Újabb válságot hozhat a Vörös-tengeren zajló háború

A  Szuezi-csatorna forgalma az elmúlt tíz napban 28 százalékkal csökkent, és a konténerek szállítási díja 173 százalékkal emelkedett. A vörös-tengeri válság rámutatott, hogy a különböző fegyveres csoportoknak már nincs szükségük nagy flottákra ahhoz, hogy felfordulást okozzanak a tengereken, Amerikának viszont mindenképpen költséges a védekezés. Európában pedig a magasabb olajárak vélhetően a fogyasztás további csökkenéséhez vezetnek, ez viszont növeli a recesszió veszélyét írja a hirado.hu.

Az elmúlt napokban a Vörös-tengeren tevékenykedő nyugati haditengerészet jelentései olyanok, mintha egy háborús övezetből érkeztek volna. Hajóelhárító rakétákat lőttek le, harcosokkal teli hajókat süllyesztettek el.

Ez a konfliktus azonban a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonalán zajlik, és a globális kereskedelmi útvonalakat érintő zavarok az egész világra visszahathatnak.

A jemeni húszi lázadók által a kereskedelmi hajózás ellen elkövetett támadások az elmúlt hetekben jelentősen megnőttek, és a harcok következtében több tucat teherhajót és tartályhajót vettek célba vagy késleltettek. (Hozzá kell tenni az Irán által támogatott fegyveres csoport nem támad orosz vagy kínai hajókra, azoktól messze távol tartotta magát.)

Bár az Egyesült Államok vezette koalíciót vetették be a régió békéjének fenntartására, a kirobbanó konfliktus hatása már számos ágazatban érezhető. És mivel Irán megesküdött, hogy az Izraelre gyakorolt nyomásgyakorlását folytani fogja, az igazi válság valószínűleg még csak most kezdődik – írja a Politico.

A Dzsibuti és Jemen között található Bab el-Mandeb-szoros a hajók elleni támadások gyújtópontja. A keskeny átkelőhely a Vörös-tenger déli bejáratát jelöli, amely kulcsfontosságú vízi útvonal Európa és Ázsia között, és a Szuezi-csatornához vezet. Becslések szerint a globális kereskedelem 12-15 százaléka halad át ezen az útvonalon. A támadások miatt az üzemeltetők késleltették a szállítmányokat, vagy a hajókat az afrikai Jóreménység-fokot megkerülve kellett terelniük, ami akár két héttel meghosszabbítja a szállítási időt és komoly többletköltségeket okoz.

A Mediterranean Shipping Company nemzetközi hajózási társaság, a Hapag-Lloyd német szállítmányozási vállalat és a Maersk dán konténerhajózási vállalat azon társaságok közé tartozik, amelyek jelenleg túl veszélyesnek tartják a Vörös-tenger biztonsági helyzetét. Mindhárman bejelentették január elején, hogy határozatlan időre felfüggesztik konténerszállítóik áthaladását a szóban forgó útvonalon.

Ez a következő hetekben várhatóan felhajtja az árakat a fogyasztók számára.

Ingadozás tapasztalható az olajárakban és néhány más árucikk árában, amelyek tranzitforgalomban vannak, de eltart egy ideig, amíg ez a fogyasztók által fizetett árakban is megmutatkozik. A skót whiskytől kezdve az Indiából, Vietnamból, Thaiföldről és Bangladesből származó ruházati termékek mind a Szuezi-csatornán keresztül haladnak át.

A jelenlegi hatás nem hasonlítható ahhoz, mint amikor 2021-ben az Ever Given konténerszállító hajó napokig elzárta a csatornát, mivel a szakértők szerint egyes hajók még mindig közlekednek a vízi úton. A helyzet azonban sokkal labilisabbnak tűnik, ugyanis a húszi támadások visszaverése nem egy egyszerű technikai kihívás, ráadásul a globális kereskedelmet már eddig is visszavetette a Panama-csatorna szokatlan szárazsága.

Ha Irán, amely támogatja a fegyveres csoportokat és hadihajót telepített a térségbe, tovább akarja emelni a tétet, akkor nyomást gyakorolhat a saját partjainál lévő Hormuzi-szorosra, egy másik kulcsfontosságú tranzitútvonalra, ami tovább fokozná az ellátási lánc zavarát.

Igaz, ez ellentétes volna Kína érdekeivel – mutatott rá Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője. Kína ugyanis az iráni és a szaúdi olaj egyik legnagyobb importőre, vagyis alapvető érdeke visszafogni Iránt, és Teherán alapvető érdeke hallgatni Pekingre.

A szakértő hozzáteszi, az Egyesült Államoknak sem érdeke az elnökválasztás előtt egy olyan gazdasági megrázkódtatás, amit a Hormuzi-szoros zárása jelentene, ez ugyanis az egekbe emelné az olajárakat. Véleménye szerint ezzel egyedül Oroszország járna jól, ám ők nem elég erősek a Perzsa-öbölben, és aligha akarják magukra haragítani Pekinget, Rijádot és Teheránt is egyszerre.

A Vörös-tenger az energiaáramlás szempontjából mindenesetre létfontosságú átjáró – a világ kőolajának 8-10 százalékát és cseppfolyósított földgázának akár 8 százalékát itt szállítják át a tartályhajók. Ez növeli a szállítási költségeket, és a megnövekedett kockázatok miatt a biztosítási díjak is emelkedhetnek. A gáz határidős ügyletei decemberben 7 százalékkal emelkedtek, mivel a fuvarozók átirányították flottáikat, és a kereskedők magasabb árakat vártak januárra, míg a Brent nyersolaj árfolyama 2 százalékkal ugrott a hét eleji újabb összecsapások hírére.

