Sorsdöntő lehet Németországban az EU-választás

A németországi gazdatüntetések mögött nem csupán a termelőket, a fuvarozókat vagy éppen az étteremtulajdonosokat sújtó közterhek emelése áll, hanem egy általános társadalmi elégedetlenség is Olaf Scholz német kancellár kormányának politikájával szemben. A dolgozókra és a vállalatokra kirótt, növekvő közterhek mellett ugyanis a szövetségi kormány továbbra is kitart Ukrajna támogatása mellett, és folytatja azt a segélypolitikát, amelynek kedvezményezettjei túlnyomó többségében a bevándorlók. A Németországban zajló eseményekről az MCC Brussels kutató munkatársát, Schenk Richárdot kérdezte a Közmédia Központ Brüszelben.

 „A kormány a német a termelőkre, munkavállalókra és vállatokra vet ki adóemeléseket, miközben a saját kiadásait nem vágja vissza” – fogalmazott Schenk Richárd, az MCC Brussels kutató munkatársa  válaszában a németországi gazdatüntetések kapcsán. Az elemző azt is elmondta, hogy „noha a német emberek sokszor eltűrik az adóztatást”, a társadalmi elégedetlenség legfőbb oka az, hogy Olaf Scholz kormánya a forráshiány ellenére is kitart az Ukrajnának nyújtott támogatások mellett, nem szorítja vissza a migrációhoz kapcsolódó kiadásokat, és növelte a munkanélküli segélyre szánt költségvetési keretet, amelynek kedvezményezettjei túlnyomó többségben nem németek. 

 „A kormány tíz százalékkal emelte a munkanélküli segélyre szánt keretet, amely önmagában két és fél milliárd euró pluszkiadást jelent. De azt is tudni kell, hogy ennek a pénznek a 61 százalékát bevándorlók kapják, és ebben a menekültsegélyt kapók száma még nincs benne” – mutatott rá az elemző.

Schenk Richárd hangsúlyozta, hogy a tavalyi 23 milliárd eurós költségvetési tétel után idén már 26 milliárdra növelték a munkanélküliek segélyezésére fordított költségvetési tételt. Ezenfelül pedig a Németországba bevándorló migránsok is külön forrásból részesülnek, továbbá a társadalmi integrációjuk megvalósítása miatt növelni kellett az önkormányzatok, a rendvédelmi és egyéb közszolgálati szervek állományát, amelyek tovább szaporítják az állami kiadásokat. 

 Feszültségek Ukrajna miatt

 Kérdésre válaszolva a kutató elmondta, hogy a gazdatüntetések kapcsán jogosan merült fel az Ukrajnának nyújtott támogatások kérdése is.

„Az ukrajnai háború elől Németországba menekülők nagy része, 82 százaléka nem dolgozik, mivel a német állam nem menekült jogon kezeli őket” – mondta, majd hozzátette: az ukrán menekültekre vonatkozóan Németországban külön jogkört nyitottak, így azonos jogosultságuk van a segélyezés vonatkozásában, mint a német állampolgároknak.

„Ez szöges ellentétben áll azzal, amit a lengyelek és a csehek csináltak, ami egy rövid idejű átmeneti segélyezés után a munkaerőpiacra tereli a menekülteket. Míg ott az ukrán menekültek kétharmada dolgozik, addig Németországban csak az egyötödük, ezeket a dolgokat pedig az emberek is látják” – fogalmazott.  

Ahogyan arra az elemző rámutatott, a Scholz-kabinet bőkezűnek mondható más külföldi támogatások kapcsán is. Bicikliút építését finanszírozzák Peruban (300 millió euró), a gender szenzitivitás elérését célzó projektet finanszíroznak Kínában (550 ezer euró), vagy másik félmilliárd euróval támogatják egy vakcinagyár építését Ruandában. „A kormány azt se tudja, hogy ez a gyár mikor kezdi meg a termelést. Az ilyen híreknek az összessége pedig felfokozta az indulatokat.” 

 Szövetségi és tartományi ellentétek

 Az adóemelések és megszorítások politikája a szövetségi kormány és a tartományi kormányok között is ellentéteket szül. Schenk Richárd felidézte, hogy a bajor miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger decemberben azt nyilatkozta, hogy azok a milliárdok, amelyeket most meg kell spórolni, a migráció által okozott költségvetési lyuk betömését szolgálják. 

