Új fegyvereket vetnek az oroszok és az ukránok is

A radarokat is kikerülő, irányított, nagy hatótávolságú légibombát fejlesztettek ki az oroszok. A sorozatgyártás a közeljövőben megindulhat, ez pedig komoly hatást gyakorolhat akár a háború menetére is. A bomba további érdekessége, hogy úgynevezett kazettás, különösen pusztító robbanófejjel is lehet szerelni. A kazettás bombákat, amelyeket a második világháború idején fejlesztettek ki és vetettek be először, a világ legtöbb országa betiltotta annak civilekre gyakorolt hatása miatt.

Oroszország nemsokára megkezdi új típusú, nagyobb hatótávolságú (kazettás) bombája sorozatgyártását, amely az oroszok állítása szerint képes kikerülni a radarokat, és a zavarókészülékek sem térítik le pályájáról – írja a Sky News.

A Drel nevű bomba önállóan siklik a célpont felé, vagyis nagyobb távolságból is fel lehet lőni – idézte a Rosztyek állami hadiipari vállalat szóvivőjét a TASZSZ orosz hírügynökség, hozzátéve, hogy

az eszközt elsősorban páncélozott járművek, földi radarállomások, irányítóközpontok és légvédelmi rakétarendszerek megsemmisítésére tervezték, és képes akár kazettás robbanófejet is célba juttatni.

Katonai elemzők szerint a Drel valóban észlelhetetlen a légvédelmi radarok és a különböző zavaróberendezések számára, ami nagyban megnehezíti kiiktatását.

A kazettás bombák használatát több mint száz ország tiltja, ugyanis az kifejezetten egy élőerő ellen kifejlesztett fegyver, amit gyakran vetnek be a civil lakosság ellen, ráadásul fel nem robbant részei még hosszú ideig, akár évtizedekig is veszélyt jelenthetnek.

Az oroszok a háború kezdete óta több alkalommal is bevetettek kazettás bombát, tavaly pedig Ukrajna is kapott az Egyesült Államoktól egy nagyobb katonai csomag részeként. Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország egyébként nem csatlakozott azon országokhoz, amelyek betiltották a kazettás bombák használatát.

Kijev nem riad vissza polgári objektumok lövetésétől és attól, hogy kazettás lőszert alkalmazzon egy városközpont ellen, ahol nincsenek katonai létesítmények – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában a Belgorod elleni katonai csapásokat kommentálva.

„Katonáink továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a veszélyt előbb minimalizálják, majd teljesen megszüntessék. A különleges hadművelet emiatt folytatódik” – mondta.

Nem kívánta kommentálni azokat az ukrán és amerikai hivatalos források által hangoztatott állításokat, amelyek szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajnában.

„Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy területünket és polgári objektumainkat, köztük Belgorod város központját a szilveszter előtti napon folyamatosan olyan lövedékekkel és rakétákkal lőtték, amelyeket Németországban, Franciaországban, Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban bocsátottak ki. Erről ne feledkezzünk meg!”

Orosz beszámolók szerint az ukrán erők december 30-án Belgorod központját lőtték két kazettás rakétával és cseh gyártmányú sorozatvetők reaktív lövedékeivel. A támadás következtében 25 ember, köztük öt gyermek, életét vesztette és több mint százan megsebesültek. Több mint 800 lakás és 132 magánház sérült meg akkor, de azóta a környéket többször ismét támadták Ukrajnából.

Olga Medvegyeva, a belgorodi régió belpolitikai kormányzóhelyettese elmondta, hogy

az azonos nevű székvárosból és környékéről korábban 380 embert telepítettek át biztonságosabb területekre, akiket kedden még 80-an követtek.

Egy másik kormányzóhelyettes, Andrej Milekin korábban összeállított jelentése szerint hét orosz régió üdülőtáboraiban mintegy kétezer férőhelyet készítenek elő a belgorodi iskolások elhelyezésére a meghosszabbított téli szünetben.

Az elektronikai hadviselés rendkívül fontos része a modern hadműveleteknek. Elektronikai védelem nélkül az ukrán csapatok könnyű prédái a drónok által irányított tüzérségi csapásoknak, a bombákat ledobó drónoknak és az ezekkel végrehajtott kamikazecsapásoknak. Márpedig e téren Ukrajna egyre nagyobb lemaradásban van Oroszországhoz képest, mely már a háború előtt is nagy hangsúlyt fordított az ilyen képességei fejlesztésére.

