Újabb 170 milliárdnyi uniós forrás érkezett Magyarországra

Újabb 170 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán kedden.

A tárcavezető tájékoztatója szerint ezzel az elmúlt napokban összesen 470 milliárd forint hazánknak járó uniós forrást kaptunk meg.

Múlt hét csütörtökön 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, kedden pedig 445 millió eurót (170 milliárd forintot) utaltak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből, amelyből 240 millió euró az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz, 205 millió euró a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz fejlesztéseit segíti – közölte Varga Mihály.

csaknem 300 milliárd forint uniós forrás érkezett csütörtökön Magyarországra - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán csütörtökön.

Magyarország módosított helyreállítási tervét december 8-án elfogadták az uniós pénzügyminiszterek, így elhárult az akadály a hazánknak járó források folyósítása elől. A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak csütörtökön.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szintén a közösségi oldalán úgy fogalmazott: megkezdődtek a kifizetések, végre itthon van a hazánknak jogosan járó uniós források első része. Hozzátette:

január elején elindulnak az operatív programok kifizetései is, melyekből az első jelentős összeg, 445 millió euró nemsokára megérkezik.

Csaknem 300 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra; a beruházások közül kiemelt forrásmennyiség jut a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook oldalán csütörtökön.

A nemzeti helyreállítási terv Energiaügyi Minisztérium által kidolgozott REPowerEU fejezetének forrásaiból utaltak át csütörtökön 779,5 millió eurót. A kiegészített dokumentum jóváhagyásáról annak bizottsági elfogadása után, december elején döntöttek az uniós tagállamok pénzügyminiszterei.

A REPowerEU az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és fejlesztési terveket.

Az Energiaügyi Minisztérium intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjesztésére, a biogáz, biometán, földhő és hidrogén szélesebb körű hasznosítására.

A szaktárca ismertette: a beruházások közül

kiemelt forrásmennyiség jut a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, működési megbízhatóságának javítására.

A zöld gazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.

Az első pályázati kiírás akár már februárban élesedhet: a közlekedés zöldítése érdekében

vállalkozások igényelhetnek majd vissza nem térítendő állami hozzájárulást tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához.

Egy jármű beszerzéséhez az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8-4 millió forint támogatás nyerhető el – közölte az EM a közösségi oldalán.

A területfejlesztési miniszter a Facebook-oldalán reagált arra, hogy az Európai Bizottság Brüsszelben közölte: Magyarország igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ami azt jelenti, a kohéziós politika finanszírozásának egy része feloldható. Magyarország így akár 10,2 milliárd euró körüli visszatérítést is igényelhet.

Navracsics Tibor emlékeztetett: tavaly ilyentájt annak örülhettek, hogy fél év megfeszített tárgyalássorozata után sikerült aláírni és elfogadtatni minden olyan dokumentumot az Európai Bizottsággal, illetve a Tanáccsal, amelynek eredményeként el lehetett kerülni, hogy Magyarország elveszítse az uniós forrásokat. Az idei év végére azzal az eredménnyel büszkélkedhetnek, hogy újabb egy év kemény tárgyalásai után az Európai Bizottság elismerte: Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket.

Ennek köszönhetően mintegy 4000 milliárd forint európai uniós forrás felhasználására nyílik lehetőség.

A területfejlesztési miniszter szerint Magyarország az európai uniós források egyik legeredményesebben felhasználó tagállama.

Így volt ez a 2014-2020 közötti időszakban, és – mint mondta – biztos benne, hogy így lesz a 2021-2027-es időszakban is. Sok olyan cél van, amelynek megvalósításához Magyarország végre hozzáláthat.

Navracsics Tibor hangsúlyozta:

az Európai Bizottság döntése azt is eredményezi, hogy a kohéziós pénzek és a helyreállítási alap pénzei a jövőben olyan célok megvalósítását szolgálhatják, amelyek erősebbé teszik a magyar gazdaságot és boldogabbá a magyar embereket.

Köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a kormányt a tárgyalások során, és azoknak is, akik bírálták, folyamatosan számonkérték a haladást a tárgyalásokon, hiszen ezáltal – megfogalmazása szerint – egy pillanatra sem lankadhattak.

„Meggyőződésem, hogy együtt mi, közel tízmillióan értük el ezt a sikert”

– jelentette ki a területfejlesztési miniszter.

A Magyar Közlönyben is megjelentek a pedagógus béremelés szabályai, január elsejétől átlagosan 32,2 százalékkal keresnek majd többet a tanárok. Ez a korábban tervezettnél több mint háromszor nagyobb emelés, amit az tett lehetővé, hogy Brüsszel a múlt héten hozzájárult mintegy 10 milliárd euró Magyarországnak járó pénz kifizetéséhez. Hétfőtől így egy tanár sem kereshet majd kevesebbet 528 800 forintnál.

Pénteken jelentette be a Belügyminisztérium, hogy január 1-jétől emelkedik a pedagógusok bére. Az átlagfizetésük 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528 800 forintot kapnak majd havonta, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek majd.

A hírre tavaly ősz óta lehetett számítani. Akkor közölte ugyanis Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy

a kormány soha nem látott mértékben emeli a pedagógusok bérét.

Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: egy hároméves bérfejlesztési program indul, amelynek végén a pedagógusok átlagfizetése, nagyjából 800 ezer forint lesz.

„Három fejezetre bontjuk a béremelési programot, 2024. január 1., 2025. január 1., 2026. január 1. és 2024. január elsejétől, ami azt jelenti, hogy a februári fizetésekben látható módon 32,2 százalékos béremelést akarunk végrehajtani. Ennél kisebb mértékűt, de jelentőset ’25-ben, és aztán ’26-ban”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormány a korábban tervezett tíz százalék helyett így háromszor akkora fizetésemelést ad a pedagógusoknak.

Megváltoznak az eddigi bérsávok is: a pedagógus 1 besorolásban lévők januártól minimum bruttó 538 000 forintot keresnek majd. Aki már pedagógus 2 besorolásban van, annak a havi illetménye minimum 555 ezer forint lesz. A mesterpedagógusokat 630 ezer, a kutatótanárokat pedig legalább 750 ezer forintos bruttó bér illeti meg január elsejétől.

Ezentúl a belügyminisztérium

bónuszokkal is elismerné a tanárok munkáját, a mesterfokozatot például két százalékos illetményemeléssel.

A pedagógus béremelés szabályai pénteken este a Magyar Közlönyben is megjelentek.

Nem csak a pedagógus bérek nőnek itthon annak köszönhetően, hogy Magyarország hozzájut a neki járó uniós pénzek egy részéhez. Hamarosan energetikai fejlesztések is kezdődhetnek.

A pénzügyminiszter még csütörtökön jelentette be, hogy

az uniós források egy része, mintegy 780 millió euró, vagyis csaknem 300 milliárd forint már meg is érkezett Magyarországra.

Ezt enegriahatékonysági beruházásokra, energiahálózat fejlesztésére fogja a magyar kormányzat költeni.

A pénzeknek köszönhetően Magyarország energiakitettsége csökkenni fog, így az energia olcsóbb lesz itthon – erről a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélt az M1-en.

Sebestyén Géza hozzátette:

jövőre pedig várhatóan a helyreállítási alap támogatási része is megérkezik majd, ami a magyar költségvetés helyzetét és az életszínvonalat is javítja.

Sebestyén Géza arról is beszélt: a gazdaság helyzete egyre jobb Magyarországon, ezt pedig a lakosság is érzi. A Századvég friss kutatása szerint másfél éve nem volt ilyen magas az ezt mérő mutató, mint most.

A szakértő rámutatott:

a magyar lakosság bizakodó. A többség azt gondolja, hogy a következő hónapok, évek még jobban alakulnak majd, mint az elmúlt időszak.