A politikai horizontra tekintve elmondható, hogy a jobbközép pártok egyértelműen a gazdák oldalára álltak. „Manfred Weber részt vett a tüntetéseken, Markus Söder (CSU) és Friedrich Merz (CDU), a keresztényszocialista és a kereszténydemokrata pártok elnökei pedig pozitívan viszonyultak a termelőkhöz” – mutatott rá az elemző.

Mint mondta, a német jobbközép pártok ezzel a júniusi európai parlamenti választásokon is előnyhöz juthatnak, mivel a brüsszeli pártcsaládjuk (Európai Néppárt) már tavaly elkezdett a gazdák érdekei mellett politizálni a brüsszeli törvényhozásban.  

 Ugyanakkor a német kancellár szociáldemokrata pártjában (SPD) sem egyértelmű a tüntetésekhez fűződő viszony. Schenk rámutatott, hogy az SPD alsó-szászországi, Saar-vidéki és mecklenburgi miniszterelnökei is kiálltak a termelők mellett.

„Németországban nagyon komoly szerepük van a miniszterelnököknek, és ha a három legfontosabb szociáldemokrata miniszterelnök, akik népszerűek, választásokat nyertek, kiállnak a gazdák mellett, az nagy súllyal bír” – hangsúlyozta.  

Ugyanakkor a szövetségi kormány a pénzhiány miatt nem hátrálhat ki az adóemelés politikája mögül. „Egyébként a zöldek választói és a liberálisok is támogatják a kormány szándékát, a szociáldemokraták pedig nem fogják megakadályozni” – mondta. Schenk emlékeztetett, hogy az emelések hiányában a kormánynak nem lenne forrása a szociális kiadások finanszírozására, valamint a zöldátállás programjaira. Az adóemelési program viszont kiemelt kampánytémája lehet az ellenzéknek az európai parlamenti választásokra. 

 Más kormányok belebuktak

Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy eddig két kormány bukott bele a rossz adópolitikába Németországban. Mint mondta, a szociáldemokrata Helmut Schmidt kormánya (NSZK) 1982-ben bukott bele a magas inflációs környezet és az olajválság közepén kialakult költségvetési gondokba. 2005-ben pedig a szintén szociáldemokrata Gerhard Schröder kormánya bukott meg a munkanélküli segély körüli reformok miatt.

Káoszt és közlekedési fennakadásokat okozott Németországban a gazdák tüntetése, akik traktorokkal bevonultak a nagyobb városokba, és lezártak több forgalmas autópályát is. A német gazdák azután kezdtek tiltakozni, hogy az ukrán gabonadömping lenyomta az árakat, ezzel nehéz helyzetbe kerültek. A német kormány ennek ellenére megszorításokat vezetett be a gazdákkal szemben, elemzők szerint azért, hogy anyagilag továbbra is támogatni tudja Ukrajnát.

Több ezer elégedetlen gazda vonult utcára hétfőn Berlinben. A hatalmas tömeg körbevette a Brandenburgi kaput és környékét, az utakat is lezárták. A vasárnap este kezdődött demonstráción a traktorok hosszú sorokban álltak, teljesen megbénítva a közlekedést.

A mezőgazdasági gépek konvojban vonultak, több kilométer hosszan villogtak a narancssárga lámpák a sötétben. Helyenként le kellett állítani a forgalmat is, mert az összes sávot elfoglalták.

Végül sorra gördültek be a fővárosba, ahol a tüntetők meg is kezdték az egyhetesre tervezett tiltakozó akciójukat. Hangosan skandálták, hogy „No farmer, no future”, vagyis gazdák nélkül nincs jövő. A feliratot a járművekre is kifüggesztették.

„Megszorítások sokasagát kellett elviselnünk az utóbbi években és most újabb sarcok jönnek. Elegünk van” – mondta egyikük.

Hétfőn Berlin mellett több más német nagyvárosban is tüntettek a gazdák, például Hamburgban, Münchenben és Bonnban. Utakat torlaszoltak el és városrészeket vettek blokád alá.

„Szeretnénk, ha nem emelnék az útdíjakat és a gázolaj árát. Továbbá, hogy megmaradjanak az eddigi támogatások” – hangsúlyozta egy másik tüntető. A gazdasági helyzet azután fordult rosszabbra Németországban, hogy az ukrán gabona dömpingje lenyomta az árakat.