Ha Irán a konfliktus szítása mellett dönt, az ahhoz vezethet, hogy a nyugati országok ismét megszorongatják az ország energiaexportját annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban tudatos erőfeszítéseket tettek az iráni olaj korlátozott értékesítésének enyhítésére (ami hozzájárult a világpiaci árak csökkenéséhez).

A vörös-tengeri zavarok közvetlen gazdasági hatását egyelőre ellensúlyozzák az európai gazdaságban működő jelentős dezinflációs erők. A magasabb kamatlábak már most is csökkentik a keresletet, nem utolsósorban az Ázsiából importált áruk iránt. Európa-szerte adóemelésekkel igyekeznek elejét venni a túlzott költségvetési hiánynak, ami tovább csökkenti a keresletet. A magasabb olajárak vélhetően a fogyasztás további csökkenéséhez vezetnek, ez viszont növeli a recesszió veszélyét.

A válság kezdete óta az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország hadihajóinak többször kellett tüzet nyitniuk a húszikra, Washington pedig missziót is indított a tengeri biztonság garantálása érdekében.

Ez a fajta szokatlan hadviselési forma akár be is jöhet:

hosszú távon kevéssé fenntartható, hogy ultramodern, drága fegyverekkel vadásszanak a húszik által indított olcsó drónokra.

Érzékeltetve a különbségeket, a múlt hónapban a francia Languedoc fregatt a mintegy 370 millió forint értékű Aster 15 föld-levegő rakétákat használt az Iránban gyártott Shahed típusú drónok lelövésére, amelyek legfeljebb 5-6 millió forintba kerülnek.

Szakértők szerint a vörös-tengeri válság rámutatott, hogy a különböző fegyveres csoportoknak már nincs szükségük nagy flottákra ahhoz, hogy felfordulást okozzanak a tengereken.

Felvetődhet a kérdés, hogy a világ legfejlettebb hadserege, az amerikai, miért nem használ lézerfegyvereket az öngyilkos drónokkal szemben? Bizonyos információk szerint ilyen eszközök már közel tíz éve fel vannak szerelve a haditengerészet több hajójára is.

A Portfolio a téma kapcsán arról ír, hogy a jelenleg gyártásban lévő lézerfegyvereket több másodpercig célra kell tartani ahhoz, hogy kárt okozzanak a célpontban, és bár a lézernyaláb maga hihetetlenül gyors, az azt kibocsátó projektoroknak gondot okoz, hogy ennyi ideig kövessék a gyorsan mozgó célpontokat. Mindehhez hozzájön az is, hogy a lézerfegyverek tömeggyártása napjainkig nem pörgött fel igazán, a becslések szerint pedig egy komoly „tűzerővel” bíró eszköz legyártásának költsége elérheti a 250 millió dollárt is, vagyis

hiába spórolná meg hosszú távon a Pentagon a drága rakéták gyártására szánt összeget, rövid távon rendkívül sokat kéne ezért fizetni.

Hozzáteszik: a jelenség egyáltalán nem egyedülálló, lényegében minden új haditechnika gyártása aránylag magas költségekkel indul, és csak hosszú kísérletezés árán sikerül lenyomni azt a sorozatgyártáshoz szükséges szintre.

A jemeni húszi lázadók által indított felfegyverzett, legénység nélküli vízi jármű robbant fel néhány mérföldre a Vörös-tengeren közlekedő amerikai hadihajóktól és kereskedelmi hajóktól – közölte csütörtökön az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek parancsnoka.

Brad Cooper altengernagy ugyanakkor arra nem tért ki, hogy a víz felszínén közlekedő távirányított hajó megsemmisülését hiba okozta-e, vagy az amerikai erők lőtték-e ki.

Hozzátette, hogy most első alkalommal vetettek be az Irán támogatását élvező húszik ilyen katonai eszközt, vagyis USV-t (unmanned surface vessel), amióta november közepén elkezdték a jemeni partok közelében hajózó kereskedelmi hajók elleni támadásokat.

Az amerikai haditengerészet közel-keleti parancsnoka felhívta a figyelmet arra is, hogy

a vízi támadást alig néhány órával azután követték el, hogy az Egyesült Államok és 12 szövetségese súlyos következményeket kilátásba helyezve határozott figyelmeztetést intézett a jemeni felkelőkhöz, hogy hagyjanak fel a hajózás biztonságát veszélyeztető akciókkal.

Az Egyesült Államok és szövetségeseinek szerdán kiadott közleménye szóba került a Fehér Ház csütörtöki sajtótájékoztatóján is, ahol John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő úgy fogalmazott, hogy a felszólítás egyértelmű volt.

Hangsúlyozta, nagyon komolyan veszik a húszik által elkövetett támadásokat, és azt hangoztatta, hogy a megvédik az amerikai érdekeket.

Arra a kérdésre John Kirby nem válaszolt, hogy

közvetlenül a jemeni állások támadása felmerülhet-e következményként, illetve, hogy az Egyesült Államok milyen lehetséges lépéseket fontolgat.

A fehér házi illetékes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a jemeni húszik a történtekért viselni fogják a felelősséget.