kulcsár edina
Létrehozva: 2024.01.10.
Módosítva: 2024.01.10.
Politikai káosz Lengyelországban
Vannak, akik államcsínyről beszélnek.
Letartóztatták kedd este a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt szabadságvesztésre ítélt, de elnöki kegyelemben is részesített képviselőit – erősítette meg a varsói rendőr-főkapitányság.
Kaminskit és Wasiket a rendőrkapitányságra szállították, ahol azonnal spontán tüntetés alakult ki. A PiS több politikusa is a helyszínre ment, köztük Jaroslaw Kaczynski a PiS elnöke, majd a Varsó-Grochówi Fogház elé vonultak.
Kaczynski úgy fogalmazott:
Egy olyan hatalommal állunk szemben, (...) amely Lengyelországon kívüli, egy olyan hatalommal, amely odáig megy, hogy durván megsérti az alkotmányt és megszegi a törvényt; egy olyan hatalommal, amely olyan helyzet felé halad, amelyben nehéz lesz legitim hatalomként beszélni róla.
Przemyslaw Czarnek a PiS képviselője arról számolt be a sajtónak, hogy nem engedték be őket a rendőrségre, ahova azonban képviselői jogaik miatt bemehettek volna ellenőrzést végezni, írja a wPolityce lengyel hírportál. A közösségi oldalakra is felkerült felvételeken látszik, hogy masszív rendőrsorfal vette körül az épületet.
„Itt vagyunk egy parlamenti ellenőrzésre, felmutatjuk a személyi igazolványunkat, minden jogunk megvan ahhoz, hogy a képviselői mandátum gyakorlásáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint belépjünk a rendőrőrsre, de sajnos a rendőrség lelökött minket a lépcsőn, kilökött minket a rendőrőrsről, nem engedett be minket” – fogalmazott. Mint mondta, most arra várnak, hogy feljelentést tegyenek bűncselekmény gyanújáról, amely nem engedi meg, hogy a képviselők beavatkozzanak a rendőrségen, gyakorolják jogaikat. Úgy fogalmazott:
Valódi államcsínyről van szó, amelynek során barbárok szállják meg Lengyelországot. A nemzetnek fel kell ébrednie, mert Lengyelország vagy lesz, vagy nem lesz.
– hangsúlyozta a volt oktatási miniszter.
A rendőrség előtt összegyűlt tömeg azt skandálta, „engedjék be a képviselőket!”
Grażyna Ignaczak-Bandych, az elnöki kancellária vezetője a történtek után arról tájékoztatott, hogy
Andrzej Duda elnök levélben fordul az államfőkhöz és a nemzetközi intézmények vezetőihez, amelyben tájékoztatja őket arról, hogy Lengyelországban a végrehajtó hatalom megsérti a törvényeket és az alkotmányt.
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök közösségi oldalán tett közzé egy videóüzenetet.
Példátlan dolgok történnek a szemünk előtt. Először is brutális kísérlet a közmédia átvételére. Most a hatóságok demokratikusan megválasztott képviselőket akarnak bebörtönözni, Holownia házelnök pedig a szabad lengyelek reakciójától tartva lemondja a Szejm ülését. A rendszer ilyen mértékű megzavarása veszélyes államunkra nézve
– fogalmazott Morawiecki, és hozzátette:
Ezért felszólítom Holownia házelnököt és Tusk miniszterelnököt, hogy hagyjanak fel a lengyel állam destabilizálásával.
Mint mondta, „a társadalmi zavargások elkerülése, a helyzet megnyugtatására való törekvés még lehetséges. Elég, ha tiszteletben tartjuk a kegyelem jogát, amelyet az elnök ebben az esetben alkalmazott. A demokratikus politikai vita, néha nagyon éles vita, de ennek a jog keretein belül kell zajlania, a lengyel alkotmány és a lengyel törvények keretein belül”.
Az éjszaka folyamán a tüntetők a PiS képviselőivel együtt átvonultak Varsó-Grochów-i börtönhöz.
Azért vagyunk itt, hogy Mariusz Kaminski és Maciej Wasik hallja, hogy velük vagyunk, hogy nincsenek egyedül – fogalmaztak a politikusok és a képviselők.
Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest kedd este tartóztatták le, miután a bíróság decemberben kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot az általuk 2007-ben, a korrupcióellenes harc keretében elkövetett túlkapás címén. Andrzej Duda elnök viszont már 2015-ben kegyelemben részesítette őket. A kegyelmi döntés jogi vitát váltott ki, ellenzői azzal érveltek, hogy nem adható meg, mivel az elsőfokú ítélet még nem volt jogerős.
Marcin Kierwinski új belügyminiszter az X közösségi felületen azt írta: „a törvény előtt mindenki egyenlő”.
Grazyna Ignaczak-Bandych, az államfői hivatal vezetője a TV Republika kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta:
Kaminski és Wasik az államfő vendégei voltak, és a rendőrség akkor hatolt be az elnöki palotába, amikor Andrzej Duda elnök már távozott onnan, mert Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető társaságában egy találkozóra indult a fehérorosz ellenzék tagjaival.
