Több ezer gazda tüntetett Berlinben

Több ezer elégedetlen gazda vonult utcára Berlinben. Traktorokkal bénították meg a főváros egyik legforgalmasabb útszakaszát. Egy feldühödött csoporttól a rendőröknek kellett megvédeniük a gazdasági minisztert. A gazdák azt követelik, hogy a kormány ne vessen ki adót a mezőgazdasági járművekre és ne csökkentse az üzemanyag-kedvezményüket. Hétfőig adtak időt a kormánynak, ellenkező esetben aznap országos tüntetés kezdődik.

Csütörtökön több ezer elégedetlen gazda vonult traktorral utcára Berlinben. Hatalmas tömeg gyűlt össze. A tüntetők teljesen megbénították a német főváros egyik legforgalmasabb útszakaszát, mind a négy sávot elfoglalták.

Órákon át nem mozdultak a járművekkel, még sötétedés után is villogtak a lámpák. A demonstrációról több videó is felkerült a közösségi oldalakra.

Közben blokádot hirdettek a schlüttsieli kikötőbe is, ahova több százan érkeztek. Megtudták ugyanis, hogy oda fut be a szabadságáról visszatérő zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck hajója.

Egy idő után

elszabadultak az indulatok, szó szerint lincshangulat alakult ki.

A feldühödött gazdálkodók rátámadtak a politikusra. A rendőröknek paprikasprayt kellett bevetniük, hogy ki tudják menekíteni.
A gazdatüntetések tavaly decemberben kezdődtek Németországban, miután a kormány – a költségvetési nehézségek miatt – megszorításokat jelentett be. Ezzel pedig a Német Gazdaszövetség szerint

hadat üzentek a mezőgazdaságból élőknek.

Súlyos gazdasági problémák, összeomló költségvetés, elszabadult migráció és energiaárak, folyamatos koalíciós viták – így összegzi az Origo a két éve hatalomra került német baloldali kormány eddigi teljesítményét. A portál szerint az Olaf Scholz baloldali kancellár által összetákolt SPD–Zöldek–liberális koalíció támogatottsága gyakorlatilag összeomlott.

Ezt mutatják a felmérések is. Olaf Scholz mutatói is egyre rosszabbak, 19 százalékra zuhant a népszerűsége. Mindössze 17 százalék elégedett, vagyis

a németek 83 százaléka elutasítja a jelenlegi német kormányt.

„Nagyon sok probléma halmozódik fel. Ezek között voltak olyan problémák, mint például a migráció, amik már az előző kormány idején is megvoltak. Régóta húzódó válságjelenségről beszélhetünk Németországban. Vannak olyan gazdasági problémák, amik ezalatt a kormány alatt kezdtek igazán problémássá válni, és a német választópolgárok kifejezetten elégedetlenek ennek a kormánynak a teljesítményével” – magyarázta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

A baloldali koalíció helyzetét tovább nehezíti, hogy a legutóbbi választáson történt törvénytelenségek miatt Berlin egyes részein meg kell ismételni a szavazást. Elemzők szerint Olaf

Scholz és kormánya már idén belebukhat a válsághelyzetbe,

és jobboldali fordulat jöhet Németországban. A győztes párt a bevándorlásellenes AFD lehet, amely megduplázta támogatottságát az utóbbi hónapokban.

„Elképzelhető, hogy a szavazók gyorsabban reagálnak és gyorsabban kiszedik az AfD-t a politikai karanténból, mint ezt a CDU vagy a politikai mainstream megtehetné. Olyan dinamika van most 2024 elején Németországban, olyan dolgok történhetnek, amelyeket nem tartottunk valószínűnek néhány hónapja vagy évvel ezelőtt” – értékelte a kialakult helyzetet Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója.

A német gazdák jövő hétig adtak időt a kormánynak. Azt követelik, hogy vonják vissza az üzemanyag-kedvezmény csökkentéséről és a mezőgazdasági járművek megadóztatásáról szóló tervezetet. Ha ez nem történik meg, hétfőtől országos tüntetés kezdődik.

Számos jel mutat arra, hogy a hárompárti német kormánykoalíció nem tudja kitölteni hivatali idejét, hiszen látványosan nem képes úrrá lenni a különböző természetű válságokon, támogatottsága folyamatosan csökken, ráadásul komoly belső feszültségek is tépázzák. A 2023-as évet sikerült átvészelniük Scholzéknak, ám ha lehet, 2024 még nehezebbnek ígérkezik.

Kétévnyi hivatalban töltött idő után azonban Olaf Scholz német kancellár egyre nehezebb helyzetben van a válságok közepette, amelyek megingatták a zöldekkel és szabaddemokratákkal alkotott koalícióját, a német választók pedig megkérdőjelezték, hogy kormányának ki kell-e töltenie négyéves ciklusát – írja a Politico, megjegyezve, hogy a 2024-es év még az ideinél is nehezebbnek ígérkezik a szociáldemokrata politikus számára.

A brüsszeli lap emlékezet, Scholz hárompárti koalíciója azzal az ígérettel került hatalomra, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a 21. századba. Ez azonban egyelőre mondhatni visszafelé sült el, a német gazdaság rég nem látott módon bukdácsol.

Közben

a pártok együttes támogatottsága már 33 százalékra esett vissza

a német közszolgálati televízió (ARD) legutóbbi felmérése szerint, szemben a legutóbbi választásokon elért 52 százalékkal. Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyedül mindössze egy százalékponttal marad le.

