Szórják a pénzt a budapesti önkormányzatok

Összfővárosi szinten idén 562 milliárd forint iparűzési adóbevétellel terveznek, ebből a fővárosi önkormányzatnak 303,5 milliárd forint jut, ez több mint duplája a 2018-as költségvetésben foglaltnak. Van olyan budapesti önkormányzat, ahol már elfogadták az idei költségvetést, a többség az utolsó pillanatra hagyja. Ami látható: a magasabb adóbevétel nagyobb mozgásteret biztosít, sok helyütt igen bőkezű lesz a lakossággal az önkormányzat, kimondható: választási költségvetések születnek - írja a Magyar Nemzet.

A főváros 2024-es iparűzési adóbevételének alakulása miatt korábban soha nem látott magas összegeket tartalmaznak a helyi önkormányzatok költségvetései. A büdzsé számai cáfolják a baloldali mantrát, amely szerint az önkormányzatok kivéreztetése zajlik. Összfővárosi szinten 562 milliárd forint iparűzési adóbevétellel terveznek, ebből a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett fővárosi önkormányzatnak 56 százalék jut, vagyis mintegy 303,5 milliárd forint. Ez csaknem 32 milliárd forinttal, körülbelül 12 százalékkal több, mint a 2023-ra várt 272 milliárd forint. 

 Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője korábban lapunknak elmondta: idén rekordméretű adóbevétel keletkezett, ezt mind a budapesti vállalkozások fizetik be a kasszába.

– Ráadásul 214 milliárd volt az a tartalék, amivel Karácsony Gergely átvette a kormányzást Budapesten. Tehát ki lehet azt mondani: felélték a tartalékokat, elköltötték a rekordméretű adóbevételt, és ennek ellenére jelenleg 55 milliárdos mínuszban van a főváros. Ez egész egyszerűen botrány. Amikor a baloldal kormányra kerül, felélik a pénzt, majd adósságba kergetik a várost – összegezte a kormánypárti politikus, aki hozzátette: a baloldal saját magával sosem volt szemérmes. 

Józsefváros az egyike azon kerületeknek, ahol már elfogadták az idei büdzsét. Megemlítendő, hogy Józsefváros a legtöbb pénzmaradvánnyal rendelkező kerület, itt már tavaly 10 milliárd forint el nem költött forrás halmozódott fel, annak ellenére, hogy Pikó András baloldali polgármester rendre kivéreztetést kiáltott. Leginkább lakossági elvonások és sarcok jellemezték a kerület elmúlt négy évét. A nagyobb fejlesztések hiánya azt eredményezte, hogy a választási évre bőkezűen oszthatnak szociális juttatásokat. 

A józsefvárosi költségvetés főösszege 41,256 milliárd forint, 3,26 milliárd forinttal több, mint 2023-ban. Egyelőre még nem ismert, hogy a fővárostól mennyi helyi iparűzési adóbevétel érkezik januárban, ám mivel tudható, hogy az összfővárosi adó mértéke növekedett, így a kerületi önkormányzatok is magasabb bevétellel számolnak.

Óbudán propaganda-költségvetés született, soha nem látott forrást különítettek el kommunikációra. Gyepes Ádám önkormányzati képviselő a Magyar Nemzetnek elmondta: Kiss László (DK) polgármester az elmúlt négy évben semmi másról nem volt hajlandó beszélni, mint hogy fejlesztésekre, a kerület tisztán tartására, a közbiztonság fenntartására, a hajléktalanhelyzet kezelésére, az egész városrész működtetésére nincs pénz, és azért kell minden önkormányzati adót, a bérleti és egyéb díjakat folyamatosan emelni és sarcolni az itt lakókat, mert a kormány minden forrást elvon a helyhatóságoktól.

– Az idei választási évre viszont olyan költségvetést nyújtott be a testület elé, amely ismét saját korábbi hazugságait leplezi le. Négy év semmittevés után szokás szerint beindult a baloldali ígéretcunami. Gátlástalan fejlesztési ígéretek, ész nélküli pénzosztás a kampányban és soha nem látott összeg, 570 millió forint DK-s propagandára elkülönítve. Így lehet összefoglalni Óbuda költségvetését– sorolta a fideszes képviselő. 