Oroszország rekordszámú légitámadása Ukrajna ellen az új évi időszakban rávilágított Kijev azon problémáira, hogy az ellenséges drónok és irányított rakéták zavarására és eltérítésére irányuló elektronikai hadviselési technológiája bizony nem megfelelő, ráadásul egyre nagyobb hátrányba kerülnek e téren az oroszokkal szemben – írja a Financial Times.

Ugyan mindkét fél nagy összegeket fektetett be olyan rendszerekbe, amelyek képesek semlegesíteni egymás drónhadseregeit, de Moszkva továbbra is fölényben van, mivel már azelőtt is ezekre a képességekre összpontosított, hogy közel két évvel ezelőtt megindította volna az Ukrajna elleni háborút.

Most az ukrán erők mindent megtesznek, hogy felzárkózzanak. Mikola Kolesznyik, egy ukrán drónegység parancsnoka szerint az orosz erőkkel vívott elektronikai hadviselés heves és könyörtelen, ugyanis mindkét fél több tízezer drónt használ havonta.

Tavaly felerősödtek azok a korábban is létező tendenciák, miszerint a hangsúly egyre inkább az olcsó, kereskedelmi forgalomban is kapható drónokra helyeződik, melyeket kezelőik távolról irányítanak.

Az oroszok mostanában olyan sok drónt gyártanak, hogy az már komoly fenyegetést jelent – mondta el a lapnak Ivan Pavlenko ezredes, az ukrán vezérkar elektronikai és kiberhadviselési főnöke, megjegyezve, hogy a pilóta nélküli eszközök ilyen tömeges használata még a mostani háborúban is újdonságnak számít.

Pavlenko szerint szövetségeseinek olyan eszközöket kellene Ukrajna rendelkezésére bocsátani, amelyekkel az képes volna megzavarni az orosz rakéták és drónok műholdas irányítórendszerét.

„A megfelelő számú, nagy teljesítményű zavaró eszközök szállítása sokat segítene az ellenséges légitámadások elhárításában” – fogalmazott az ezredes.

Pavlenko beszélt arról is, hogy a drónok ilyen nagy számú jelenlétének az az oka, hogy

az ukrán ellentámadás nem hozott jelentős területi nyereséget, és hogy a szárazföldi háború mostanra nagyrészt statikussá vált, vagyis szinte bármelyik harckocsi- vagy páncélozott járműcsoport perceken belül kiszúrható és megsemmisíthető.

De nem csupán drónokat vetnek be az oroszok, hanem annak érdekében is mindent megtesznek, hogy kiiktassák az ukránok nyugatról kapott precíziós irányítású lőszereit, például a Himars rakétákat és az Excalibur tüzérségi lövedékeket.

Az oroszok Pole–21 nevet viselő zavarórendszere az ellenséges, vezérléssel rendelkező robotrepülőgépek, rakéták, valamint drónok ellen is képes védekezni azáltal, hogy képes elhitetni a GPS-s vezérelt eszközökkel, hogy máshol vannak, mint ahol valójában tartózkodnak. A rendszer a földön, tornyokon vagy járművekre szerelve is állomásozhat, és 150 kilométeres területet képes „zavarni”.

A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint az ukránok egyik legnagyobb problémája az, hogy az oroszok a front nagy részére elektronikai hadviselési rendszereket telepítettek, egyes esetekben egészen szakaszszintig.

Persze az ukrán erők olykor találnak gyenge pontokat az orosz zavaró rendszerekben és légvédelemben, és képesek drónokkal lecsapni mélyen orosz területre is, ahogy azt tavaly is több esetben bemutatták.

Kijev, amely kezdetben elavult szovjet felszerelésre támaszkodott, azt állítja, hogy a hazai gyártású és a nyugati szövetségesek által szállított rendszereknek köszönhetően javította elektronikai hadviselési képességeit. Az ukrán Bukovel rendszer, amely járművekre szerelhető, érzékeli a drónokat, zavarja azok adatátvitelét és képes blokkolni a műholdas irányítórendszereket, köztük az orosz Glonasst is.

Pavlenko szerint kulcsfontosságú, hogy a nyugati szövetségesek által biztosított, hamarosan Ukrajnába érkező F–16-os vadászgépeket modern rendszerekkel szereljék fel. Szerinte

a háborút a nyugati szövetségesek akár technológiai értelemben „laboratóriumként” is használhatnák, de elismerte, hogy többségük egyelőre igencsak vonakodik megosztani legfejlettebb technológiáit.