Scholz vesztésre áll Németországban

Nehéz idők járnak Olaf Scholz kancellárra és kormányára: a német gazdaság a padlón, hatalmas lyuk tátong a költségvetésben, emellett állandó a civakodás a balliberális koalícióban. Ráadásul az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Friedrich Merz a 2021-es választások óta először megelőzte a szociáldemokrata Scholzot a népszerűségi listán – méghozzá jelentős fölénnyel – egy friss közvélemény-kutatás alapján.

Ha a németek közvetlenül választhatnának kancellárt, akkor 28 százalékuk szavazna a CDU elnökére, Friedrich Merzre, és csak 21 százalékuk választaná Olaf Scholzot, a jelenlegi kancellárt – derült ki Németország legolvasottabb napilapja, a Bild megbízásából az INSA által elvégzett közvélemény-kutatásból.

Ez a legnagyobb különbség, amit az INSA közvélemény-kutató a 2021-es választások óta mért

– jegyzi meg a lap.

A férfi választók körében Merz a voksok 29 százalékát, Scholz a 24 százalékát kapná, ha most lehetne közvetlenül kancellárt választani. A nők körében ez az arány 28–18 százalék Merz és a CDU javára.

Kelet-Németországban, ahol hagyományosan a jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) a legerősebb párt, még nagyobb a konzervatívok támogatottsága: a választók 31 százaléka szavazna Merzre, és csupán 15 százalékuk Scholzra.

A pártpreferenciák szerinti felmérésből az derül  ki, hogy a jobbközép CDU/CSU összefogás a szavazatok 31 százalékát kapná, ha most lenne a Bundestag-választás. A második helyen az AfD végezne 21 százalékkal, megelőzve a Scholz vetette szociáldemokratákat (14 százalék), a zöldeket (13 százalék) és a decemberben alakult baloldali BSW-t (7 százalék).

A Szabaddemokrata Párt (SPD), amely például Christian Lindner pénzügyminisztert delegálja a kormányba, 4 százalékon áll a felmérés szerint, vagyis a párt be se jutna a szövetségi parlamentbe.

Mindennek oka a Bild szerint elsősorban a kancellár, másodsorban a hárompárti (szociáldemokrata, szabaddemokrata, zöld) kormánykoalíció, az úgynevezett „jelzőlámpa-koalíció” népszerűtlensége.

Scholz személyével, illetve munkájával a választók 70 százaléka elégedetlen, a piros-sárga-zöld összefogással pedig nem kevesebb, mint 76 százalék nincs megelégedve.

Ezzel szemben csupán 22 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten elégedettek a kancellár munkájával, a kormánykoalíció támogatóinak aránya pedig 17 százalékos.

Ráadásul a németek nem hisznek abban, hogy a dolgok a közeljövőben jobbra fordulnának. Az INSA felmérése szerint

a megkérdezettek 55 százaléka arra számít, hogy a német gazdaság idén recesszióba fordul,

és csak 14 százalékuk bízik a fellendülésben.

A CDU-t irányító Merz és a másik nagy konzervatív tömörülés, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője, Markus Söder augusztusban méri össze erejét, hogy eldöntsék, melyikük képviseli majd kancellárjelöltként a jobboldalt a 2025-ös választásokon.

Valóságos vállalati csődhullám vette kezdetét Németországban. A koronavírus idején megadott állami támogatások megvonása után sorra dőlnek be a cégek, a legkisebb startupok és a német piac királyai egyaránt érintettek.

A 2023-as gazdasági katasztrófa után idén tovább fokozódik a vállalati csődhullám Németországban, miután a magas energiaköltségek és a világjárvány idején bevezetett támogatások megszűnése miatt egyre több sántikáló cégnek kell bedobnia a törülközőt – írta a Financial Times.

Szerkezetátalakítási szakértők arra figyelmeztetnek, hogy

Németországban sok úgynevezett „zombi vállalat” – melyeket csak a koronavírus-járvány alatt bevezetett, nagylelkű állami támogatások és a csődeljárási kötelezettség felfüggesztése tartott életben – fog összeomlani idén, szorosan követve a 2023-as csődrekordot.

A nehézségekkel küzdő cégek sora a magas kamatok és energiaárak, a költségvetési megszorítások, valamint a gazdasági stagnálás miatt egyre bővül: az előrejelzések szerint 2024-ben akár 30 százalékkal többen jelentenek fizetésképtelenséget, mint tavaly.