Mateusz Morawiecki volt kormányfő a letartóztatások után úgy fogalmazott, Lengyelországban „először vannak politikai foglyok” az 1981-es hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok időszaka óta. Szymon Szynkowski vel Sek volt külügyminiszter, a PiS képviselője pedig úgy reagált:
A történtek a törvénytelenség uralmát mutatják, olyan nemzetközi szégyent jelentenek, amilyen 1989 óta nem fordult elő.
Donald Tusk már a miniszterelnöksége első napjaiban óriási botrányt keltő intézkedéseket hozott. A baloldali régi-új kormányfőnek azonban nem lesz olyan egyszerű az eddig kormányzó Jog és Igazságosság jobboldali pártot ellehetetlenítenie, a parlamenti többség ugyanis nem elegendő nagyobb változtatásokhoz. Donald Tusknak ugyanakkor belső koalíciós gondokkal is meg kell küzdenie.
A lengyel politikai rendszerben nem sok eszköz van az ellenzék kezében, de az októberi választások nyomán különleges helyzet alakult ki: a legnagyobb frakció – 191 képviselő a 460 tagú szejmben – a megméretésen alulmaradt volt kormánypárté, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságé (PiS), ami épp elég fejtörést okozhat Donald Tusknak, a győztes balközép koalíció miniszterelnökének. Egyelőre összetartja a koalíciót a PiS-szel szembeni revans elemi vágya, de a lappangó belső feszültségeket minden újabb botrány, beváltatlan választási ígéret növelni fogja, ami bizonyos cselekvési teret nyithat az elszigetelődött volt kormánypárt számára – írja elemzésében a Do Rzeczy lengyel hetilap.
Donald Tuskék olyannyira megsértették a törvényt, hogy amint lemondanak a hatalomról, börtönbe kell vonulniuk, és ezt ők is tudják.
A kormánykoalíciót alkotó négy tömörülés – a Polgári Koalíció (KO), a Lengyel Parasztpárt (PSL), a Lengyelország 2050 és a Baloldal – között világnézeti (pl. abortusz) vagy gazdasági (pl. a Polgári Platform által ígért adómentesség 60 ezer zloty – 5,24 millió Ft – éves jövedelemig) kérdésekben is viták vannak. Az ellentétek várhatóan tovább fognak mélyülni a következő hónapokban. A hegemóniára törekvő Tuskkal egyet nem értő koalíciós pártoknak nem szükséges nyíltan fellépniük a miniszterelnök ellen, elegendő tartózkodniuk vagy hiányozniuk egyes szavazásoknál, hogy a PiS képes legyen elutasítani egy-egy vitás törvényjavaslatot – mutat rá cikkében Jan Fiedorczuk.
A kormánykoalíció csak addig marad egységes, amíg választói megelégszenek a „PiS-telenítési” programmal. Ám a bosszúhadjárat fél vagy legfeljebb egy évig tarthat, addigra elkerülhetetlen lesz a fontos ügyekkel való foglalkozás. Bárhogy fogadkozik a jobboldalhoz ideológiai szempontból közelebb álló két párt, a koalíciós PSL és a független Konföderáció, hogy nem lépnek szövetségre a PiS-szel, az eszmei rokonság arra késztetheti képviselőiket (összesen 45 szavazat, amihez hozzá lehet számítani még néhány jobboldali képviselőt a kis pártokból), hogy fékezzék a KO vagy a Baloldal radikálisabb törekvéseit. Megfelelő „széljárás” esetén a PiS akár a blokkoló kisebbség szerepét is játszhatja.
Donald Tusk legnagyobb akadálya Andrzej Duda elnök
A PiS fő aduja változatlanul a jobboldali táborból megválasztott Andrzej Duda államfő, aki vétót emelhet a parlament által megszavazott törvények ellen, vagy alkotmánybírósági normakontrollt kérhet róluk, megbénítva a kormány tevékenységét. Az elnöki vétó parlamenti leszavazásához
háromötödös parlamenti többségre lenne szükség – a képviselők legalább felének jelenlétében –, ami a koalíciónak még a Konföderáció esetleges támogatásával is hiányzik.
Andrzej Duda független személyiség, a PiS-kormány által elfogadott több törvényt is megvétózott. Még csak 51 éves, bizonyára gondol a jövőjére második hivatali időszakának 2025-ben esedékes lejárta után. Nemzetközi politikai karrierre nemigen számíthat, ebben a jelenlegi koalíció aligha támogatná. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a 74 éves Jaroslaw Kaczynskitől, annak előbb-utóbb esedékes nyugdíjba vonulása után, átvenné a PiS elnökségét. Nem fordíthat hátat a konzervatív választóknak, sem a PiS politikusainak, ha a jobboldalon továbbra is jelentős szerepet akar játszani, ezért minden bizonnyal blokkolni fogja a balközép koalíció „forradalmi” törvényjavaslatait.
