Török közvetítéssel kezdődnek ukrán-orosz tárgyalások?

Recep Tayyip Erdogan török elnök országa közvetítését ajánlotta fel pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott telefonbeszélgetésében az ukrán-orosz konfliktus rendezésére.

„Regionális és globális kérdésekről esett szó, különös tekintettel Ukrajna és Oroszország háborújára. Erdogan elnök közölte, hogy Törökország intenzív erőfeszítéseket tesz, hogy megfékezzék a vérontást Ukrajnában és a palesztin területeken, szavatolva a tartós békét. Erdogan bejelentette, hogy Törökország kész magára vállalni a közvetítő szerepét és tárgyalásokat folytatni az ukrajnai béke biztosítása érdekében” – ismertette a török államfő hivatala.

Erdogan felhívta a figyelmet annak fontosságára is, hogy újralétesítsék a fekete-tengeri gabonafolyosót, és elkezdjen ismét működni. Úgy fogalmazott, hogy folytatja az erre irányuló diplomáciai egyeztetéseket. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnában minél hamarabb tűzszünetre van szükség.

Zelenszkij a telefonbeszélgetést követő esti videóüzenetében Törökország partneri szerepét méltatta a fekete-tengeri régióban. „Vannak közös projektjeink, amelyek sikeresek voltak; az idén még többet kell tennünk, hogy országainkat és népeinket erősítsük” – húzta alá az ukrán elnök. Kiemelte, hogy a világ élelmiszerellátása és a Fekete-tenger biztonsága is az ukrán-török együttműködéstől függ.

Zelenszkij megköszönte Erdogannak az ukrán gabona exportjához nyújtott támogatását, illetve említést tett Ankara közvetítői szerepéről is. „Törökország közvetítése nagyon fontos, hogy az orosz fogságban lévő krími tatárok és mások – felnőttek és gyerekek, katonák, illetve civilek – kiszabadulhassanak” – mondta.

Az ukrán elnök egyben köszönetet mondott az ukrán katonáknak. „Ezt az évet túlélni annyit tesz, mint az egész háborút túlélni” – hangsúlyozta.

Negyvenegy csoportos és egy tömeges csapást hajtott végre nagy hatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá öt frontszakaszon 37 támadást vert vissza az orosz hadsereg múlt péntek óta – közölte az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentésében.

A december 30. és január 5. között időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások ukrán döntéshozatali központokat, a katonai repülőtér-infrastruktúra létesítményeit, hadiipari üzemeket, fegyver- és lőszerraktárakat, valamint a fegyveres erők, a „nacionalista” alakulatok és idegenlégió egységeit érték.

Az összefoglaló szerint az elmúlt héten a frontvonal mentén csaknem 3900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint 18-at, Kupjanszk térségében kísérelte meg az ukrán fél, a legnagyobb veszteséget, mintegy 1990 főt pedig a Donyecknél vívott harcokban szenvedte el. A hét folyamán 13 ukrán katona adta meg magát, közülük nyolcan Kupjanszk térségében.

Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, egy Sz-200-as indítóállványát, egy Buk-M1-es légvédelmi rendszert, tíz sorozatvetőt, négy lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Szu-27-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, 14 harckocsit – közük egy Leopardot -, 69 páncélozott harcjárművet – köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet -, 14 rohamcsónakot, nyolc Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, 14 Tocska-U, három Sz-200-as rakétát, HIMARS, Vilha és Vampire sorozatvetők 107 rakétáját, valamint 253 drónt.

Az orosz összesítés szerint a háború eleje óta az ukrán fegyveres erők által elvesztett sorozatvetők száma 1200-ra, a katonai járműveké pedig 17 100-ra emelkedett.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Krím légterében 36 drónt, egyet pedig a Krasznodari terület felett lőttek le vagy kényszerítettek leszállásra. A Krími híd forgalmát átmenetileg felfüggesztették, Szevasztopolban egy civil megsebesült. A Fekete-tenger felett lelőttek egy Neptun típusú ukrán hajóelhárító rakétát is.

Belgorod megye felett péntek délelőttig 10 Vilha sorozatvető-rakétát lőttek le.

Az orosz védelmi tárca pénteki közlése szerint az orosz légvédelem rádiótechnikai csapatai 2023 folyamán több mint 2 millió légi objektumot észleltek és kísértek figyelemmel, köztük mintegy 600 ezer külföldi repülőgépet, több mint 2 ezer felderítő repülőgépet, valamint több mint 20 hadászati bombázót.

„A szolgálati erőket több mint négyezer alkalommal hozták 1. számú készültségbe, ami szemléletesen jelzi a rádiótechnikai erők harci szolgálatát jellemző magas feszültséget” – állt a tárca közleményében.

Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.

John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.

A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.

John Kirby jelezte, hogy az amerikai hírszerzés értesülései szerint Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni, ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, de az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.

Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.

Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.

Az ukrán légierő pénteken nem erősítette meg azt az amerikai állítást, amely szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be Ukrajna területén.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az észak-koreai rakétákkal kapcsolatos állításokra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: a jelenlegi stádiumban nincs értesülésünk ilyen rakéták használatáról. Mint mondta, ezt csak a roncsok tanulmányozása után tudják megerősíteni vagy cáfolni.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az X közöségi portálon viszont azt írta: „immár nem lehet letagadni, hogy népirtó háborúja részeként az Oroszországi Föderáció most első ízben csapott le Ukrajna területére Észak-Koreából kapott rakétákkal”.

Előzőleg pénteken a Szuszpilne ukrán állami médiaszolgáltató Harkiv megye kormányzóját, Oleh Szinehubovot idézte, aki szerint Oroszországon kívül gyártott rakétát lőttek ki a megyére december végén és január elején. „Most végezzük az összes szükséges vizsgálatot. Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy a márkajelzést eltávolították a rakétákról, de annyi látható, hogy a gyártó ország nem az Oroszországi Föderáció” – idézte a Szuszpilne a kormányzót.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője csütörtökön – titkosítás alól feloldott hírszerzési értesülésekre hivatkozva – kijelentette, hogy az orosz erők december 30-án egy Phenjan által szállított rakétát lőttek ki, amely a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében egy mezőn csapódott be, több másikat pedig a hat halálos áldozatot követelő keddi tömeges rakétatámadás idején.

Péntekre virradó éjszaka Oroszország két hullámban 29, robbanóanyaggal megrakott drónnal támadta Mikolajiv, Herszon, Dnyipro, Cserkaszi, Kirovohrad és Hmelnickij megyéket, valamint Ukrajna középső részét, különösebb károk nem keletkeztek- közölte az ukrán hadsereg.

A légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleménye szerint huszonegyet lelőtt közülük. Hozzátette, hogy mint mindig, a drónok most is Sahíd típusú, iráni gyártmányú repülő eszközök voltak.