A jemeni húszi lázadók pénteken közölték, hogy a tengeri haderejük műveletet hajtott végre az Ádeni-öbölben a Marlin Luanda brit kőolajszállító hajó ellen, a támadás következtében a hajón tűz ütött ki.

Jahíja Szárea, a húszi fegyveresek szóvivője közleményben jelentette be, hogy „megfelelő számú rakétát” lőttek ki a hajóra. Előzőleg az Ambrey és az UKMTO brit tengerbiztonsági cég közölte: jelentéseket kapott arról, hogy találat ért a Vörös-tengeren, a jemeni Áden közelében egy hajót, amelynek a fedélzetén tűz keletkezett.

„A hajó segítséget kér. A hatóságok tájékozódnak, és intézkednek” – közölte az UKMTO. Az Ambrey szerint az incidens Ádentől 55 mérföldnyire délkeletre történt, ahol rakétatalálat ért egy kereskedelmi hajót, a jelentések szerint a legénység sértetlen.

Az Irán által támogatott síita húszi lázadók, akiknek a kezén van Jemen legsűrűbben lakott területe, a gázai övezeti izraeli hadművelet elleni tiltakozásul november 19. óta támadnak drónokkal és rakétákkal a Vörös-tengeren elhaladó hajókat, amelyek szerintük kapcsolatban állnak Izraellel.

Olaszország megfelelő képességgel bír és készen áll a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók védelmében tervezett katonai misszió vezetésére – hangoztatta Guido Crosetto védelmi miniszter pénteken. Hozzátette, hogy a Nyugat egésze belefáradt az ukrajnai háborúba.

Guido Crosetto kijelentette, hogy Olaszország csak a felkérésre vár. Úgy fogalmazott: amint az európai és nemzetközi partnerek jelzést adnak, Róma kész vállalni a jemeni húszik támadásaival szembeni katonai misszió vezetését. Az olasz védelmi miniszter hozzátette, Róma számára nem jelent problémát az sem, ha a misszió francia parancsnokság alá kerül.

„Lényeg, hogy minél előbbi és hatékony misszió induljon a kereskedelmi hajóink és országaink gazdasága védelmében, amely a nemzetközi jogot is garantálja” – mondta Guido Crosetto a Corriere della Sera napilapnak adott interjúban.

Ezzel egy időben az olasz média nyilvánosságra hozta azt a videót, amelyet egy 19 éves húszi fiatalember közölt a közösségi csatornákon.

Rasid al-Hadid arra szólította fel Olaszországot, katonáival hagyja el a Vörös-tenger térségét. A fiatal, akit a világhálón amerikai filmsztárokhoz hasonlítanak, a felvételeken kalóznak nevezi magát. Az Olaszországot fenyegető videót az egyik legnagyobb internetes közösségi média már eltávolította felületeiről.

Guido Crosetto a közel-keleti helyzettel kapcsolatban kifejtette, hogy az Európai Unió tagállamai 27 különböző külpolitikát képviselnek a Gázai övezetben éppúgy, mint Libanon, Niger, Észak-Afrika vagy Koszovó esetében. „Európának ezért nincsen döntő súlya a világban” – jegyezte meg.

Ukrajnával kapcsolatban Guido Crosetto – aki az Olasz Testvérek (FdI) jobboldali kormánypárt politikusa – úgy vélte, nincs ellentét az FdI és szövetségese, a Liga nézetei között. Utóbbi párt, Matteo Salvini vezetésével január 24-én a konfliktus diplomáciai úton történő rendezését szorgalmazta ahelyett, hogy újabb fegyverszállítmányt küldenek Kijevbe.

„Ha az a kérdés, hogy belefáradtunk-e a háborúba, azt válaszolom, hogy mindenki belefáradt, ukránok, oroszok, franciák, németek, olaszok, de amíg (az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin nem fárad bele, sajnos, a háború folytatódni fog, és rosszabbodik a helyzet” – jelentette ki Crosetto. Hozzátette, hogy Európában – Németország után – Olaszország Ukrajna második legnagyobb háborús finanszírozója.

A vörös-tengeri misszió elindulásával azonban Rómának újra kell gondolnia a Kijevnek juttatott fegyveres segítség mértékét.

Guido Crosetto hangoztatta, hogy Donald Trump volt amerikai elnök esetleges újraválasztása változást hozhat Washington háborús politikájában, amire az európai országoknak előre fel kell készülniük.

Guido Crosetto megemlítette Németország és Nagy-Britannia terveit a sorkatonai szolgálat visszavezetéséről, és hangsúlyozta, hogy akárhányszor felveti ezt a témát Olaszországban is, azzal vádolják, hogy az óvodáktól vagy az oktatástól akarja elvenni a pénzt.

„Sokan úgy tesznek, mintha nem értenék, hogy védelem nélkül nem létezik szabad oktatás, szabad kereskedelem, és szabadság sem” – mondta. A védelmi miniszter bejelentette, hogy a következő hetekben törvényjavaslatot terjeszt elő egy tartalékos katonai erő létrehozásáról.

A húszi milícia által ellenőrzött „Al-Masirah” jemeni tévécsatorna jelentése szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szombaton két légicsapást hajtott végre Ras Isa kikötője ellen a Vörös-tengeri Saleef kikötővárosban.

Az amerikai erők arról számoltak be, hogy megsemmisítették az iszlamista húszi milícia hajó elleni rakétaállását, amely már kilövésre készen állt.

A CENTCOM, az Egyesült Államok központi parancsnoksága az X portálon tett közleménye szerint a milícia által ellenőrzött területen felállított rakétaállás veszélyt jelentett az amerikai hadihajókra és a világkereskedelem szempontjából fontos hajózási útvonalon közlekedő kereskedelmi hajókra.