– Megbeszélhetné már végre Kiss László is a főnökével, Gyurcsány Ferenccel, hogy akkor mit is kell végső soron mondani. Mert vagy az az igazság, hogy Óbuda borzasztó anyagi helyzetben van és semmire nincs pénz, vagy az, hogy minden forrás rendelkezésre áll és az elmúlt években munkavégzés helyett csak a hazug propaganda és a közpénz felmarkolása működött a kerületben – véleményezte Óbuda helyzetét Gyepes Ádám.

Terézvárosban is jóval több forrásra számítanak, amiből bőven jut fejlesztésre a kerületben.

– A 2020-as megtorpanást kivéve dinamikusan növekednek a működési bevételeink – mondta lapunknak Bálint György független önkormányzati képviselő. – Bár magam az önkormányzat szociális szerepének növelésével mindig egyetértek, látható, hogy választási költségvetést fogadott el az önkormányzat. Természetesen jó dolog az önkormányzati támogatások kiterjesztése, azonban ennek már korábban, évekkel ezelőtt itt lett volna az ideje. Nem kellett volna várni a választásokig – szögezte le a helyi képviselő. Hozzátette: 

Ezek közé sorolhatók az óvoda- és iskolafelújítások, több mint 600 millió forint összegben, szociális intézmények felújítására 760 millió forintot terveznek, egészségügyi intézmények felújítására pedig több 800 millió forintot költenek majd a tervezet szerint.

– Örömmel nyugtázom, hogy a szociális kiadásainkat is tudjuk növelni. A novemberi döntéseink alapján a kerületi támogatásokat emeltük – például lakhatási támogatás, fűtéstámogatás, ápolási támogatás, eseti támogatás, tanulmányi ösztöndíj –, ami 2024-ben 213 millió forint költségvetési többletforrás bevonását teszi indokolttá – sorolta Bálint György. A képviselő szavaiból kiolvasható, hogy szó sincs az önkormányzatok kivéreztetéséről, sőt nagyon jó pénzügyi helyzet jellemzi a budapesti, baloldali vezetésű kerületeket, már amelyek elfogadták a büdzsét vagy hajlandóak voltak választ adni kérdéseinkre.

Vitézy Dávid a Hír TV Napi aktuális című műsorában a Budapest-bérletekkel kapcsolatban elmondta: kizárólag politikai ügyről van szó, ugyanis szakmai oldalról megközelítve a megállapodás tűnik az egyetlen logikus lépésnek. A szakértő szerint

A BKK egykori vezetője szerint jelenleg mindkét oldal politikai játszmákat folytat le a kérdésben, és a saját táboruknak üzennek. Mindeközben a teljes budapesti közösségi közlekedés költségvetéséből kevesebb mint egy százalékot tesz ki a vita tárgyát képező egy-két milliárd forintos összeg.

Vitézy Dávid emellett kiemelte: az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a főváros korántsem követett el mindent annak érdekében, hogy a Budapest-bérlet problémája minél hamarabb megoldódjon. A szakértő szerint a fővárost komoly felelősség terheli azzal kapcsolatban is, hogy az ügyben nem kezdeményezte időben a tárgyalások megkezdését.

– fogalmazott a szakértő.

Vitézy Dávid a főpolgármesteri tisztségért való esetleges elindulásáról azt mondta: az áprilisi jelöltállításig meg fogja hozni a döntését.

Karácsony Gergely elleni fegyelmi eljárást kezdeményezett a Fővárosi Közgyűlésnél a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István. Mint a testületnek szóló közérdekű bejelentésében írta, a főváros 2,175 milliárd forinttal tartozik az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) a Budapest-bérlet fenntartásáért, vagyis azért, hogy a fővárosiak a HÉV-vonalakat, valamint az agglomerációs buszjáratokat is igénybe vehetik BKK-bérlettel.

– világított rá. Tényi István úgy fogalmazott: tekintettel arra, hogy a Lázár János miniszter által vezetett ÉKM ajánlatát a főváros és a BKK nem fogadta el, így 2023. december 31-én a szerződések lejártak, a fővárosi önkormányzat ezzel elveszítette jogát a HÉV és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, és megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja.

ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester – szokása szerint– rögtön a kormányt hibáztatta. A városvezetőnek tisztában kellett volna lennie azzal, hogy ebben a szerződésben olyan fontos jogosítványok vannak Budapest részére, amelyek elvesztése stratégiai hiba a városvezetés részéről – vélekedett.

Tényi István közölte: Magyarország alaptörvénye az önkormányzatoktól is elvárja a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítését, ezért