tóth gabi
Szerinte nem az épületek magassága a legfontosabb.
Miközben Karácsony Gergely véleménye rendre változik Rákosrendező kapcsán, és napi szinten támadja, majd támogatja a beruházást, Zugló polgármestere megkezdte az egyeztetéseket a kormányzattal.
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium és a zuglói önkormányzat, a kerület kezdeményezésére napokon belül ismét tárgyalni fog a rákosrendezői gigaberuházásról.
Az ügyről Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Magyar Nemzetnek elmondta, véleménye szerint az egyeztetések során partnerként együttműködve, azokat a szempontokat kell megerősíteni, amelyek eredményeként egy élhető és emberléptékű projekt valósulna meg.
Az, hogy ennek ez a projekt milyen műszaki tartalommal, és épületekkel valósul meg, egyenlőre nem világos, ezért szerintem nem az épületek magasságáról, és tömegéről kell beszélnünk, hanem arról, hogy egy olyan új városnegyedet hozzunk létre Zuglóban, amely amellett, hogy parkos, szolgálja az itt élők érdekeit, és otthont nyújt nekik
– jelentette ki a polgármester, aki elmondta, hogy ehhez azonban megfelelő megfelelő infrastrukturális háttér kell, ami azt jelenti, hogy a kisföldalatti meghosszabbítása, és a Szegedi út felüljáró megépítése mellett elengedhetetlen, hogy a négyes metrót első körben a Bosnyák térig, majd majd pedig Újpalotáig meghosszabbítsák.
A politikus elmondása szerint az elmúlt években a Zugló területén történt számtalan kormányzati projekt végrehajtása hatalmas plusz terhet jelent a közösségi közlekedésnek, ezért az infrastrukturális fejlesztés inkább szakmai, és nem politikai kérdés.
Horváth Csaba a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, Rákosrendező elsősorban a zuglói és kormányzati kérdés, hiszen a terület a MÁV tulajdonában, és a XIV. kerület közigazgatási területén belül található, ugyanakkor a minisztériummal való egyeztetést követően a határoló kerületekkel és a fővárossal is konzultálni fognak az ügyben.
Többszintű egyeztetésre is szükség lesz, ugyanis a metró és a földalatti meghosszabbítása meghaladják a kerületi önkormányzat potenciálját, ugyanakkor az itt élők életminősége szempontjából meghatározó kérdésekről van szó, így elengedhetetlen a zuglóiak érdekképviselete.
– jegyezte meg a polgármester, aki szerint a politikai adok-kapok helyett minél hamarabb tárgyaló asztalhoz kellene ülni, és a gigaberuházás kérdését szakmai oldalról megtárgyalni.
Az üggyel kapcsolatban a Fidesz zuglói önkormányzati képviselője, Borbély Ádám lapunk megkeresésére válaszolva elmondta, a jobboldali kormány már most több sikeres urbaniszitkai projektet tud Zuglóban felmutatni, mint a baloldal több évtizeden keresztül.
Mi a Zuglói Fideszben csak olyan beruházást támogatunk, ami a helyben élők érdekeivel megegyezik. Rákosrendező esetében lényegében egy barnamezős beruházásról beszélünk, szennyezett talajjal, ahol akár egy teljesen új városrészt is el tudunk képzelni
– jelentette ki a képviselő, majd hozzátette, hogy az M3-as autópálya és Tatai út között eddig is voltak lakott épületek, azonban ezekben meglehetősen mostoha körülmények között, csekély önkormányzati támogatás mellett éltek az emberek.
Zugló mellett a Tóth József vezette XIII. kerület is folyamatos egyeztetéseket folytat Lázár János minisztériumával egy, a rákosrendezői projekthez kapcsolódó beruházással, a Szegedi úti felüljáróval kapcsolatban. Tóth József emellett a főváros kihelyezett kabinetülése során elmondta, a kerület számára a Szegedi úti felüljáró megépítése a legfontosabb, erről már 2020-ban döntött a kormány.
A Fővárosi Közgyűlés által decemberben elfogadott feltételgyűjteménybe a XIII. kerület által támasztott igényeket is belefoglalták, a felüljáró mellett kilenc másik elvárást is támasztottak a projekttel kapcsolatban. A minisztériumtól egyelőre nem érkezett megkeresés a kerülethez, de a Szegedi úti felüljáróról folyamatos az egyeztetés.
