Üzenjük meg Brüsszelnek, merre tovább!

Európai parlamenti választások lesznek 2024-ben, így minden magyar és minden európai megüzenheti Brüsszelnek, milyen irányba haladjon tovább szeretett kontinensünk – mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke videónyilatkozatában.

Varga Judit hangsúlyozta: „nem lehetünk tétlenek”, változásra van szükség.

A 2023-as év utolsó napján „bátran mondhatjuk, hogy nem volt könnyű a mögöttünk álló esztendő” – fogalmazott. Felidézte: valamennyiünk életét megnehezítette a szomszédban zajló háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint a szankciós infláció, és az is világossá vált, hogy „a veszélyek korában a brüsszeli bürokraták képtelenek a globális kihívások kezelésére”.

Az elhibázott szankciós és háborús politika hatására az Európai Unió a recesszió felé fordult

– folytatta Varga Judit.

A nyugati városokban „hömpölygő terrorpárti tüntetések” ellenére Brüsszel továbbra is erőlteti a migrációs paktum elfogadását, ami egyet jelent egy Európába szóló meghívólevéllel az illegális bevándorlók számára.

A Fidesz-KDNP világos álláspontokkal tekint a 2024-es évre: nemet mondunk a háborúra és az illegális bevándorlásra

– szögezte le a politikus.

Mindenkinek azt kívánta, hogy „kipihenten forduljon rá” a következő esztendőre. Hozzátette, a magyar kormány azon fog dolgozni, hogy 2024-ben Magyarország „újra a fejlődés útjára lépjen, és hogy ennek zálogát, nemzeti döntéseink szabadságát és hazánk szuverenitását” megőrizzék. Boldog új évet, Magyarország!” – zárta gondolatait Varga Judit.

Meghaladta az egymilliót a nemzeti konzultációban résztvevők száma – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken az MTI-vel.

Dömötör Csaba tájékoztatása szerint jóval a határidő vége előtt már egymillió 14 ezren nyilvánítottak véleményt a szuverenitásvédelmi konzultációban. Ebből az is látszik, hogy nagyon sokan szeretnének állást foglalni Ukrajna uniós tagságának és finanszírozásának ügyében – írta az államtitkár, hozzátéve: a kérdés azért is különösen aktuális, mert a jövő év eleji uniós csúcson újra napirendre kerülnek a költségvetési kérdések.

Nagy a nyomás Magyarországon, hogy járuljon hozzá Ukrajna további sok tízmilliárd eurónyi támogatásához – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a konzultációban ezeken a kérdéseken kívül mindenki elmondhatja véleményét az új uniós migrációs csomagról és azokról a brüsszeli követelésekről és javaslatokról is, amelyek szűkítenék a magyar gazdaság mozgásterét. A kérdésekre január 10-ig lehet válaszolni.

A korábbi tapasztalatoknak megfelelően a legtöbb kérdőívet postán küldik vissza, a konzultációban résztvevők 86 százaléka ezt a válaszadási módot választotta – ismertette az államtitkár, aki egyben a kormány nevében köszönetet mondott a konzultációban résztvevőknek, és azoknak is, akik ezután mondják majd el véleményüket.

„Ha sokan állunk ki az ország szuverenitása és az álláspontunk mellett, az sokat számít majd a következő hónapok vitáiban” – olvasható a közleményben.

Fontos tudni, mit gondolnak az ukrán uniós csatlakozásról az európai és a magyar emberek – mondta a miniszterelnök szerdán a TV2 Tények című műsorának adott interjúban.

Orbán Viktor azt mondta, mégiscsak demokráciákban élnek az emberek Európában, tudni kell a véleményüket, a magyar kormány nem véletlenül helyezi a nemzeti konzultáció középpontjába az ukrán csatlakozási kérdést.

Hozzátette: Magyarországon kívül más nem akarja, nem tudja vagy nem meri megkérdezni saját polgárai véleményét. A kormányfő megerősítette: nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.

Elmondta azt is, hogy három baj gyötri Európát és Magyarországot: az orosz-ukrán háború, az izraeli terrorcselekmények miatti növekvő terrorfenyegetettség és a délről jövő migrációs nyomás növekedésére. „Észnél kell lennünk a következő évben is” – fogalmazott Orbán Viktor.

A többi tagállami vezető nem tudta az álláspontját rákényszeríteni Magyarországra – mondta a Orbán Viktor kormányfő a Mandinernek. Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter pedig az InfoRádióban elmondta: Charles de Gaulle francia elnök annak idején maga vezette be az üres székek politikáját, amikor Franciaország érdekeit sértő döntésre készültek az európai közösség tagállamai.