Hivatali ideje elején Scholz az ukrajnai orosz inváziót történelmi fordulópontnak nyilvánította, amely miatt Németországnak újra kellett építenie megtépázott fegyveres erőit. Nehéz lenne ugyanakkor azt mondani, hogy közel két év elteltével látványos eredményeket könyvelhetett volna el a kormány. Sőt, a 100 milliárd eurós újrafegyverkezési program lényegében elakadt, az említett összeg jelentős részét nem hívták le. Elemzők szerint a beszerzési listán szereplő tételek közül sokat egyszerűen töröltek, a pénzek egy részét pedig polgári célokra használják fel.

Szintén hangsúlyos módon szerepelt választási programjukban a zöldátállás levezénylése és a különböző klímavédelmi intézkedések bevezetése. Ehhez képest december közepén hosszas viták után sikerült csak megállapodni a pártoknak a jövő évi költségvetésről, melyben a fennálló 17 milliárd eurónyi hiányt a klímavédelmi, valamint a közlekedési, építésügyi és munkaügyi minisztériumok kiadásainak csökkentésével kívánják ellensúlyozni.

Mindez természetesen a koalíción belül is komoly ellentéteket, majdhogynem szakadásokat idézett elő.

A Politico szerint ilyen mély és hosszan tartó válságok sok országban a kormány összeomlását idéznék elő. Nem így Németországban.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter és Olaf Scholz kancellár a német kormány hetenkénti ülésén a berlini kancellári hivatalban (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Annak érdekében, hogy elkerüljék a weimari korszak zűrzavaros politikájának megismétlődését, amely hozzájárult a nácik felemelkedéséhez, a háború utáni Németország alaptörvényének megalkotói olyan politikai rendszer létrehozásával igyekeztek biztosítani a stabilitást, amely megköveteli, hogy a konfliktusokat gyorsan, a lehető legkisebb fennakadással simítsák el.

Magasra tették a mércét például az előre hozott választások tekintetében: csak a kancellárnak van hatásköre arra, hogy bizalmi szavazást írjon ki a parlamentben, és csak az elnök írhat ki új választásokat.

Ezért lehetséges az, hogy a bizalmi szavazások Németországban meglehetősen ritkák (eddig csak öt volt), és általában a kancellárok taktikai lépéseinek tekinthetők, amelyekkel politikai pozíciójukat próbálják megerősíteni. Az egyetlen eset, amikor egy kancellárt akaratán kívül távolítottak el, 1982-ben történt, amikor a szabaddemokraták elhagyták az Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) kötött szövetséget, Helmut Schmidt kancellár így kénytelen volt bizalmi szavazást kiírni, amelyet aztán el is veszített.

A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) átállt Helmut Kohl és a CDU oldalára, és választás nélkül lett kancellár. Kohl – aki társadalmi felhatalmazásra vágyott – nem sokkal hivatalba lépése után újabb bizalmi szavazást írt ki, bízva abban, hogy ezt elveszíti, és kérheti az elnöktől az előre hozott választások kiírását. Taktikája bevált, pártja megnyerte a választásokat, ő pedig egészen 1998-ig kancellár maradt.

Schmidttel ellentétben Scholznak attól éppen nem kell tartania, hogy az FDP faképnél hagyja, hogy koalíciót kössön a CDU-val, azon egyszerű oknál fogva, hogy ehhez nem lenne elég szavazatuk. Az FDP a legutóbbi választáson a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, míg a CDU 24 százalékot, így a páros jócskán lemaradt a többségről.

Ennek ellenére egyes elemzők úgy látják, a Scholz-féle koalíció örökös válsága arra késztetheti az FDP-t, amely a felmérések szerint jelenleg nem több mint 5 százalék körül mozog, hogy elhagyja a süllyedő hajót. A párton belül máris megerősödött a kilépést követelők hangja. A „lázadók” nemrégiben elegendő aláírást gyűjtöttek össze ahhoz, hogy a párton belüli szavazást kényszerítsenek ki a kérdésről.

Bár az eredmény nem kötelező érvényű az FDP vezetésére nézve, az eredmény figyelmen kívül hagyása visszaüthet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a párt veszélyesen közel került ahhoz, hogy a következő választásokon kiessen a parlamentből.

Ha a szabaddemokraták kilépnének, Scholz vélhetően bizalmi szavazást írna ki, amelyet minden józan számítás szerint elveszítene.

Egy másik lehetőség volna, ha megpróbálna kisebbségi kormányt vinni a zöldekkel. Erre azonban szövetségi szinten még nem volt példa Németországban.

A döntést végső soron Frank-Walter Steinmeier elnök hozná meg.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kancellárnak a súlyos gazdasági bajok és a koalíciós problémák mellett a tartósan jelen levő migrációs válsággal is meg kell küzdenie.

A beérkező migránsok számának közelmúltbeli emelkedése egyértelműen hozzájárult a radikális Alternatíva Németországért (AfD) támogatottságának növekedéséhez, amely országos szinten már a második helyen áll, és jövő ősszel több kelet-németországi tartományi választást is megnyerhet.

Az is kiderült, hogy nők elleni csoportos támadásokra és merényletekre is felkészülnek Németországban az idei szilveszterkor. A szövetségi belügyminiszter szerint a közel-keleti konfliktus is fokozza a terrorveszélyt, Berlinben ezért növelik a rendőri jelenlétet: a tavalyi 1300 helyett most 2800 rendőr lesz az utcákon.

A belföldi kihívások mellett Scholznak továbbra is egyre kockázatosabb nemzetközi terepen kell navigálnia. A legégetőbb fenyegetést az ukrajnai háború jelenti, és az a kilátás, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás elapadhat. Persze az sem tenne éppen jót a baloldali szövetségnek, ha a jövő évi amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerné meg, aki finoman szólva sincs elragadtatva az általuk vitt politikától.

Ilyen nyugtalan kilátások mellett még maga Scholz is könnyen arra a következtetésre juthat, hogy koalíciója már igencsak a végét járja.