Tóth József ugyanakkor támogatná a szorosabb együttműködést a fővárosi önkormányzat és a kormány között. A politikus kiemelte, hogy véleménye szerint ismét működőképessé kellene tenni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amely korábban a kormány és a város között hatékonyabb kommunikációt tette lehetővé.
A főpolgármester korábban, még Zugló vezetőjeként támogatta, hogy magasházak épüljenek a területen, később nem támogatta azt.
Az elmúlt időszakban Karácsony Gergely véleménye is megváltozott Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatban. A főpolgármester egy nemrég tartott sajtótájékoztatón elmondta, az ügyben olyan tárgyalásokat szeretnének, ahol az érintetteknek lehetősége lesz, hogy elmondhassák a véleményüket.
A főpolgármester leszögezte, hogy a beruházás évtizedes mértékekben is jelentős, továbbá támogatják azokat a közérdekű beruházásokat, amelyekre a törvényjavaslat szerint a kormány vállalást tesz.
Ugyanakkor a főpolgármester kevesellte azt a háromszázmilliárd forintot, amit a kormány a közérdekű beruházásokhoz rendelt. Véleménye szerint nem baj, ha a teljes beruházás turisztikai célokat is szolgál, azonban nem tartja helyesnek, ha egy mini Dubaj-beruházás valósulna meg.
Karácsony Gergely azonban egy sajtótájékoztatón még karakteresen elutasította a kormány rákosrendezői terveit, és azt állította, nem támogatja a fejlesztést és a magasházak építését ezen a területen.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy miután főpolgármester elutasította a mini Dubaj terveit, kiderült, hogy néhány évvel ezelőtt, zuglói polgármesterként, úgymond oslói mintára, még támogatta egy magasházakkal tarkított városnegyed építését Rákosrendezőn.
Karácsony Gergely véleményének torzulását még a szövetségesei is kifogásolták. Az LMP szerint Rákosrendező és környéke Budapest egyik „zöld aranytartaléka”, a területen minél több közparkot és zöldfelületeket kellene létrehozni, nem pedig épületeket építeni.
A »Rákos–Dubaj« elnevezésű, a Rákosrendezőre tervezett kormányzati gigaberuházásban tele akarják építeni a területet olyan felhőkarcolókkal és magas épületekkel, amelyek hőszigetet képeznének, ez a hőhatás pedig a klímaválság időszakában rendkívül megnehezítené a környéken élők életkörülményeit
– jelentette ki Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
Az LMP politikusa nehezményezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester legutóbbi reakciójában nem volt elutasító a beruházás terveibel, sőt – szavai szerint – nagyon úgy néz ki, mintha valamilyen paktum születne Karácsony Gergely és Lázár János között, mintha a főváros elfogadná ezeket a gigaberuházásokat és ezeket a hatalmas beépítéseket.
Emlékeztetett, éppen a főpolgármester hirdette meg a fővárosban a klímavészhelyzetet, így Karácsony Gergelynek tudnia kellene, hogy emiatt nem lehetne ilyen beruházásokat indítani.
A főpolgármesternek az LMP társelnöke is nekiment, és egyre valószinűbbnek tűnik, hogy tényleg nem fogják támogatni az újrázásban. Ungár Péter feltette a kérdést:
Mi van akkor, ha a főpolgármester és Lázár miniszter János között van egy olyan megállapodás, hogy amennyiben Karácsony Gergely engedi a Rákos–Dubajnak nevezett projektet, akkor lesz cserébe a fővárosi bérletek ügyében megnyugtató megoldás?
Ungár Péter hozzátette: reménykedik, hogy nem így van, ugyanakkor a főpolgármester a politikus szerint nagyon megváltoztatta az álláspontját.
A „Rákos-Dubaj” elnevezésű, a Rákosrendezőre tervezett kormányzati „gigaberuházásban tele akarják építeni a területet olyan felhőkarcolókkal és magas épületekkel”, amelyek hőszigetet képeznének, ez a hőhatás pedig a klímaválság időszakában rendkívül megnehezítené a környéken élők életkörülményeit – jelentette ki Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
Az LMP politikusa nehezményezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester legutóbbi reakciójában nem volt elutasító a beruházással kapcsolatos tervekre, sőt – szavai szerint – „nagyon úgy néz ki, mintha valamilyen paktum születne Karácsony Gergely és Lázár János között, mintha a főváros elfogadná ezeket a gigaberuházásokat és ezeket a hatalmas beépítéseket”.
