Sok ezer ukrán gabonát szállító járművet vizsgáltak meg

Idén sem haladhat át agráráru Magyarország területén ellenőrzés nélkül, közúton, vízen és a vasúti forgalomban is fokozottan figyelik a gabonát szállító járműveket – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.

Tavaly áprilisban, az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom hatálybalépésével vette kezdetét egy ellenőrzéssorozat, amely jelenleg is tart. Ez idő alatt a járőrök több ezer, gabonát szállító kamiont, vasúti szállítmányt és teherhajót vizsgáltak át – tudatta a NAV.

A közlemény szerint a Magyarországra belépett szállítmányokat nyilvántartásba veszik, lezárják, és egészen a kilépésig nyomon követik.

A pénzügyőrök a vízi úton érkező gabonaszállítmányokat, a Duna teljes magyarországi szakaszán, járőrhajókkal tartják folyamatos kontroll alatt.

Mint írták, az autópályán, közúton, telephelyen és vasúti forgalomban a NAV Bevetési Igazgatóságának járőrei ellenőrzik a korlátozás alá eső termékeket, amelyeket kamerarendszeren keresztül is figyelnek.

Amennyiben azt látják, hogy a szállítmány eltér az eredeti útirányától, azonnal járőrt irányítanak utána.

Az ország bármely pontján azonnal ellenőrizni tudják a kormány által hozott gazdaságvédelmi intézkedések betartását – írták.

A rendeletet megsértő fuvarozók, a szállított áru adó nélküli értékével megegyező összegű bírságra számíthatnak – áll a közleményben.

Leváltotta Marcel Ciolacu román miniszterelnök csütörtökön Ion Cupát, a román vámhivatal vezetőjét és Sandu Costeát, az adóhatóság (ANAF) alelnökét a több mint egy hete forgalomlassítással tüntető gazdák és fuvarozók ukrán gabonatranzittal kapcsolatos panaszai miatt.

Ciolacu a kormányülés elején közölte: a cseréről Marcel Bolos pénzügyminiszter előterjesztése nyomán döntött, aki nagyon gyorsan reagált a tüntetőkkel folytatott tárgyalásokon felvetett vámügyi problémákra. A kormányfő ugyanakkor kifejezte reményét, hogy olyan tisztségviselők kerülnek a vámhivatal, illetve az adóhatóság élére, akik a gazdálkodók és fuvarozók minden jogos igényére már jövő héten megoldásokat találnak.

A gazdák a hatóságok passzivitását kifogásolták a romániai gabonacsempészettel szemben, és azt sérelmezték, hogy az ukrán gabonát a román utakon külföldre szállító, és a konstancai kikötőben hatalmas torlódást okozó kamionokat a hatóságok szerintük nem ellenőrzik ugyanolyan szigorral, mint a többi járművet.

A tüntetők azt kérték, hogy különítsék külön forgalmi sávokba az ukrán gabonaszállítmányokat, illetve az EU-s teherautókat a határátkelőkön és a konstancai kikötőben.

Hétfőn a bukaresti kormány közleményben cáfolta, hogy Romániában feketén értékesítenék a más piacokra szánt ukrán gabona egy részét, a gazdák viszont azt állítják, hogy a gabonatranzitot végző teherautók olykor több tonnával is könnyebbek, amikor megérkeznek a konstancai kikötőbe az országba történt belépéskor végzett méréshez képest.

Az ukrán gabonatranzit ellen tiltakozó gazdák traktoraikkal a román-ukrán határ halmi átkelőhelye felé vezető utat is eltorlaszolták csütörtökön.

Az Agerpres hírügynökség szerint azonban a személyforgalom a déli órákban zavartalan volt a halmi határátkelőn, csak a teherautók áthaladását akadályozzák a tiltakozó Szatmár megyei gazdák.

A szeretvásári (Siret) határátkelőt a tiltakozó akciók kezdete óta eltorlaszolták a tüntetők, ezért kedden már 150 ukrán és török sofőr demonstrált a város utcáin, amiért napok óta nem tudtak átjutni Ukrajnába. Csütörtökön mintegy 150 kamion már kiléphetett Romániából.

A Suceava megyei hatóságok tájékoztatására hivatkozva az Agerpres azt írta: a Romániából Ukrajna irányába tartó kamionok tranzitja szerda reggeltől óránként tíz kamionos ütemben zajlik, a Romániába való bejutás viszont továbbra sem lehetséges, az átkelő le van zárva Szeretvásárnál.

Újabb tiltakozó akciót tartanak a német gazdák Berlinben. Most a Grüne Woche, vagyis a Zöld hét nemzetközi mezőgazdasági kiállítást és vásárt blokkolják. Több mint száz traktor vonult a környékre, ugyanakkor a Brandenburgi kapu környéke sem ürült ki. Ott most a kamionosok vették át a traktorok helyét. És tovább tüntetnek a gazdák Romániában is. Ők a hétvégén a bukaresti parlament elé vonulnak.

Kilométeres sorokban állnak a kamionok a Brandenburgi kapu előtt, Berlinben. A tüntetők folyamatosan váltják egymást, most a fuvarozók kerültek sorra.

„Ismét bővült a járművek sora, hiszen ismét a győzelmi oszlopig húzódik a járműsor, időnként hatalmas dudaszóval vonulnak fel, tehát folytatják a felvonulásokat. Hogyha jobban megnézzük a járműveket, akkor azt láthatjuk, hogy most a kamionok vannak többségben, tehát a szállítmányozók kis időre leváltották a gazdákat” – mondta Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója. A sofőrök többsége a járművében tölti az éjszakát, éjjel tábortüzek mellett melegszenek. A berliniek kiállnak mellettük, élelmet és vizet visznek nekik, hogy ezzel is támogassák az akciót.