Jemennél halad el a világkereskedelem egyik legfontosabb, az Indiai-óceánt az egyiptomi Szuezi-csatornán keresztül a Földközi-tengerrel összekötő hajózási útvonala.

Az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet közötti gázai háború kezdete óta a húszi milícia többször is megtámadott hajókat a Vörös-tengeren.

A Hamásszal szolidáris húszik a jemeni partoknál a feltételezésük szerint izraeli kapcsolattal rendelkező teherhajókat támadják. A támadásokra válaszul az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az elmúlt hetekben több katonai csapást is végrehajtott a húszi állások ellen.

India egyre több hadihajót vet be a Közel-Keleten közlekedő kereskedelmi hajók elleni húszi támadások elhárítására, miközben távol tartja magát az Egyesült Államok vezette hivatalos erőktől a Vörös-tengeren, mivel meg akarja védeni az Iránnal fenntartott jó kapcsolatait – derül ki a Wall Street Journal című amerikai napilap cikkéből.

India tíz hadihajót küldött az Arab-tenger középső és északi részétől az Ádeni-öbölig terjedő területre, a szokásos két hadihajó helyett, amelyek általában a térségben állomásoznak – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ).

Újdelhinek jó oka volt ezt a lépést megtenni,

a jemeni húszi lázadók ugyanis megtámadták az indiai nyersolajimport szempontjából létfontosságú, nagy forgalmú kereskedelmi útvonal, a Szuezi-csatorna felé tartó és onnan induló hajókat.

Az indiai hadihajók nem csak a saját zászlójuk alatt közlekedő kereskedelmi hajókat őrzik – ez abból derül ki, hogy a közelmúltban számos incidensre ők reagáltak először. A múlt héten az INS Visakhapatnam nevű indiai rombolóhajó válaszolt az amerikai tulajdonban lévő Genco Picardy teherszállító hajó vészjelzésére, amelyet dróntámadás ért az Ádeni-öbölben.

India azonban nem vesz részt az Egyesült Államok vezette koalícióban, amely a Vörös-tengeren közlekedő hajók biztonságos áthaladását hivatott biztosítani,

főként azért, mert az indiai tisztviselők és szakértők szerint India csak az ENSZ-missziókban vesz részt – írja a WSJ.

Hozzátették: az Egyesült Államok azon állításai, miszerint Irán támogatja a húszi támadásokat, szintén megnehezítik India válaszát, tekintettel Újdelhi baráti kapcsolataira Teheránnal.

„Az Egyesült Államok vezette koalícióhoz való csatlakozás azt jelentené, hogy a konfliktust az Egyesült Államok prizmáján keresztül nézzük…., ahol az USA úgy foglalt állást, hogy ez iráni felbujtásra történik”

– mondta a lapnak Harsh Pant, az újdelhi székhelyű Observer Research Foundation agytröszt külpolitikai vezetője.

India már régóta igyekszik egyértelművé tenni, hogy külpolitikájában független a nagyhatalmak befolyásától.

Az indiai haditengerészet műveletei mindazonáltal tükrözik az Egyesült Államokkal való mélyülő együttműködést az Indo-csendes-óceáni térségben Kína ellenében, és részben amerikai katonai felszerelésekre támaszkodnak

– mondták tisztviselők a WSJ-nek.

Példaként említi a lap, hogy az Egyesült Államokkal kötött 3 milliárd dolláros katonai beszerzési megállapodás 31 Predator drónról, amelyek felét a haditengerészetnek szánják, a jövőben tovább növeli India képességeit.

„Haditengerészetünk hajói, hadihajóink ott vannak, járőröznek a térségben, és mindent megtesznek az indiai hajózási útvonalak biztosítása érdekében, és támogatást nyújtanak másoknak is” – mondta Randhir Jaiswal, az indiai külügyminisztérium szóvivője a múlt héten.

„Tehát itt tartunk, figyeljük a kialakult helyzetet. Egyelőre nem vagyunk részei semmilyen többoldalú megállapodásnak” – tette hozzá.

Pedig legalább az egyik húszi támadás érintette Indiát. December végén a japán tulajdonú MV Chem Pluto tartályhajó Szaúd-Arábiából Indiába tartott, amikor az indiai partoktól mintegy 200 tengeri mérföldre lecsaptak rá.

Az amerikai hadsereg szerint a drónt Iránból lőtték ki.

A WSJ rámutatott, Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter nemrégiben Teheránban tett látogatása egybeesett Irán iraki, szíriai és pakisztáni csapásaival, amelyeket az Irán-ellenes csoportokra mért, és erre Pakisztán válaszlépéseket tett.

Az iráni külügyminiszterrel közös nyilatkozatában Jaishankar azt mondta, hogy a nemzetközi közösséget aggasztják a hajózást fenyegető megnövekedett kockázatok, amelyek India gazdasági érdekeit is veszélyeztetik.

„Ez a feszült helyzet egyik félnek sem előnyös, és ezt világosan el kell ismerni” – mondta Jaishankar.

A Szuezi-csatorna alternatívája Iránon át vezetne

Az egyik ok, amiért Indiának érdeke lehet jó viszonyt ápolni Iránnal, éppen az, hogy a jövőben legyen kézenfekvő alternatívája a Szuezi-csatornán keresztül vezető kereskedelmi útvonalnak. Ahogy a hirado.hu korábban megírta, Oroszország, Irán és India az elmúlt években újra beindították a Nemzetközi észak–déli közlekedési folyosó (INSTC) projektjét. A 7200 kilométer hosszú kereskedelmi útvonal az indiai Mumbai városából indul majd és Iránon keresztülhaladva éri el az oroszországi Szentpétervárt.

Újabb hajót támadtak meg a lázadók