Orbán Viktor a múlt heti uniós csúcs előtt a Mandiner podcastjában is élesen ellenezte, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. A miniszterelnök Brüsszelben is kitartott az álláspontja mellett. Orbán Viktor azonban hiába próbálta nyolc órán át meggyőzni kollégáit a múlt heti uniós csúcson, hogy Ukrajna gyorsítópályán történő csatlakozása nem szolgálja az EU érdekeit, a többi 26 tagállami vezető hajthatatlan volt. A kormányfő végül nem vett részt a szavazáson, amelyen eldőlt, hogy megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások Kijevvel.

Orbán Viktor a találkozó után egyértelművé tette, hogy az ülésen a magyar nemzeti érdeket tartotta szem előtt.

Orbán Viktor a Mandinernek adott interjúban az ülésen történekről azt mondta: az volt az álláspontja, hogy rosszul segíteni ugyanis rosszabb, mintha nem is segítenénk. Hozzátette: nem tudta a többi tagállami vezetőt meggyőzni. Így az lett a kérdés, ők rá tudják-e kényszeríteni az álláspontjukat Magyarországra. Nem tudták. Ezzel megszűnt az európai egység Ukrajna ügyében – tette hozzá.

Végül egy magyar–német egyezség keretében az a megoldás született, hogy Magyarország ebben a rossz döntésben nem vesz részt, annak a felelősségét sem vállalja – folytatta Orbán Viktor hangsúlyozva: azt a megoldást választottuk, amit De Gaulle.

Van annak kultúrája, gyakorlata az EU-ban, ha egy ország nem vesz részt egy uniós döntésben

– erről beszélt Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az InfoRádióban.

„De Gaulle annak idején maga vezette be az üres székek politikáját, amikor Franciaország távol maradt bizonyos döntéshozataloktól és bizonyos intézményi fórumokon tiltakozásként, azért mert az Európai Unió azokon a területeken, ahol ez alapvető francia nemzeti érdekeket sértett, a minősített többséges döntéshozatalra tért át egyhangúság helyett” – mondta a miniszter.

1965 nyarán Franciaország visszahívta a képviselőit az Európai Gazdasági Közösségből,

mely az Európai Unió elődje volt, mert nem sikerült megállapodnia közös mezőgazdasági finanszírozásról. Charles de Gaulle francia elnök ugyanis már 58 évvel ezelőtt úgy vélte, hogy a túlzott európai integráció nem szolgálja az ország érdekeit. Franciaország képviselői fél évig nem vettek részt az intézmények munkájában.

De Gaulle-nak mindezzel sikerült változást elérnie

– erről beszélt az üres székek politikájáról szóló dokumentumfilmben Schöpflin György korábbi fideszes európai parlamenti képviselő, aki a hatvanas években Londonban, a nemzetközi ügyek királyi intézetében dolgozott.

„De Gaulle megértette, hogy a franciák keze nyoma az egész EU-n rajta van, illetve az Európai Gazdasági Közösségen. Ezért az ő érdekük is volt a tagság. De megpróbálta átalakítani, és úgy gondolom, hogy ez sikerült is neki” – mondta Schöpflin György.

Luxemburgi kompromisszummal a közös agrárpolitika átalakítását végül elhalasztották, és a tagállamok informális vétójogot kaptak arra az esetre, ha egy döntés alapvető nemzeti érdeket sértene.

Már az interneten is ki lehet tölteni a nemzeti konzultációs kérdőívet – mondta el újságíróknak a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba hangsúlyozta,

a korábbi tapasztalatok alapján a legtöbben postán küldték vissza a kérdőíveket, de nagyon magas volt az internetes kitöltések száma is, a kormány pedig mind a két lehetőséget szeretné biztosítani.

A konzultációs kérdőíven olyan kérdések szerepelnek, amelyek Magyarország szuverenitását érintik, és kétségkívül, ezekben a napokban az ukrán EU-csatlakozás kérdésével kapcsolatban zajlik a legnagyobb vita – fogalmazott az államtitkár, felidézve, Brüsszelben döntést hoztak arról, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

A kormány szerint ez egy rossz döntés, mert úgy gyorsítanák fel ezt a folyamatot, hogy semmiféle tájékoztatást nem adtak arról, hogy mi lenne az ukrán tagság hatása a tagországokra és mennyibe kerülne ez nekünk – jelentette ki Dömötör Csaba.

Hozzátette: ők nem kérdezték meg az állampolgárokat minderről, de a magyar kormány megteszi a konzultáció keretében, és az látszik az elmúlt hetek tapasztalataiból, hogy nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Ezt bizonyítja az is, hogy a héten volt olyan nap, amikor 62 ezer kérdőív érkezett vissza postai úton – mondta.

Dömötör Csaba mindenkit arra biztatott, hogy ha eddig még nem tette meg, akkor mondja el véleményét, amit már az interneten is meg lehet tenni a nemzetikonzultacio.kormany.hu oldalon.