A PiS kezében más kulcsfontosságú intézmények is maradtak, köztük az egyik legfontosabb, az alkotmánybíróság. A testület jelenlegi elnöke, Julia Przylebska mandátuma csak 2024 decemberében jár le (bár ebben is vita van Tusk pártja és a PiS között). Az elmúlt hetek történései, a közszolgálati média ügyében rekordgyorsasággal elfogadott határozatok jelzik, hogy ha a testületnek módjában áll akadályokat gördíteni a balközép kormány útjába, meg is fogja tenni.
Az első ilyen „aknát” a PiS már el is helyezte Tusk útjában, amikor az alkotmánybíróságtól az állambíróságról (Trybunal Stanu) szóló törvény egyes előírásainak felülvizsgálatát kérte, köztük azét, amely a jegybankelnök állambíróság elé állításához meghatározott többséget szabályozza, vagy amely arról rendelkezik, hogy a szejm által megvádolt személyt felfüggesztik hivatali tevékenységében. A jelenlegi elnök, Adam Glapinski mandátuma 2028-ig tart, vagyis Tusknak addig számolnia kell a jegybankelnökkel.
Novemberben, már a választási vereség után, de még a távozó kormány időszakában választották meg újabb öt évre a Pénzügyi Felügyelő Bizottság (KNF) elnökét, Jacek Jastrzebskit. A KNF kulcsfontosságú intézmény a bankrendszer, a biztosítások, a tőzsde vagy a befektetési és nyugdíjalapok szempontjából. Elnökének leváltása gyakorlatilag lehetetlen, a kormány legfeljebb négy tagját cserélheti ki, a többséget továbbra is az elmúlt években kinevezett tagok adják. A Business Insader szerint a KNF-nek lényegi befolyása van a kormányra, mert utasításaival korlátozhatja a pénzforgalmat. Elnökének újabb mandátuma azért is kellemetlen meglepetés a koalíció számára, mert egyes baloldali politikusok már utaltak arra, hogy a választási ígéretek teljesítése végett jelentősebb mértékben megadóztatnák az állami vállalatok nyereségét.
A PiS tavaly augusztusban az ügyészi szervezetben is olyan módosításokat eszközölt, amelyek hátrányosak ellenfelei számára. Például törvénymódosítást fogadott el, amely a főállamügyész több jogosultságát az országos ügyészhez és annak helyetteseihez delegálta. A főállamügyész továbbra is adhat ugyan utasításokat az ügyészeknek, de csak az országos ügyész közvetítésével. Ez utóbbi tisztséget jelenleg a PiS-kormány igazságügyi miniszterének és főállamügyészének, Zbigniew Ziobrónak a bizalmasa, Dariusz Barski tölti be.
Külön problémacsomag a közszolgálati média. A lengyel televízió (TVP) az új kormánytöbbség számára a PiS-kormány szimbóluma, lebontása próbakőnek számít Donald Tusk pártja számára. Bár a Nemzeti Médiatanács (RMN) és az Országos Rádió- és Televíziótanács (KRRiT) mandátuma csak 2028-ban jár le, és a PiS politikusai hangsúlyozzák, hogy a közmédiában tervezett változtatások csak törvény útján kivitelezhetők (az államfő hozzájárulásával), az új kormány mindent meg fog tenni a jelenlegi közmédia átalakítása érdekében, akár az állami dotáció drasztikus megvágásával, akár – ha szükséges – a televízió bezárásával. Nem kétséges, hogy a koalíció előbb-utóbb – többé vagy kevésbé elegáns módon – átveszi a közmédiát, helyreállítja a „demokráciát” az állami társaságoknál, valamint a „jogállamiságot” az ügyészségeken és bíróságokon.
Az új évben a PiS három nagy kihívás előtt áll: önkormányzati és európai parlamenti választások, illetve az elnökválasztáson induló jelöltjének kiválasztása, ügyes védekezés a bosszúhadjárattal szemben és eddigi radikális retorikájának felülvizsgálata – mely szerint Tusk hatalomba való visszatérése a demokrácia végét jelenti, a miniszterelnök pedig német ügynök és hasonlók.
A választási maraton első próbáját, a parlamenti választásokat a PiS elbukta. Ha nem változtat eddigi taktikáján, és nem hajt végre alapvető, helyenként fájdalmas reformokat struktúráiban, a következő választásokat is el fogja veszíteni. A volt kormánypártnak és szövetségeseinek rendkívül fegyelmezettnek kell lenniük, kíméletlenül ki kell használniuk az új hatalom botlásait, képviselőik nem hiányozhatnak a fontos szavazásokról. Ha a PiS mértékadó ellenzéki szerep helyett a totális ellenzékiséget választja, elidegenítheti magától bizonyos ügyekben potenciális szövetségeseit, a Lengyel Parasztpártot és a Konföderációt, sőt az államfő jóindulatát is elveszítheti – figyelmeztet cikkében a lengyel hetilap.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