Emlékeztetett, éppen a főpolgármester hirdette meg a fővárosban a klímavészhelyzetet, így Karácsony Gergelynek tudnia kellene, hogy emiatt nem lehetne ilyen beruházásokat indítani.
Kanász-Nagy Máté arra is kitért, hogy a Lázár János építési és közlekedési miniszter által bejelentett, március 1-jén elinduló új közösségi közlekedési tarifarendszer pontos szabályairól sem a főváros, sem pedig a kormány nem közölt eddig részleteket. Úgy vélekedett, a két félnek meg kellene egyeznie és végre tájékoztatni kellene a nyilvánosságot a bevezetendő új bérletekről és azok használati szabályairól.
Jelezte, hogy az LMP petíciót indított a Budapest- és a BKK-bérletek „megmentéséről”, annak érdekében, hogy ezeket március 1. után is lehessen egységesen használni. Az aláírásgyűjtés a párt honlapján zajlik, az íveket már több ezren írták alá – mondta.
Az LMP frakcióvezető-helyettese megjegyezte, ebben az ügyben olyan megoldásra kellene jutnia a kormánynak és a főváros vezetésének, ami megtartja és kiszélesíti a jelenlegi tarifaközösséget, emellett olyan beruházások is szükségesek, amelyek biztosítják a közösségi közlekedés fejlesztését.
Tavaly év végén beszámoltunk arról, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője a század legnagyobb beruházását hajthatja végre Budapest szívében. A projekt részleteiről az építési és közlekedési miniszter beszélt.
A kormány áttekintette Budapest jelenlegi helyzetét és arra jutott, hogy a főváros és az ország további erősödése és gazdagodása érdekében újabb, nagy városfejlesztésre van szükség
– jelentette be Lázár János december elején. A tárcavezető elmondta: arra kapott mandátumot Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tárja fel azt a területet, amelyet az állam tud fejleszteni ennek érdekében.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy ezt a célt úgy határozta meg a kabinet, hogy
érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot. Mindez a fővárosban Rákosrendező pályaudvar területén valósulna meg, ami lényegében azt jelentené, hogy meghosszabbítanák az Andrássy utat.
Lázár János részleteket is elárult, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházásról folyó tárgyalások még nincsenek olyan fázisban, hogy végleges állapotokról lehetne beszélni.
A rákosrendezői terület eredetileg teherpályaudvar volt, amelyet mára viszont már csak részben használ a MÁV. Egy 1,3 millió négyzetméteres, tehát 130 hektáros területről van szó Budapest szívében, a XIII. és a XIV. kerület határán. Jelenleg nagyrészt hajléktalanok tanyáznak rajta és illegális hulladéklerakóként használják, ami miatt nemcsak a terület, hanem a talaj is szennyezett. Éppen ezért Lázár János, aki a politikai gazdája a projektnek a kormányon belül, a terület feltárását javasolta a kabinetnek. A magyar állam a többségi tulajdonos, de kisebb részben magántulajdonosok is vannak az érintett részen.
Első lépésként a rehabilitáció indul meg, ha ez megvan, akkor következhet az Andrássy út meghosszabbítása. A tárcavezető jelezte, hogy a vasútnak még részben szüksége van a területre, és az államnak az is célja, hogy maradjon közösségi célú funkció is. Ennek kapcsán felidézte, hogy
ezúttal ugyanúgy állhat össze a magántőke és a politika, mint ahogy a XIX. század végén, amikor szintén ennek köszönhetően vált világvárossá Budapest. Most ezzel a partnerséggel egy új budapesti városközpont jöhet létre. Mindenesetre a kormány megfontolta, és több miniszter bevonásával a terület feltárása megindulhat.
Lázár János sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a szóban forgó magánbefektető azonos azzal, amelyik Dubajban a világ legmagasabb épületét, a 828 méteres Kalifa-tornyot megépítette. Mindössze annyit említett meg, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéről van szó, amely a XXI. század Magyarországának legnagyobb ingatlanfejlesztésére készül.