Nem tiszteli a csőd a tradíciókat

Az év eleje óta több ismert német cég, például a Galeria Kaufhof áruházlánc, a Peek & Cloppenburg, a Reno cipőáruház és a 85 éves Haba játékgyártó is fizetésképtelenné vált. Ez utóbbi decemberben jelentett csődöt, nem sokkal azután, hogy elbocsátott 500 alkalmazottat, bezárta az online áruházát és több gyárat is eladott, hogy megpróbálja csökkenteni folyamatosan emelkedő költségeit.

A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) adatai szerint az általuk figyelt németországi vállalati csődök – ami nem tartalmaz számos mikrovállalkozást – havi aránya tavaly nyár óta először emelkedett a világjárvány előtti átlagszint fölé. Decemberben pedig hét éve a legmagasabb szintet érte el.

„A következő két-három hónapban mindenképpen magasabb fizetésképtelenségi számokat fogunk látni, ez a korai bejelentési számokból is látszik. A kormány sajnos túl sok támogatást adott az alacsony termelékenységű cégeknek, amelyeknek most ér véget a meghosszabbított élete”

– figyelmeztetett Steffen Müller, az intézet csődkutatási vezetője.

A német statisztikai hivatal (Destatis) múlt héten közzétett adatai szerint az októberig tartó tíz hónapban több mint 24 százalékkal nőtt a kerületi bíróságokon csődeljárást kezdeményező cégek száma a 2022-es év azonos időszakához képest.

Wolfgang Steiger, az ellenzéki CDU gazdasági tanácsának vezetője a kormány katasztrofális gazdaságpolitikáját okolta azért, hogy Németországban a fizetésképtelenségi ráta gyorsabban emelkedik, mint sok más országban. Ehhez példaként említette, hogy a német gazdaság 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, miután a kiskereskedelmi forgalom, az export és az ipari termelés jócskán visszaesett. Az év egészében a GDP 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon.

A német gazdasági minisztérium azonban próbálta zsugorítani a probléma mértékét, s bár az üzleti környezet szerintük is kihívást jelent, hosszabb távon nem számítanak a csődeljárások számának jelentős emelkedésére.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint a német gazdaság növekedése az idén várhatóan 0,6 százalékra gyorsul. Ezzel azonban Németország még így is a világ egyik leggyengébben teljesítő gazdasága lenne, amióta az Olaf Scholz kancellár baloldali koalíciója egy katasztrofális költségvetési válság után rohamtempóban kezdte el csökkenteni az állami támogatásokat, hogy betömje az államháztartáson tátongó 60 milliárd eurós lyukat.

Az egyik ilyen megszorítás a járvány alatt az éttermeknél bevezetett alacsony áfakulcs megszüntetése volt, amit a hónap elején hajtottak végre. Ennek következtében több mint 15 ezer vendéglátós közölte, hogy a fizetésképtelenség szélén áll.

Rövid életű startupok

A befektetések elapadása a fiatalabb, sérülékenyebb cégek között rengeteg áldozatot szed. A StartupDetector adatszolgáltató szerint tavaly csaknem 300 német startup jelentett fizetésképtelenséget, ami 65 százalékos növekedés 2022-höz képest – ez az arány idén valószínűleg tovább emelkedik.

A szerkezetátalakítási tanácsadó cég, a Falkensteg előrejelzése szerint 2024-re több mint 30 százalékkal ugrik meg a fizetésképtelenség a tízmillió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező vállalatok körében.

A tavaly tönkrement nagyobb cégek között sokan divatáru-kiskereskedők, közlekedési szolgáltatók, ingatlancégek és autóipari beszállítók voltak, amelyekre a német gazdaság általános gyengesége is hatalmas nyomást gyakorolt. Emellett sok klinika és magánkórház is csődöt jelentett, mivel a magasabb bér- és energiaköltségeket nem tudták áthárítani az egészségbiztosítási rendszerre.

A német Allianz biztosító szerint a vállalati csődhullám világszerte súlyos problémát okoz, a tavalyi 6 százalék után idén 10 százalékos növekedést prognosztizáltak a globális fizetésképtelenségek számában.

Németország elmaradt más országoktól, például Franciaországtól vagy a skandináv országoktól, s noha a trendek alapján hamarosan felzárkózhat, ez egy újabb csapást mérhet Európa legnagyobb, betegeskedő gazdaságára – jelezte Maxime Lemerle, az Allianz fizetésképtelenséggel kapcsolatos kutatásainak vezető tanácsadója. Szerinte a német és a globális piacon is a normalizálódás és a katasztrófa között állunk, így a közeljövőben a kormányoknak és az üzleti vezetőknek is a lehető legóvatosabban kell haladniuk – írja a Világgazdaság.