Rövidesen megkezdi működését a Szuverenításvédelmi Hivatal

A Szuverenitásvédelmi Hivatal február 1-jén megkezdi működését – jelentette be a szervezet felkért elnöke szombaton a kormány Facebook-oldalán megosztott videójában.

Lánczi Tamás fontosnak nevezte, hogy a szervezet nem hatóság, hanem hivatal, így nem nyomoz és nem szankcionál. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elsődleges feladata az, hogy vizsgálatokat folytasson le, kutasson és feltárja azokat a kockázatokat, amelyek „a magyar szuverenitásra leselkednek, és lehetőség szerint megtegyen mindent, hogy ezeket a veszélyeket elhárítsa” – közölte.

A hivatal első feladata az lesz Lánczi Tamás szavai szerint, hogy a soron következő, júniusban tartandó két választásra felkészüljön.

Rámutatott, hogy egy európai parlamenti választás és egy helyhatósági választás lesz a nyár elején.

Hozzátette, hogy a 2022-es országgyűlési választás után napvilágra került, hogy milyen befolyásolásai kísérletek történtek. „A hivatal első feladata lesz, hogy megakadályozza, hogy ilyen még egyszer előforduljon” – fogalmazott a felkért vezető.

„Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy 2022 nem ismétlődhet meg” – hangsúlyozta Lánczi Tamás.

Szerinte Európában, de különösen Közép-Európában számos befolyásolásai kísérlet történt és történik: a „demokratikus akaratképzést” eltérítik a külső erők attól, ahogy azt egyébként az adott állam jogszabályai előírják.

„Manipulálják a közbeszédet, civil szervezetek mögé bújva külföldi aktorok politikát csinálnak vagy politikát próbálnak csinálni, korlátozzák a közbeszédet. Hosszasan lehetne még sorolni azokat a negatív tendenciákat, amelyek Magyarországon is jelen voltak és külföldön is megfigyelhetők” – mondta Lánczi Tamás.

A február 1-jéig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön – mondta a hivatal vezetésére felkért Lánczi Tamás politológus kedden az M1 műsorában.

Lánczi Tamás a műsorban megtisztelőnek nevezte, hogy őt jelölte a posztra Orbán Viktor miniszterelnök, és azt, hogy kinevezési okiratát Novák Katalin köztársasági elnöktől veheti majd át.

A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányos önazonosságként hivatkozik a szuverenitás fogalmára, ami a mindennapok nyelvén azt jelenti, hogy az ország gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát és függetlenségét kell védeni, és ehhez a törvény rendel bizonyos eszközöket – fogalmazta meg a hivatal feladatait Lánczi Tamás.

Hangsúlyozta,

a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást, és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze.

Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek – tette hozzá.

Lánczi Tamás közlése szerint a 2022-es guruló dollárok elnevezésű ügyhöz hasonló visszaélések felderítéséhez más állami társszervekkel való együttműködést tud igénybe venni.

„Azokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, azokat, ha úgy tetszik, elkérheti egy együttműködés keretében, ezeket elemezheti és megvizsgálhatja, ezekből vonhat le következtetéseket, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak”

– fejtette ki a hivatal leendő elnöke, megjegyezve, a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét.

Példaként említette, hogy a szuverenitásvédelmi törvény vonatkozó passzusa szerint ha valaki tiltott finanszírozást fogad el, azt jelenleg a törvény három év szabadságvesztéssel sújtja, de a büntetést nem a hivatal, hanem az illetékes állami szerv fogja kiszabni.

Lánczi Tamás emlékeztetett, idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a 2022-ben tapasztaltakhoz hasonló visszaéléseket.

Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét

– erősítette meg.

A politológus műsorvezetői kérdésre elmondta, ha az Európai Bizottság vagy bármely más uniós szerv megpróbál „túlterjeszkedni” a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor az is önmagában egy vizsgálat tárgya lehet, és érdemes lehet ezzel foglalkozni.

Hozzátette,

Magyarország ugyanakkor bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó „súrlódások” vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.

Lánczi Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is hangsúlyozta, a hivatal létrehozásával kapcsolatban Brüsszelből aggódó hangok jöttek, ezeken az aggodalomba burkolt támadásokon azonban nem lehet csodálkozni, mivel ott mindig is voltak olyan szereplők, akik megpróbáltak túlterjeszkedni a hatáskörükön és bele akartak avatkozni a magyar alkotmányos életbe.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő elnöke kérdésre válaszolva elmondta, a magyar modellhez a romániai dezinformációellenes hivatal vagy az Európai Unió Brüsszelben működő, az unión kívülről érkező befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban. Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert Nagy-Britannia és Franciaország is létrehozott már – tette hozzá.

„Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását”

– fogalmazott Lánczi Tamás.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felkért vezetője a Hír TV-ben adott interjút a leendő munkahelyével kapcsolatban. A politológus elmondta, hogy az első lépés a hivatal megalapítása. Ez egy hosszabb folyamat, mivel az intézménynek nincs jogelődje. Az új Szuverenitásvédelmi Hivatalnak február elsejével kell felállnia.

Ezek után lesz két választás júniusban, egy önkormányzati és egy európai parlamenti. A 2022-es parlamenti választásról Lánczi azt mondta, az egyik tapasztalat az volt, hogy ez alkalommal külföldi befolyásolási kísérletek történtek. 

Az új hivatal vezetője azokra a felvetésekre is reagált, hogyan fogják garantálni, hogy a hivatal politika- és elfogultságmentes munkát végezzen. 

– mondta az interjúban Lánczi Tamás.

Azt is elmondta a Szuverenitásvédelmi Hivatalról, hogy az nem hatóság, mivel nem nyomoz és nem szankcionál. Vizsgálódik, és támaszkodik a többi államigazgatási szervre, azokra, amelyeknek egyébként van nyomozati, szankcionálási jogkörük. Alapvetően a hivatalnak az a feladata, hogy szemlélje, nyomon kövesse a politikai eseményeket, a közélet eseményeit, és amennyiben úgy látja, hogy fennáll a külföldi befolyásolás veszélye, akkor ezt jelezze az illetékes állami szervnek.

– mondta.

A szuverenitásvédelmi törvény bezárja a kiskapukat, hogy a dollárok ne tudjanak begurulni a baloldal kasszájába – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Orbán Viktor a brüsszeli Közmédia Központban készített interjúban arról beszélt, minden ország legnagyobb kincse a saját függetlensége, a szuverenitása. Ezt szolgálja az alkotmányos rendszer is.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar rendszer jó, erős, izmos lábakon áll ugyan, de a 2022-es országgyűlési választások kampányában kiderült, hogy a láb között vagy mellett maradt némi hely, ahol az egerek besurrannak, vagy a dollárok begurulnak.

Elmondta, a magyar alkotmányos rendszer tiltja, a baloldal mégis megtalálta a módját annak, hogy részben a baloldali média, részben a baloldalhoz kapcsolódó, nekik dolgozó civil szervezetek, NGO-k támogatásán keresztül külföldi pénzzel befolyásolják a választást.

A szuverenitásvédelmi törvény azért született meg, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő – szögezte le Orbán Viktor.