„Az állam többet költ, mint amennyi pénze van. Más országokra költi a pénzt, pedig legtöbb rakományt kamionokkal szállítják. A gazdák a nap 24 órájában dolgoznak, egyre kevesebb a hasznuk nekik is, és mindig kevesebb jut annak ellenére, hogy az állataikat el kell látniuk” – panaszkodott az egyik fuvarozó.

A 2024-es támogatáscsökkentések miatt tiltakozó német gazdákhoz csatlakozó kamionsofőrök sorakoznak járműveikkel a berlini Brandenburgi kapunál 2024. január 18-án. A mezőgazdasági termelők január 8-án indítottak útlezárásokat is magában foglaló, egyhetesre tervezett országos tüntetéssorozatot Németországban (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan).

A német fővárosban csaknem két hete tart a gazdák tüntetése. A legtöbben hétfőn gyűltek össze.

Péntekre a termelők egy újabb akciót szerveztek. A Grüne Woche vagyis a Zöld hét nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági kiállítás és vásár környékét blokkolják. A szervező az M1-nek azt mondta: több mint száz traktorral vonultak ki.

„Reméljük, hogy csökkentik vagy megszüntetik a szén-dioxid-adót, és a végén a bürokráciát le tudjuk építeni, mert eddig az állam tulajdonképpen uralkodott az üzemeken is, és ugyanígy van ez a szállítmányozással is. Mindent szabályoznak, ennek véget kell vetni” – mondta Marco Hitze, az akció szervezője.

A Bundestagban csütörtökön téma volt a tüntetés. Várhatóan azonban csak január végén szavaznak a 2024-es költségvetésről, a gazdák így azt remélik, addig még lesz lehetőség a módsításra és arra, hogy a tőlük elvenni tervezett támogatásokat visszakapják.

Romániában is folytatódtak a tüntetések. Pénteken már kilencedik napja okoztak fennakadásokat a közlekedésben a munkagépekkel felvonuló gazdák és fuvarozók. Így tiltakoztak az olcsó, génmódosított ukrán gabona behozatala ellen is.

„Azt gondolom, hogy a románoknak tetszene az önök miniszterelnökének a hozzáállása abban az értelemben, hogyan tud tárgyalni Brüsszelben. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, mert azok, akik tárgyalnak az Európai Bizottsággal, nem tudták érvényesíteni a román érdekeket” – mondta a tüntetések szószólója, aki hozzátette: a gazdák követelése 77 pontból áll, és addig nem hagyják abba, ameddig ezek mindegyike nem teljesül.

A tüntetők eddig a városok körgyűrűjén demonstráltak. A főpolgármester azonban csütörtökön bejelentette: engedélyt ad arra, hogy a termelők a bukaresti parlament elé vonuljanak. A tervek szerint gazdák ezrei gyűlnek össze a hétvégén a belvárosban.

„Jóváhagytam egy tüntetést, amely nem érinti a bukaresti forgalmat. Ez vasárnap, hétfőn és kedden lesz az Alkotmány tér parkolójában, az engedélyt pedig ötezer emberre, száz traktorra és száz nyerges vontatóra adtam ki” – írta közösségi oldalán Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere.

Közben a román kormány is enyhítené a feszültséget, a csütörtöki ülésen elfogadott egy intézkedéscsomagot a helyzet rendezésére.

A gazdák azonban mindezt csak részeredménynek tartják. A tüntetéseket így folytatják.

A korábbi kutatásokból kiderült, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, aminek egyik lehetséges oka az ukrán gabonaszállítmányok nagyarányú elutasítottsága: tízből kilenc magyar szerint nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket – ismertette korábban kutatása eredményét a Nézőpont Intézet.

Azt írták: a magyar kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta annak érdekében, hogy a magyarok véleményével vértezze fel magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben.

A konzultáció tizenegy kérdése közül egy az ukrán génmódosított gabona behozatalára vonatkozik, miután az Európai Unió megnyitotta a határokat a génmódosított ukrán gabonaszállítmányok előtt, amely nehéz helyzetbe hozta a kelet-európai országok piacait

– áll a közleményben.

Jelezték: fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok ebben a kérdésben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek egyetértenek vagy sem az ukrán termékek beengedésével.

A felmérés – amelyet december 4. és 6. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítettek – szerint a magyarok döntő többsége (87 százalék) úgy értékeli, nem kellene beengedni Magyarországra az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékeket, és mindössze 5 százalék tartja azt elfogadhatónak.

Korábbi kutatásokból kiderült, hogy

a magyarok többsége (62 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, és ennek egyik lehetséges oka a génmódosított ukrán mezőgazdasági termékek beengedésével szembeni nagyarányú egyet nem értés.

Úgy fogalmaztak, hogy politikai hovatartozástól függetlenül többségben vannak azok, akik ellenzik a határok megnyitását az ukrán szállítmányok előtt, a kormánypártiak körében (97 százalék) egységes véleményen vannak, de a baloldali szavazók (75 százalék) körében is a tiltakozók egyértelmű többsége látható.

A radikális jobboldali Mi Hazánk ellenzéki szavazóinak 84 százaléka szintén elutasítja a határok megnyitását az ukrán génmódosított termékek előtt – fűzték hozzá.

A kutatás szerint nincs olyan kiemelt társadalmi csoport nem, kor, végzettség és településtípus alapján, amelyben az ukrán génmódosított mezőgazdasági termékek Magyarországra engedését a többség támogatná. Még a felsőfokú végzettségűek és a fővárosiak négyötöde (82-82 százalék) is tiltakozik a brüsszeli vezetés javaslata ellen – áll a felmérés eredményét ismertető összefoglalóban.