Több embert vesztett Ukrajna mint ahány katonája van

Újabb információk láttak napvilágot arról, hogy mekkora lehet az ukrán erők vesztesége az Oroszország ellen vívott háborúban. A rendkívül magasnak tűnő számok és a Kijev által hivatalosan közölt adatok között hatalmasnak tűnik a szakadék, ami növeli a bizonytalanságot Ukrajna helyzetével kapcsolatban. Ami főként a közel-keleti válság kirobbanása óta egyébként is jelentősen leromlott.

A volt ukrán belügyminiszter szerint Kijevnek meg kellene neveznie a háborúban elhunyt katonák számát, még akkor is, ha ez sokkolóan hatna a közvéleményre. Jurij Lucenko, aki korábban az ország főügyésze is volt, hozzátette,

havonta több tízezer harcost veszítenek, a veszteségek pedig összességében meghaladhatják a félmillió főt is, vagyis jóval többen eshettek vagy sebesülhettek meg, mint amennyit az ukrán vezetés elismer.

Ez a szám pedig magasabb, mint az aktív szolgálatot teljesítő katonák jelenlegi száma. Mindez szükségessé teszi, hogy újabb nagyobb létszámú mozgósításba kezdjenek.

Lucenko kiemelte, az ukrán lakosságnak jogában áll tudni, hányan haltak meg eddig, és tiszta vizet kell önteni a pohárba a mozgósítással kapcsolatban is. Az elnöknek és körének pedig először is felelősséget kell vállalnia a történtekért – tette hozzá.

A katonai veszteségeket az ukránok és az oroszok is hadititokként kezelik, de becslések szerint mindkét oldalon több százezer halott és sebesült katona lehet. Az ENSZ adatai szerint több mint 9 ezer civil halt meg és 16 ezren sebesültek meg, de a szervezet elismeri: a polgári áldozatok valós száma ennél sokkal több lehet. Egy felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát érinti közvetlenül a háború, vagyis ennyi családban történt haláleset, vagy sebesülés. Ugyancsak az ENSZ adatai szerint 23 millió ember menekült el Ukrajnából, de az országban maradt, belső menekültek száma is több tízezres.

A pusztítás nyomait nézi egy férfi Kijev külvárosában 2023. december 11-én, miután reggelre virradóan orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost. (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Az EurAsian Times arról ír, hogy az ukránok továbbra is meg vannak győződve arról, hogy képesek nyerni a háborút, azonban ez jelenleg távolibbnak tűnik, mint valaha, és Ukrajna már egyes nyugati vélemények szerint is a háború elvesztésének küszöbén áll. Ráadásul a Közel-Keleten tomboló újabb válság jelentősen csökkentette a szövetségesek kedvét arra nézve, hogy érdemben támogassák a háborúban álló országot.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak is jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben. Rusztem Umerov védelmi miniszter tavaly decemberben úgy fogalmazott, hogy

„meghívást” küldenek a külföldön tartózkodó ukrán hadköteleseknek,

részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”.

A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére. Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadköteles korú ukrán férfiaknak maguktól vissza kellene térniük külföldről Ukrajnába, legalább azért, hogy adójukkal államuk gazdaságát és védelmét támogassák.

Erről az államfő csütörtökön beszélt Tallinnban, amikor Kaja Kallas észt miniszterelnökkel közösen nyilatkozott újságíróknak. Zelenszkijt arról kérdezték, hogy véleménye szerint Észtországnak át kell-e adnia Ukrajnának a hadköteles korú ukránokat mozgósítás céljából.

Zelenszkij azt válaszolta, hogy az orosz invázió kezdetén különböző nemű és korú emberek hagyták el Ukrajnát, mert senki sem tudta, mi következik, ezért ukrán állampolgárok elmenekültek, Ukrajna szomszédai pedig megnyitották határaikat. Később viszont szavai szerint a helyzet megváltozott, így legalább a férfiaknak vissza kellett volna már térniük.