Emiatt veszélybe került a gazdák megélhetése.

A német kormány azonban ezt figyelmen kívül hagyta

és segítség helyett megszorításokat jelentett be, elemzők szerint azért, hogy anyagilag továbbra is támogatni tudja Ukrajnát. Ennek érdekében évi 480 millió eurót vonnának el a mezőgazdaságból.

„A központi kérdés az, hogy a mezőgazdasági termelők családjainak vannak-e kilátásai. Nincsenek beruházások, ráadásul bevezették a különadócsomagot is. A fiatalok aggódnak” – mondta Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke a német közszolgálati televízióban.

Németország az elsők között ajánlotta fel segítségét Kijevnek, hogy biztosítsa az ukrán gabona tranzitját. Néhány hónap alatt azonban bebizonyosodott, hogy ezzel saját magát hozta nehéz helyzetbe.

A gazdák tavaly decemberben kezdtek tüntetni. Volt, ahol még a rendőrök sem tudták megállítani a traktorokat. A gazdákhoz időközben egyre többen – a fuvarozók és vendéglátósok is – csatlakoztak. A demonstrációk pedig azóta folyamatosak.

A Bild azt írja: újabb autópálya-blokádok, gyűlések és felvonulások várhatók. A portál szerint egész Németország megbénulhat, ami miatt egyre nagyobb a feszültség. A hatóságok attól tartanak, hogy nem tudják megfékezni a feldühödött tömeget.

A zöldpárti gazdasági miniszter közösségi oldalán próbált nyugalomra inteni. Azt ígérte:

a korábbi tervekkel ellentétben csak fokozatosan vonják el a pénzeket, ráadásul nem az összeset.

„A költségterhek miatt a német kormány jóindulatot tanúsított a gazdák iránt. A most tárgyalt támogatások egy lényeges részét megtartjuk, a mezőgazdasági járművek adómentessége és a gázolajtámogatás is csak fokozatosan csökken. A forrásokat azonban teljesen nem tudjuk nélkülözni” – fogalmazott Robert Habeck német gazdasági miniszter.

Ukrajna fontosabb a német kormánynak, mint a német gazdák – írja az Origo. A portál emlékeztet: Németország komoly költségvetési hiánnyal küzd, ennek ellenére úgy döntött, az idei évre megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, 8 milliárd euróra növelve azt.

A gazdák a tervek szerint vasárnapig tüntetnek. Közben a német vasutasok is bejelentették, hogy sztrájkba lépnek. A műszakos dolgozók munkaidejének csökkentését, havi 555 eurós átlagos fizetésemelést és egyszeri 3000 eurós prémiumot követelnek. Ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, akkor szerdától háromnapos munkabeszüntetésbe kezdenek.

Az MCC Brussels kutató munkatársa szerint amennyiben a Scholz-kormány mindhárom pártja nagyot veszít a nyári EP-választásokon, az a hárompárti koalíción belül akár annak szétrobbanását eredményező dinamikát is kiválthat.

Ha most tartanák a tartományi választásokat Szászországban, akkor a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) szerezné meg a legtöbb szavazatot a legfrisseb közvélemény-kutatás szerint.

Hetven százalékkal több illegális migráns érkezett Németországba tavaly november végéig, mint a megelőző év azonos időszakában. Ugyanakkor amióta visszaállították a határőrizetet a lengyel és a cseh határszakaszokon, csökkeni kezdett az érkezők száma.

Az érintett tartományban, Szászországban ősszel tartományi választások lesznek, és a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a bevándorlásellenes AfD megelőzte a Kereszténydemokrata Uniót (CDU).

Hogyha most tartanák a tartományi választásokat Szászországban, akkor

a bevándorlásellenes AfD szerezné meg a legtöbb szavazatot

– számolt be a közmédia berlini tudósítója Noll Katalin, aki kiemelte, hogy a szavazatok 37 százalékát az AfD szerezné, a CDU második helyre csúszna vissza a szavazatok 30 százalékával, a jelen közvélemény-kutatási eredmény alapján pedig a szociáldemokrata párt be sem kerülne a tartomány parlamentjébe.

Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy

az emberek változást szeretnének Németországban,

főként a migrációs politikában szeretnének, szorgalmaznak szigorítást – mondta a tudósító