető, hogy a nemzetközi humanitárius joggal ellentétesen használhatják fel azokat.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala többször is azzal vádolta meg Izraelt, hogy megsérti a nemzetközi emberiességi jogot a Gázai övezetben, a lakosság kollektív megbüntetésének minősülő széleskörű támadásokkal.