„A háború elején visszafoglaltuk a megszállt területek ötven százalékát. Fiaink két éve harcolnak, miközben vannak olyanok, akik jogellenes lépték át a határt”

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt. Kiemelte, hogy jelenleg egy ukrán katonára mindössze 6-8 adófizető állampolgár jut.

„Ha meg akarjuk menteni Ukrajnát, Európát, akkor mindannyiunknak meg kell értenünk: vagy állampolgárok vagyunk, akik a fronton vannak, vagy olyan polgárok vagyunk, akik dolgoznak és adót fizetnek. Mert nem lesz pénz a katonáinkra. Ha pedig nincs pénz, nem lesz katona, és nem lesz senki, aki megvédje Ukrajnát” – hangsúlyozta.

Zelenszkij felszólította Észtországot, hogy gyakoroljon nyomást az Európai Unió vezetőire, hogy gyorsítsák fel a beígért egymillió lőszer szállítását Ukrajnába. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a Reuters december eleji adatai szerint az Európai Unió tagállamai az ígért milliós tüzérségi lövedékből mindössze 480 ezret szállítottak le Ukrajnának.

Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint Alar Karis észt elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Zelenszkij elvetette az azonnali tűzszünet lehetőségét, mondván, hogy abból csakis Oroszország húzna hasznot.

„Az ukrajnai csatatéren Ukrajna területén egy tűzszünet nem jelentené a háború végét, és nem vezetne politikai párbeszédhez az Oroszországi Föderációval, vagy bárki mással”

– hangsúlyozta.

Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán hadsereg erejét és képzettségét tekintve jelentősen hozzájárulna a NATO-tagállamok, különösen a kelet-európaiak védelméhez, ezért Ukrajna megérdemli, hogy meghívást kapjon a szövetségbe a július 9-11. közötti washingtoni csúcstalálkozón.

Az észt elnök szerint nem szabad Ukrajnát korlátozni abban, hogy a Nyugattól kapott fegyverekkel oroszországi területekre mérjen csapást.

„A támogatásunk mellett nem akadályozhatjuk meg, hogy az ukrán hadsereg az agresszor ország (Oroszország) területén lévő létesítményeket semmisítsen meg az orosz csapatok előrenyomulásának lassítása érdekében. Ezért nem szabad korlátozni az Ukrajnába szállított fegyverek használatát”

– szögezte le Karis.

Oroszország a háború következtében „örökre elvesztette Ukrajnát”, és a tavaly február óta tartó hatalmas katonai erőfeszítések ellenére sem lesz képes elérni háborús céljait – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a dpa hírügynökségnek karácsony előtt adott interjújában.

A főtitkár hozzáfűzte: az orosz katonai inváziónak az volt a célja, hogy Ukrajnát megakadályozza a közeledésben a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. „Ukrajna azonban most közelebb van a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint valaha” – mondta Stoltenberg, megjegyezve, hogy ez „nagy stratégiai vereség Oroszország számára”.

„Putyin elnök örökre elvesztette Ukrajnát”

– hangsúlyozta Stoltenberg arra utalva, hogy Oroszország évtizedekig befolyási övezetébe tartozóként tekintett Ukrajnára.

A volt norvég miniszterelnök az interjúban arról is beszélt: biztos benne, hogy Ukrajna végül eléri célját, és csatlakozik a NATO-hoz.

Stoltenberg arra is rámutatott, hogy Oroszország rendkívül magas árat fizet a háborúért.

Oroszországnak több száz repülőgép és harckocsik ezrei mellett mintegy 300 ezer fős vesztesége van – sorolta. „A gazdaságuk gyengébb. Politikailag elszigeteltebbekké váltak” – fűzte hozzá.

A NATO-főtitkár ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem lehet a háború gyors befejezésével számolni, mint mondta: nincs jele, hogy Putyin változtatna az irányvonalán, még a márciusban várható újraválasztása után sem.

Ukrajna közben „demonstrálta, hogy képes megvédeni magát, és képes visszavágni, különösen, ha fegyvereket kap Németországtól és számos más NATO-szövetségestől” – szögezte le Stoltenberg az interjúban.